Az oroszok most már fél Ukrajnát akarják?

Egy olyan térkép jelent meg az orosz védelmi tárca egyik friss videójában, amely Ukrajnának az eddiginél nagyobb területeit – némi túlzással az ország felét – Oroszország részeként ábrázolja. Moszkva eddig ennél jóval kisebb területet annektált, illetve foglalt el Ukrajnában. Persze az is lehet, hogy csak provokációról van szó, láttunk már ilyet a háborúban.

Emlékezetes, hogy az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov még 2022-ben osztott meg a közösségi médiában provokációként egy olyan térképet, amely Oroszországot felosztva, több nyugati orosz régiót (Belgorodot, Kurszkot és Kubant) pedig Ukrajna részeként ábrázolta.

Most az orosz védelmi tárca egyik videójában tűnt fel egy hasonló térkép. A felvételen Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnökéne

egy olyan térkép előtt ült, amelyen a már annektált, illetve többnyire el is foglalt Luhanszk, Doneck, Zaporizzsja és Herszon régiók mellett Odessza és Mikolajiv régiók is Oroszország területeként szerepeltek.

A térképre a The Wall Street Journal ukrán származású olasz újságírója, Jaroszlav Trofimov hívta fel a figyelmet, aki a saját közösségi oldalán azt írta, hogy szerinte még az északkeleti Harkiv is Oroszország részeként van feltüntetve (mivel a térkép meglehetősen elmosódottan látszik, ezt nehéz megmondani, de ránézésre, illetve egy jobb minőségű térképpel összevetve úgy tűnik, hogy a harkivi régió, valamint a dnyipropetrovszki régió egy része is orosz földként lehet rajta ábrázolva – mindenesetre egyelőre az ukrán lapok is többnyire csak Odesszát és Mikolajivet emelték ki a térképpel kapcsolatban).

Alább megtekinthető az a videó is, amelyben a térkép látható:

Maga az értekezlet az orosz tavaszi-nyári hadjárat eredményeiről szólt – írta a The Moscow Times. Geraszimov elmondta, hogy a stratégiai kezdeményezés „teljes mértékben az orosz csapatok kezében van”. „A közös csapatok különleges katonai műveleteinek végrehajtása támadó akciókkal folytatódik. Ma tisztázzuk a hadseregcsoportok feladatait az őszi időszakra vonatkozóan” – mondta a vezérkari főnök, akinek mondatairól részletesebben írtunk a hétvégén ebben a cikkben.

Az orosz hadsereg jelenleg nagyjából Luhanszk 99,7%-át, Donyeck 79%-át, Zaporizzsja 74%-át és Herszon 76%-át, illetve a Krím félsziget teljes területét és a harkivi és dnyipropetrovszki régióknak egy nagyon kis részét tartja ellenőrzése alatt. Összességében az orosz hadsereg Ukrajna területének körülbelül 20%-át ellenőrzi, de ezeknek a területeknek a zöme a háború kitörése előtt, vagy az invázió kezdete utáni hónapokban került orosz kézre.

Azt már a háború elején is feltételezték az elemzők (illetve sajtóértesülések is jelentek meg róla), hogy Oroszország célja lehet jó eséllyel Odessza és Mikolajiv elfoglalása is. Ha ez megtörténne, Ukrajna teljesen el lenne vágva a tengertől, és megnyílna a szárazföldi folyosó a Moldova területén működő, nemzetközileg el nem ismert oroszbarát köztársaság, Transznisztria felé is.

Érdekesség, hogy az ukránok már a nyár elején közzétettek egy olyan térképet, ahol még a mostaninál is merészebb orosz célok láthatóak, azt állítva, hogy Moszkvának már kidolgozott terve van az újabb ukrán régiók elfoglalására. Nem sokkal korábban pedig Vlagyimir Putyin is azzal viccelődött egy videóban, hogy akár egy újabb ukrán régiót is elfoglalhatnak.

Ennek ellentmondva viszont voltak olyan feltételezések is a közelmúltban, miszerint Moszkva lemondhat az újabb területek elfoglalásáról akkor, ha cserébe olyan biztonsági és politikai engedményeket kap, amelyekkel hosszú távon befolyása alá vonhatja Ukrajnát. 

Az elmúlt nap folyamán megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel a hétfői orosz hadijelentés a Patriot légvédelmi rakétarendszer egy vezérlőfülkéjét és indítóállását, egy HIMARS sorozatvetőt és AN/MPQ-65 multifunkcionális radarállomást.

A moszkvai katonai tárca szerint hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előretörtek az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1245 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium továbbá több drónirányirányító pont és -összeszerelő műhely, lőszer- és anyag-, illetve műszaki raktárt, valamint két harckocsit, 11 egyéb páncélozott harcjárművet, három HIMARS-rakétát, továbbá 260 repülőgép típusú drónt sorolt fel az eltalált vagy megsemmisített célpontok között.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Noha a relatív többség továbbra is rá szavazna egy napjainkban tartott választáson, már nem Volodimir Zelenszkij bizalmi indexe a legmagasabb Ukrajnában: egy friss felmérés szerint két kihívója is akadhat az ukrán elnöknek. Az adatokból az is látszik, hogy miként változott az ukrán társadalom hozzáállása a háborúhoz az utóbbi években.

„3,5 év háború alatt sokat változott az ukrán társadalom hozzáállása. Az ukrán Rating Group tegnap publikálta a legújabb reprezentatív közvélemény kutatást az ukrán társadalom körében. Érdekes eredmények születtek, főleg, ha három évvel ezelőtti válaszokkal hasonlítjuk össze ”– írta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség kutatója és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a közösségi oldalán.

A szakértő a közvélemény-kutatás eredményét ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy

• „2025. augusztusában a megkérdezettek 59%-a támogatja a harcok leállítását a fronton, és inkább tárgyalásos kompromisszumot preferálja.
• 20% addig folytatná a harcot, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és a Krím-félszigetet,
• 13% pedig addig, amíg helyre nem áll a 2022. február 24. előtti határvonal.”

Emellett viszont, mint írta, a válaszadók 82 százaléka szerint a tárgyalás reális út lehet a háború lezárására – bár 75 százalék úgy véli, hogy Ukrajna csak akkor egyezhet bele egy tűzszünetbe, ha ehhez nemzetközi biztonsági garanciák is társulnak. A kérdésre, hogy „Mi a legfontosabb most?”, a többség (58%) a hadsereg jövőbeli finanszírozását és elegendő fegyverszállítást válaszolta, míg 31 százalék mondta az elvesztett területek visszaszerzését.

„Ezek azért lényeges változások, mert egy hasonló, 2022. novemberi felmérésben (a sikeres tavaszi ellentámadást követően) az ukránok 85%-a (!) még azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és Krímet. Ez most 20%”

– hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton, hozzáfűzve, hogy Gallup közvéleménykutató korábbi felmérése is hasonló eredményeket mutatott: 2022 közepén még csak 22 százalék mondta, hogy azonnal tárgyalni kell a békéről, akár kompromisszumok árán is, miközben mostanra 59 százalék látja ugyanígy.

Zelenszkij kihívója?

Az elemző továbbá felhívta a figyelmet, hogy a Rating Group felmérésének  érdekessége még az is,

hogy az intézet már politikai tényezőként méri a volt ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij és a még nem létező pártjának támogatottságát – noha Zaluzsnij egyelőre nem közölte, hogy megmérettetné magát az elnökválasztáson.

A Rating Group felmérése szerint a bizalmi indexben Zaluzsnij már vezet: 74 százalék mondta azt, hogy bízik benne. Zelenszkij 68 százalékkal követte, de 59 százalékot kapott az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov, aki a sikeres ukrán csapások miatt tett szert nagy népszerűségre (ráadásul, mint írtuk, a regnáló ukrán elnökre nehéz időszak vár, ami tovább csökkenthet a népszerűségén).

Ami a szavazatokat illeti, ott még Zelenszkijnél van a fölény: a válaszadók 35 százaléka azt mondta, hogy rá szavazni, szemben Zaluzsnij 25 százalékával. Ez azt jelenti, hogy az elnökválasztás második körébe Zelenszkij és Zaluzsnij kerülne be, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy előbbi győzne végül (különösen azt figyelembe véve  hogy a maradék 40 százalék szavazatára Zaluzsnij talán jobb eséllyel pályázhatna, mint a regnáló elnök).

Ráadásul a parlament összetételét illetően már most azt mondják az ukránok, hogy inkább Zaluzsnij pártjára szavaznának.

„Egy parlamenti választáson a feltételezett (és még nem létező)»Zaluzsnij Párt« vinné el az első helyet (24%), második helyen a »Zelenszkij-blokk« futna be (20%). És csak azután erősen leszakadva jönne a korábbi államfő, Petro Porosenko által vezetett Európai Szolidaritás (7%), valamint két feltételezett új párt: a »Budanov Párt« (6%) és az »Azov Párt« (6%)” – ismertette Bendarzsevszkij Anton.

„Mindezektől a folyamatoktól aligha független, hogy Valerij Zaluzsnij (aki 2024. eleje óta egyfajta száműzetését tölti nagykövetként Nagy-Britanniában) július végén fotózást vállalt az ukrán Vogue-nak, amely őt civil ruhában, egy testhez álló sötétkék öltönyben hozta a magazin címlapján. Zelenszkijék aligha örültek ennek” – összegezte az elemző.