A török elnök szerin Putyin és Zelenszkij...

Sem Vlagyimir Putyin orosz, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem áll készen arra, hogy találkozzanak egymással a harcok lezárása érdekében – közölte álláspontját a konfliktusban gyakran közvetítőként fellépő Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan.

Erdogan még hétfőn, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján egyeztetett személyesen az orosz elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről,  ezt követően pedig telefonon beszélt ugyanerről Volodimir Zelenszkijjel.

Meglátása szerint jelenleg sem az ukrán, sem az orosz elnök nem áll készen arra, hogy találkozzon a másikkal.

A török elnök keddi nyilatkozatában azt is megjegyezte: a török kormány a tárgyalások szintjének fokozatos emelését támogatja, mert ebben látják a lehetőséget arra, hogy a békevágyat kézzelfogható eredmények is kövessék – írta a Sky News.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump alaszkai csúcstalálkozóján az amerikai elnök arról beszélt, hogy az ő közvetítésével személyes találkozó jöhetne létre az orosz és az ukrán elnök közt a háború lezárása érdekében. A nyilvánosság előtt mindkét hadviselő fél azt közölte, hogy az elnökök készen állnak a találkozóra, de a meeting időpontját azóta sem tűzték ki.

Ahogy az sem ismert egyelőre, hogy hol rendeznék meg a találkozót. A lehetséges helyszínek közt Magyarország is felmerült már, de többek közt Törökország is esélyes erre, hiszen náluk korábban is tartottak már orosz–ukrán kétoldalú egyeztetéseket.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy a kormányzása alatt álló régió déli részének „végleges felszabadítása” után az orosz erők megkezdték a „biztonsági övezet” létrehozását Dnyipropetrovszk megyében.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán kikötői infrastruktúra hadsereg által használt részét, egy drónösszerelő üzemet, több lőszer-, valamint anyag- és műszaki raktárt, egy harckocsit és 11 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 158 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást egy hadiüzem ellen az udmurtföldi Izsevszkben. A tájékoztatás szerint három tizenéves, akinek az ukrán szakszolgálatok pénz ígértek, egy nagy teljesítményű, házi készítésű robbanószerkezetet kíséreltek meg elhelyezni a vállalat bejárata közelében.

A fiatalkorúak ellen terrorcselekmény kísérlete címén indítottak büntetőeljárást.

Egy olyan térkép jelent meg az orosz védelmi tárca egyik friss videójában, amely Ukrajnának az eddiginél nagyobb területeit – némi túlzással az ország felét – Oroszország részeként ábrázolja. Moszkva eddig ennél jóval kisebb területet annektált, illetve foglalt el Ukrajnában. Persze az is lehet, hogy csak provokációról van szó, láttunk már ilyet a háborúban.

Emlékezetes, hogy az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov még 2022-ben osztott meg a közösségi médiában provokációként egy olyan térképet, amely Oroszországot felosztva, több nyugati orosz régiót (Belgorodot, Kurszkot és Kubant) pedig Ukrajna részeként ábrázolta.

Most az orosz védelmi tárca egyik videójában tűnt fel egy hasonló térkép. A felvételen Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnökéne

egy olyan térkép előtt ült, amelyen a már annektált, illetve többnyire el is foglalt Luhanszk, Doneck, Zaporizzsja és Herszon régiók mellett Odessza és Mikolajiv régiók is Oroszország területeként szerepeltek.

A térképre a The Wall Street Journal ukrán származású olasz újságírója, Jaroszlav Trofimov hívta fel a figyelmet, aki a saját közösségi oldalán azt írta, hogy szerinte még az északkeleti Harkiv is Oroszország részeként van feltüntetve (mivel a térkép meglehetősen elmosódottan látszik, ezt nehéz megmondani, de ránézésre, illetve egy jobb minőségű térképpel összevetve úgy tűnik, hogy a harkivi régió, valamint a dnyipropetrovszki régió egy része is orosz földként lehet rajta ábrázolva – mindenesetre egyelőre az ukrán lapok is többnyire csak Odesszát és Mikolajivet emelték ki a térképpel kapcsolatban).

Maga az értekezlet az orosz tavaszi-nyári hadjárat eredményeiről szólt – írta a The Moscow Times. Geraszimov elmondta, hogy a stratégiai kezdeményezés „teljes mértékben az orosz csapatok kezében van”. „A közös csapatok különleges katonai műveleteinek végrehajtása támadó akciókkal folytatódik. Ma tisztázzuk a hadseregcsoportok feladatait az őszi időszakra vonatkozóan” – mondta a vezérkari főnök, akinek mondatairól részletesebben írtunk a hétvégén ebben a cikkben.

Az orosz hadsereg jelenleg nagyjából Luhanszk 99,7%-át, Donyeck 79%-át, Zaporizzsja 74%-át és Herszon 76%-át, illetve a Krím félsziget teljes területét és a harkivi és dnyipropetrovszki régióknak egy nagyon kis részét tartja ellenőrzése alatt. Összességében az orosz hadsereg Ukrajna területének körülbelül 20%-át ellenőrzi, de ezeknek a területeknek a zöme a háború kitörése előtt, vagy az invázió kezdete utáni hónapokban került orosz kézre.

Azt már a háború elején is feltételezték az elemzők (illetve sajtóértesülések is jelentek meg róla), hogy Oroszország célja lehet jó eséllyel Odessza és Mikolajiv elfoglalása is. Ha ez megtörténne, Ukrajna teljesen el lenne vágva a tengertől, és megnyílna a szárazföldi folyosó a Moldova területén működő, nemzetközileg el nem ismert oroszbarát köztársaság, Transznisztria felé is.

Érdekesség, hogy az ukránok már a nyár elején közzétettek egy olyan térképet, ahol még a mostaninál is merészebb orosz célok láthatóak, azt állítva, hogy Moszkvának már kidolgozott terve van az újabb ukrán régiók elfoglalására. Nem sokkal korábban pedig Vlagyimir Putyin is azzal viccelődött egy videóban, hogy akár egy újabb ukrán régiót is elfoglalhatnak.

Ennek ellentmondva viszont voltak olyan feltételezések is a közelmúltban, miszerint Moszkva lemondhat az újabb területek elfoglalásáról akkor, ha cserébe olyan biztonsági és politikai engedményeket kap, amelyekkel hosszú távon befolyása alá vonhatja Ukrajnát. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kijelentette, hogy Moszkva soha nem ellenezte Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozását, és állítása szerint lehetséges a konszenzus elérése Oroszország és Ukrajna biztonságának garantálásáról.

Az orosz elnök pekingi látogatása során tárgyalást folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is, akivel az orosz-ukrán háborúról, a nyugati országokkal való viszonyról és gazdasági kapcsolatokról is egyeztettek. Putyin elmondta, hogy 2022-ben Ukrajna esetében Oroszország kénytelen volt reagálni arra a kísérletre, amely elmondása szerint „a nyugati országok a NATO katonai szövetség segítségével tett próbálkozása volt arra, hogy az egész posztszovjet térséget magába tömörítse, tekintettel annak biztonsági következményeire Moszkva számára” – fogalmazott. Majd hozzátette:

„Ukrajna EU-tagságát illetően soha nem emeltünk kifogást, a NATO pedig egy másik kérdés, ez elfogadhatatlan lenne számunkra.”

Az orosz vezetés egyébként már tavasszal is közölt egy hasonló üzenetet:Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor azt mondta Ukrajna uniós csatlakozásáról:  „Ez minden ország szuverén joga. Integrációs és gazdasági integrációs folyamatokról beszélünk. Itt természetesen senki sem diktálhat semmit egyetlen országnak sem, és mi sem fogunk ilyet tenni”. De ő is megjegyezte, hogy egy katonai szövetséghez kapcsolatos csatlakozás már más lapra tartozik.

Visszatérve a jelenbe, Vlagyimir Putyin arról is beszélt a találkozón:  „teljes képtelenségek” és „semmi alapjuk nincs” azon vádaknak, miszerint Oroszország a jövőben támadást tervezne az Európai Unió tagállamai ellen.

„Az európai vezetők állításai, miszerint Oroszország állítólag támadást szervez és egy napon tovább nyomulna Európába, ezek horrorfilm történetek és csak folyamatos hisztériát keltenek. „Úgy gondolom, hogy egy ésszerű ember számára ez egyértelmű provokáció és teljes képtelenség […] Oroszországnak soha nem volt, nincs és nem is áll szándékában megtámadni akárkit”

– jelentette ki az orosz elnök.

Putyin arról is beszélt, hogy hogy augusztus 15-én, az alaszkai csúcstalálkozón megvitatta Ukrajna biztonságát Donald Trump amerikai elnökkel. „Vannak lehetőségek Ukrajna biztonságának garantálására a konfliktus véget értével, és úgy tűnik számomra, hogy itt van lehetőség konszenzusra jutni” – közölte.

Robert Fico – aki az egyetlen európai uniós állam vezetőként vesz részt a pekingi győzelem napi parádén – a maga részéről úgy fogalmazott, hogy Szlovákia a Moszkvával való kapcsolatok normalizálására törekszik, és szerinte a két országnak „lehetőségeket kell keresnie az együttműködés elmélyítésére és kiszélesítésére”.

A szlovák miniszterelnök arra is ígéretet tett, hogy hamarosan esedékes találkozója alkalmával megtárgyalja Zelenszkij ukrán elnökkel az energiainfrastruktúra elleni támadások elfogadhatatlanságát, utalva az ukránok közelmúltbeli támadásaira a Barátság kőolajvezeték ellen, amely orosz nyersolajat szállít Magyarországra és Szlovákiába (a szlovák kormányfő a Kínából való visszatérés után, szeptember 5-én fogadja majd Zelenszkijt Pozsonyban).