A Tisza Párt legújabb adóemelési tervei: Szinte minden adót megemelnének!

Újabb felvétel  került elő Dálnoki Áronról, ő a hírhedt etyeki tiszás fórum másik főszereplője Tarr Zoltán Tisza-alelnök mellett. A videóban Dálnoki Áron már az elején bennfenteskedő stílusban arra utal, hogy tudomása van a készülő tiszás gazdasági tervekről, de nem beszélhet róla. A felvétel még  2025. május 15-én készült. A Tűzfalcsoport kiemeli, hogy ez alapján a cseh és lengyel kormányfő (az előadás idején Pietr Fiala, Donald Tusk) terveit másolná a Tisza gazdaságpolitikáját illetően. 

Petr Fiala cseh miniszterelnök és koalíciós kormánya gazdasági programjának kulcselemei és célkitűzései az alábbiak voltak:

A Tűzfalcsoport cikkében felhívja a figyelmet: aki Csehországban sürgősségi orvosi, vagy fogorvosi ellátást vesz igénybe, 90 koronás egészségügyi illetéket kell fizetnie. Donald Tuskék szintén több lépést tettek az orosz energiaforrások felhasználásának csökkentése felé, 2025-től módosították az ingatlanadó szabályait: bővítik az „épületek” és „szerkezetek” definícióit, ebből fakadóan több típusú létesítmény válik adókötelessé.

Dálnoki Áron meglehetősen lesújtó képet fest a magyar munkaerőről, de beszél arról is, hogy a 

 Rendkívül degradáló módon beszél az akkumulátorgyárakról. Amikor ezek a gyárak Magyarországra települtek, akkor még a Telex.hu is idézte Szlovákia volt miniszterelnökét a témában.

„Magyarország rakétaként száguld, Szlovákia úgy néz ki mellette, mint a szegény rokon” – posztolta közösségi oldalára 2022 augusztusában Igor Matovič, Szlovákia volt miniszterelnöke, aki a Telex akkori beszámolója szerint nincs egyedül az aggodalmával:

„a visegrádi országok kisebb-nagyobb erőbedobással mind versengenek az akkumulátoripari beruházásokért. Ebben a versenyben pedig egyelőre messze Magyarország áll a legjobban, ahol eddig nagyobb akkugyártási kapacitás kiépítését jelentették be, mint a másik három országban együttvéve.”

Dálnoki a későbbiek során még viccesnek találja a magyar fogyasztási rátát, és azt, hogy végül a bolgárok szerinte lenyomtak minket. Kritizálja a kormányzat azon politikáját is a tiszás szakértő, hogy szolidaritási hozzájárulást fizettetnek gazdag városokkal. Többször utal arra Dálnoki, hogy az európai mintákat kell megvalósítani.

A korábbi hasonló ötletek kapcsán közgazdászok arra hívták fel a figyelmet, hogy például a bérlakásprogram tekintetében a magántőke - különösen állami vagy önkormányzati garancia nélkül – nagyobb kiszolgáltatottságot teremthet a rászorulók számára.

Magyarország kapcsán az előadás vége felé Dálnoki arról beszél, hogy

 amely egy veszélyes modell és a szakirodalom alapján a monetáris politika hatékonyságának gyengülését vonhatja maga után.

Végezetül Dálnoki Áron azt ecseteli, hogy mivel szerinte nem teljesítjük jelenleg a konvergenciakritériumokat, messze estünk az eurótól, most az EU-ba se tudnánk belépni és egyébként az ilyen államok élősködőnek számítanak Dálnoki álláspontja szerint – zárta bejegyzését a Tűzfalcsoport.

Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából  kiderült, hogy a felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os parlamenti választásokat követően megemelné a lakossági adóterheket. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kommunikációjának, ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló - és a családtámogatási rendszert megszüntető - sajtóba kiszivárgott javaslatot tartják valósnak. A kiszivárgott tervek alapján a Tisza Párt azonban nemcsak a magánszemélyek jövedelmét terhelné a jelenlegi 15 százalék helyett jelentősen magasabb adókkal, hanem a vállalkozások, Európában egyedülállóan alacsony, 9 százalékos társasági adóját is 25 százalékra emelnék.

Mivel az adóemelések ügye elkezdett fokozatosan "ráégni" Magyar Péterékre, az őket támogató politikai és médiagépezet egy totálisan alaptalan rágalomhadjárattal próbálta meg újra átvenni a napirend uralását: a baloldal által oly sokat emlegetett tényfeltárás azonban minden részletében cáfolta a rendszerváltoztatás óta sose látott destabilizációs kísérlet hírhamisítását. 

A szeptembert tehát a Fidesz-KDNP nyerte meg, az ukrajnai háború miatt a sorkötelezettség visszaállításáról, vagy az ukrán háttérrel fejlesztett pártapplikáció adatszivárgásáról szóló hírek alapján pedig a Tisza további, októberi mélyrepülése várható - derül ki az Alapjogokért Központ részletes elemzéséből. 

Kevesebb mint 200 nap van hátra a jövő évi parlamenti választások első lehetséges időpontjáig, és bár a hivatalos kampányidőszak még nem kezdődött el, így is számtalan, a választók szempontjából kiemelt esemény történt szeptember hónapban. A kampányhajrá előtti hetedik hónap eseményei sem a Tisza Párt malmára hajtották a vizet - írták. Az Alapjogokért Központ azt vizsgálta, miként alakult a pártok, politikai szereplők versenye, a politikai küzdőtér szereplői hogyan teljesítettek szeptemberben, és milyen pozícióból várhatják az országgyűlési választásig még hátralévő fél évet.

 Az elemzés szerint a jobboldal már szeptember első napján megszilárdította pozícióját, ugyanis elindult a kedvezményes, 3 százalékos lakáshitelt nyújtó új lakásvásárlási támogatás, az Otthon Start Program, amely amellett, hogy az albérletárak emelkedésében is fordulatot hozott, továbbra is töretlen népszerűségnek örvend. A Tisza Párt ezzel szemben a nyár végén nyilvánosságra került adóemelési tervek, valamint Ruszin-Szendi Romulusz elfogadhatatlan fegyverviselési botrányának ügyében kísérelt meg napról napra kínosabb magyarázatokkal előállni - hangsúlyozták. Az elemzés készítői emlékeztettek, szeptember kezdetén még attól volt hangos a magyar közvélemény, hogy nyár végén nyilvánosságra került az a dokumentum, amely szerint egy választási győzelem esetén háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére, hatalmas adóemelésre és a családokat segítő kedvezmények rendszerének felülvizsgálatára készülhet Magyar Péter pártja. 

A dokumentum szerint a Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei alapján csak egy nagyon szűk rétegnek maradna meg a mostani adószint, amellett, hogy már az átlagbér összege is a 22 százalékos adósávba esne. Ennek kapcsán Tarr Zoltán kijelentései borzolták a kedélyeket, hiszen az egyik Budapest környéki Tisza-sziget rendezvényén, Dálnoki Áronnal - a kiszivárgott dokumentum adóprogramjának írójával és párt gazdasági munkacsoportjának vezetőjével - együtt a progresszív adórendszer vélt előnyei mellett érveltek, beismerve és megerősítve, hogy kormányra kerülésük esetén többkulcsos jövedelemadót vezetnének be. Ezen a rendezvényen hangzott el Tarr Zoltántól, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjétől a szeptemberi politikai arénát biztosan, de talán a következő hónapok történéseit is nagyban meghatározó és a választók szempontjából a jövő évi döntésüket formálható állítás, miszerint: "választást kell nyerni, és utána mindent lehet." A Tisza Párt aggodalmát jól mutatta, hogy a botrányt követő kríziskommunikáció során próbálták nagyobbnál nagyobb ígéretekkel orvosolni a helyzetet, a választók azonban nem voltak nyitottak a magyarázkodásra. 

Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából ugyanis kiderült, hogy a felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os parlamenti választásokat követően megemelné a lakossági adóterheket. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kommunikációjának, ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló - és a családtámogatási rendszert megszüntető - sajtóba kiszivárgott javaslatot tartják valósnak. A kiszivárgott tervek alapján a Tisza Párt azonban nemcsak a magánszemélyek jövedelmét terhelné a jelenlegi 15 százalék helyett jelentősen magasabb adókkal, hanem a vállalkozások, Európában egyedülállóan alacsony, 9 százalékos társasági adóját is 25 százalékra emelnék. A szóban forgó tervek nemcsak a választópolgárok felháborodását váltotta ki, hanem - ahogyan arra több elemzőközpont is rámutatott - Magyarország versenyképességének romlását és vállalkozások tömegének kivonulását, leépítéseket és exportcsökkenést is eredményezhetnék. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében rávilágít, hogy a társasági adó drasztikus emelése számos kedvezőtlen hatást gyakorolna a teljes magyar gazdaságra, ugyanis az elmúlt 15 évben körülbelül egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, amelyek nagy részét külföldi befektetők biztosítják. A társasági adó emelésének lehetősége pedig a külfölditőke-áramlás magyarországi helyzetét és hazánk versenyképességét is negatívan befolyásolná, a befektetők jelentős hányadának kivonulását eredményezve.

 A választópolgárok szempontjából lényeges továbbá, hogy Magyar Péter pártja pert indított az adóterveket tartalmazó dokumentumot nyilvánosságra hozó lappal szemben, azonban később a bíróságon alulmaradt. Ezt követően számos más médium, állami intézmény és köztisztviselő után a kedvezőtlen ítéletet hozó törvényszék is a pártelnök célkeresztjébe került. Az ilyen és ehhez hasonló megbélyegzések és "bosszúlisták" felállítása azonban láthatóan nem segíti Magyar Péter a saját állítása szerint a "szeretet Magyarországát építő államférfi" imázsának építését, amellett, hogy bizonyos társadalmi csoportokban erős ellenérzéseket is kiválthat - áll az Alapjogokért Központ elemzésében.