Sorra érkeznek a tiltakozások a nagyváradi kilakoltatás miatt

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos elnöksége megdöbbenéssel és mély felháborodással szemléli a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult helyzetet, és azon lesz, hogy a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával gátat szabjon az egyház- és magyarellenes eseményeknek - adott ki nyilatkozatot az erdélyi civil szervezet.

Az EMNT közleményében emlékeztettek arra, hogy Fejes Rudolf Anzelm apát, a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság elöljárója kilakoltatásakor a román hatóságok május 27-én hajnalban áttörték a rendháznak az egykori premontrei gimnázium felőli falát, és behatoltak az elfoglalni kívánt épületrészbe.

A "szokatlanul brutális eljárást" tovább súlyosbítja, hogy a bírósági végrehajtó nem küldött értesítést a kilakoltatásról, hogy az apát ne tudja időben értesíteni az őt támogató híveket - hangsúlyozták.

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége elfogadhatatlannak tartja a legsötétebb diktatúrákat és azok módszereit idéző, minden európai normával és eljárásrenddel ellentétes erőszakos épületfoglalást, és osztja Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének korábban már ismertetett álláspontját, miszerint a kialakult helyzet egyetlen megnyugtató megoldási lehetősége az lenne, ha a premontrei rendházzal és a templommal egybeépült főgimnáziumot visszaszolgáltatnák jogos tulajdonosának: a premontrei rendnek"

- fogalmaztak a közleményben.

Rámutattak: a román hatóságok "kifárasztásos módszere" jól ismert, "annak brutalitása viszont szintlépést jelent". "A rendszerváltás óta eltelt időszakban többször jártak el jogfosztó módon más egyházi vagy közösségi ingatlan esetében is, de általában tartózkodtak az erőszak és a rombolás eszközének bevetésétől. Nem szabad hagynunk, hogy ez gyakorlattá váljon" - figyelmeztet az EMNT.

A szervezet szerint a nagyváradi premontrei apát és rendház ügye arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyar közösség nem mondhat le egyházai, közösségei jogos tulajdonáról, míg a hatóságok eljárása a közösségi összefogás erejét mutatja. "Ha nem így lenne, a nagyváradi hatóságok nem a hajnali órákban, a rendíthetetlen kiállásukat már oly sokszor bizonyító híveket megelőzve törték volna át a rendház falát" - tették hozzá.

Aláhúzták:

az EMNT minden romániai és nemzetközi, formális és informális kapcsolatát beveti annak érdekében, hogy a "súlyosan egyház- és magyarellenes ügy híre a lehető legszélesebb nyilvánossághoz eljusson". Továbbá romániai, anyaországi és nemzetközi jogvédő szervezetek és politikai képviseletek széleskörű, határozott fellépését is szorgalmazzák.

Fejes Rudolf Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust május 27-én lakoltatták ki a premontrei rendház önkormányzatnak ítélt helyiségeiből. Az önkormányzat képviselői hajnalban jelentek meg a helyszínen, és áttörték a falat, majd a helyiségek kiürítésére szólították fel az apátot.

Az apát kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére. Az önkormányzat tavaly májusban küldött az apátnak kilakoltatási végzést, amelyben felszólította, hogy hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt egy korábbi bírósági végzés alapján az egykori premontrei gimnázium, a Mihai Eminescu Főgimnázium épületével együtt a város tulajdonának tekintik, és fel akarják újítani. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, a városvezetés bírósághoz fordult, és a nagyváradi bíróság a kilakoltatásról döntött. A kilakoltatás annak ellenére végrehajtandó volt, hogy az ítélet nem jogerős.

A premontrei rend az elmúlt évtizedekben perek tucatjait indította a román állam és intézményei ellen annak érdekében, hogy visszaszerezze ingatlanvagyonát, mely több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épületből, valamint mintegy 1100 hektár földterületből állt. Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban arra hivatkozva tagadta meg a rend egykori iskolájának visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyv szerint az épület már 1936-tól a román államé volt, így nem illetékesek dönteni, mivel csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.

A Fidesz elítéli a nagyváradi premontrei rendház elleni erőszakos hatósági intézkedést.

A romániai magyarok, a történelmi egyházak, és minden jóérzésű ember jogos felháborodással értesült a nyilvánvalóan eltúlzott és megfélemlítő szándékú akcióról - írták az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében.

A Fidesz mindig kiáll az egyének és a közösségek jogbiztonsága, a vitás kérdések békés rendezése mellett mindenütt, ahol magyarok élnek. Támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és elnökének határozott fellépését a kialakult helyzetben

- fogalmazott a Fidesz közleményében.

A nagyváradi premontrei rendház önkormányzatnak ítélt helyiségeiből kilakoltatták Fejes Rudolf Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust. Az önkormányzat képviselői szerdán hajnalban jelentek meg a helyszínen és áttörték a falat, majd a helyiségek kiürítésére szólították fel az apátot - számolt be az apátság közösségi oldalaira feltöltött videófelvételek alapján a helyi sajtó.

Fejes Rudolf Anzelm a közösségi oldalra feltöltött videofelvételen elmondta: a templomhajón kívül csupán pár ehhez kapcsolódó kis helyiség maradt használatukban, de nincs illemhely, vezetékes víz, és az áramellátás is bizonytalan.

Tudatta: hajnali fél ötkor kutyaugatásra és zajra ébredt, és amikor átment a rendház ebédlőrészébe, már jókora nyílás volt a falon. Az önkormányzat emberei - Cristian Popescu, a polgármesteri hivatal ingatlanügyi ügyvezető igazgatóhelyettesének vezetésével - fúrógéppel áttörték a falat, és akkora nyílást ütöttek rajta, amelyen egy ember ki-be járhat.

Az apátot és a helyszínre érkezett híveit felszólították, hogy ürítsék ki a helyiségeket, majd lefoglalták ezeket, a közös ajtót pedig elzárták a rendnél maradt premontrei templom tereitől.

Az apát megkongatta a templomharangot és az 112-es sürgősségi hívószámot is felhívta. A kiérkezett rendőr azonban azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak érvényes építési engedélye van, és hiába fellebbezte meg az apát a végrehajtást elrendelő alapfokú ítéletet, míg nem születik újabb bírósági döntés, az végrehajtandó.

Popescu hozzátette: az apát számíthatott az érkezésükre, mivel április 14-én aláírta a kilakoltatási jegyzőkönyvet, mire a szerzetes azt mondta: kényszer hatására tette.

Octavian Haragos, a nagyváradi polgármesteri hivatal szóvivője az Ebihoreanul helyi hírportálnak elmondta: "lejárt a határidő, amelyet a polgármesteri hivatal adott az önkéntes távozásra, és ma reggel a hivatal képviselője hajnali 5 órakor elment, és átvette azokat a helyiségeket, amelyeket át kellett volna adnia, ahogy azt aláírásával is vállalta".

Kilakoltatták Fejes Rudolf Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust a nagyváradi premontrei rendház önkormányzatnak ítélt helyiségeiből. Az önkormányzat képviselői szerdán hajnalban jelentek meg a helyszínen és áttörték a falat, majd a helyiségek kiürítésére szólították fel az apátot - számolt be az apátság közösségi oldalaira feltöltött videófelvételek alapján a helyi sajtó.

"Ma hajnalban, román idő szerint fél 5 körül, erőszakkal áttörték az iskola falát, és elfoglalták a templomi tereket, a sekrestyét, valamint az udvart is. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették a liturgia végzését abban a templomban" - számoltak be a történtekről a premontrei rendház védelmében létrehozott Istoria Ordinului Premonstratens din Oradea Facebook-oldalon.

Hozzátették, hogy a történtek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházi autonómiát és a tulajdonhoz való jogot.

Fejes Rudolf Anzelm a közösségi oldalra feltöltött videófelvételen elmondta: a templomhajón kívül csupán pár ehhez kapcsolódó kis helyiség maradt használatukban, de nincs illemhely, vezetékes víz, és az áramellátás is bizonytalan.

"A templomnak volt egy úgynevezett stációs folyósója, amit az elődeim lehatároltak, az maradt meg és a templom melletti kicsi részecskék: a Szent József-kápolna, ahol a templomnak az irodája van. De nincs egy WC-nk sem, nincs egy vízcsapunk sem, és nem tudom, meddig lesz áramunk" - mondta el az apát. Mint közölte, a templom áramellátása talán megoldható, de a többi helyiségnek a villanyhálózata a lefoglalt sekrestyééhez kapcsolódik.

Tudatta:

hajnali fél ötkor kutyaugatásra és zajra ébredt, és amikor átment a rendház ebédlőrészébe, már jókora nyílás volt a falon. Az önkormányzat emberei - Cristian Popescu, a polgármesteri hivatal ingatlanügyi ügyvezető igazgatóhelyettesének vezetésével - fúrógéppel áttörték a falat, és akkora nyílást ütöttek rajta, amelyen egy ember ki-be járhat. Az apátot és a helyszínre érkezett híveit felszólították, hogy ürítsék ki a helyiségeket, majd lefoglalták ezeket, a közös ajtót pedig elzárták a rendnél maradt premontrei templom tereitől.

Az apát megkongatta a templomharangot és az 112-es sürgősségi hívószámot is felhívta. A kiérkezett rendőr azonban azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak érvényes építési engedélye van, és hiába fellebbezte meg az apát a végrehajtást elrendelő alapfokú ítéletet, míg nem születik újabb bírósági döntés, az végrehajtandó. Popescu hozzátette: az apát számíthatott az érkezésükre, mivel április 14-én aláírta a kilakoltatási jegyzőkönyvet, mire a szerzetes azt mondta: kényszer hatására tette.

Octavian Haragos, a nagyváradi polgármesteri hivatal szóvivője az Ebihoreanul helyi hírportálnak elmondta: "lejárt a határidő, amelyet a polgármesteri hivatal adott az önkéntes távozásra, és ma reggel a hivatal képviselője hajnali 5 órakor elment, és átvette azokat a helyiségeket, amelyeket át kellett volna adnia, ahogy azt aláírásával is vállalta".

A végrehajtási jegyzőkönyv április 14-i aláírásakor az önkormányzat 30 napos határidőt adott az apátnak az önkéntes távozásra. Ez nem történt meg, Fejes Rudolf Anzelm a határidő lejártakor, május 14-én tiltakozó hívei körében várta, hogy a polgármesteri hivatal elfoglalja a rendház tereit, de erre akkor nem került sor. Az apát akkor közölte, hogy újabb pereket indított az önkormányzat ellen.

Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére. Az önkormányzat tavaly májusban küldött az apátnak kilakoltatási végzést, amelyben felszólította, hogy hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt egy korábbi bírósági végzés alapján a város tulajdonának tekintik, és az egykori premontrei gimnázium, a Mihai Eminescu Főgimnázium épületével együtt fel akarják újítani. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, a városvezetés bírósághoz fordult, és a nagyváradi bíróság a kilakoltatásról döntött. A kilakoltatás annak ellenére végrehajtandó, hogy az ítélet nem jogerős.

A premontrei rend az elmúlt évtizedekben perek tucatjait indította a román állam és intézményei ellen annak érdekében, hogy visszaszerezze ingatlanvagyonát, mely több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épületből, valamint mintegy 1100 hektár földterületből állt.

Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban arra hivatkozva tagadta meg a rend egykori iskolájának a visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyv szerint az épület már 1936-tól a román államé volt, így nem illetékesek dönteni, mivel csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.