POLITIK
Konfliktusokat akar szítani?
Kijev provokációra készül, hogy konfliktust szítson a NATO és Oroszország között – állítja az orosz külügyi szóvivő a Telegramon – írja az Origo.
Az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova közlése szerint Kijev hamis zászló alatt végrehajtott provokációkat tervezett NATO-tagországokban, hogy aztán Oroszországot hibáztathassa.
Zaharova a Telegramon számolt be róla, hogy a lépés célja a nyugati partnerek megtévesztése és egy úgynevezett casus belli kialakítása, ami súlyosan eszkalálhatná a feszültséget a NATO és Oroszország között.
„Az állítólagos indok: az ukrán hadsereg stratégiai vereségei miatt radikális intézkedésekre kényszerülhetnek. Ha a terv valósnak bizonyul, Európa modern történelmében példa nélküli feszültség várható” – írta.
Volodimir Zelenszkij kezd beleőrülni a magyarellenességbe, most már rémeket is lát - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon, arra reagálva, hogy az ukrán elnök szerint magyar felderítő drónok sérthették meg országa légterét.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető közölte: "Volodimir Zelenszkij elnök úr kezd beleőrülni a magyarellenességbe, most már rémeket is lát."
Az ukrán elnök nemrég arról számolt be a hadsereg főparancsnokának tájékoztatása alapján, hogy valószínűleg magyar felderítő drónok sértették meg országa légterét, amelyek az előzetes értékelések szerint a határtérség ipari potenciálját mérhették fel.
Az ukrán katonai hírszerzés különleges egysége csütörtökre virradó éjjel végrehajtott rajtaütése során a megszállt Krímben orosz szállítórepülőgépeket és part menti radarállomásokat semmisített meg - hozta nyilvánosságra az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága (HUR) honlapján.
A műveletről az egység videófelvételt is közzétett. A HUR szerint a félszigeten végrehajtott rajtaütés során az ukrán katonai hírszerzés különleges alakulata felégetett két orosz An–26-os szállítórepülőgépet, valamint megsemmisített egy ellenséges felszíni helyzetmegfigyelő radarállomást és egy MR-10M1 part menti radart.
A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak azt is elmondták, hogy csapásmérő tengeri drónokkal megtámadták a novorosszijszki és tuapszei olajrakodó kikötőket, aminek következtében megbénult a Transznyefty olajrakodó és a kaszpi-tengeri olajvezeték termináljának működése. A hírszerzésnél hozzáfűzték, hogy Oroszország ott tankolta fel olajjal tartályhajóit, többek között az úgynevezett árnyékflotta egy részét is. Az említett átrakó pontok együttesen napi 2 millió hordó nyersolaj exportjára képesek.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy életét vesztette egy 59 éves férfi orosz dróntámadás következtében, amely csütörtökre virradó éjjel a harkivi régióban lévő kupjanszki járás egyik közszolgáltató vállalatát érte.
Olekszandr Kodola, az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Nyizsin polgármestere arról tájékoztatott, hogy a település külterületén reggel mintegy 14 csapásmérő drón csapódott egy létfontosságú infrastrukturális létesítménybe, ami miatt áram nélkül maradt mintegy 30 ezer fogyasztó a térségben.
Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 176 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 150-et semlegesített, 13 azonban elérte a célját.
Volodimir Zeleszkij ukrán elnök kijelentette, hogy készen áll távolmaradni a következő elnökválasztástól, ha sikerül befejezni a háborút Oroszországgal. Erről az Axios amerikai hírportálnak adott videóinterjúban beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.
A műsorvezető azt kérdezte tőle, hogy békeidőben is elnök marad-e, vagy azt fogja mondani: "a hazámat történelme legnehezebb időszakában szolgáltam, és most távozom a posztomról".
"Ha befejezzük a háborút az oroszokkal, igen, kész vagyok nem indulni az elnökválasztáson, mert nem az államfőség a célom. Nagyon szerettem volna ebben a rendkívül nehéz időszakban együtt lenni a hazámmal, segíteni az országot. Pontosan erre törekedtem mindig. A célom: befejezni a háborút"
- válaszolta Zelenszkij.
Az elnök az interjúban elmondta: Donald Trump amerikai elnökkel kedden folytatott négyszemközti találkozójukon azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy adjon Ukrajnának egy olyan fegyvert, amely rákényszeríti Vlagyimir Putyin orosz elnököt a tárgyalásra. Zelenszkij nem árulta el, milyen fegyvert kért Trumptól.
Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a találkozón Trump felvetette: Ukrajnának válaszolnia kell az orosz csapásokra. "Ha az oroszok támadják az energetikai infrastruktúránkat, Trump elnök támogatja azt, hogy válaszul mi is csapást mérünk Oroszország energetikai infrastruktúrájára" – közölte Zelenszkij.
Az ukrán elnök szavai szerint ugyanezt mondta Trump az orosz drón- és rakétagyártó létesítményekkel kapcsolatban is, noha ezek jól védettek - jegyezte meg. Utalást tett Moszkva elleni ukrán csapások lehetőségre is, mondván, hogy a Kreml tisztségviselői jó, ha tudják, hol találhatók az óvóhelyeik. "Szükségük lesz rájuk, ha nem állítják le a háborút" - tette hozzá Zelenszkij.
Az ukrajnai békefolyamatban a következő lépésként a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozónak kell megtörténnie - jelentette ki Alexander Stubb finn elnök szerdán egy amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
A finn államfő a Fox Newsnak a helyzetet értékelve azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kedden megütött élesebb hangnem Oroszországgal szemben változtathat az események menetén. Úgy vélte, hogy Oroszország inkább ért az erő nyelvén, valamint kifejtette, hogy az elmúlt napok eseményeiben része van annak a felismerésnek is, hogy Oroszország gazdasági nehézségekkel szembesül. Ennek része a magas infláció és a magas kamatok, valamint az a kényszerhelyzet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi kiadásait vagy adóemelés, vagy a szociális kiadások lefaragása árán tudja megtenni, és ez választás elé állítja - fejtette ki a skandináv politikus.
Alexander Stubb azt is elmondta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nyolc hónap alatt többet haladt előre az ukrajnai békefolyamatot illetően, mint az azt megelőző három évben, és megjegyezte, hogy Donald Trump változatlanul folyamatosan dolgozik ezen.
"A békeközvetítés fokozatos, és türelmesnek kell lenni, időként pedig keményen az asztalra kell csapni"
- fogalmazott a finn elnök, aki szerint az ukrajnai békefolyamatban a "két lépés előre, egy lépés hátra" tempót érzékeli.
A finn védelempolitikáról közölte: meg kell erősíteni az ország védelmét, és szerinte elrettentő erőt kell felépíteni Oroszországgal szemben, valamint rámutatott, hogy Finnország hadserege Európában a legnagyobbak közé tartozik, Törökország, Ukrajna és Lengyelország mellett.
A finn elnök az ENSZ-közgyűlés kiemelt politikai hetének plenáris vitájára érkezett az Egyesült Államokba, a világszervezet székhelyének helyet adó New Yorkba.
Ripost hírek
