Használt repülőgépflottát kap Ukrajna

A nyugati vadászgépek érkezésétől sokan áttörést vártak az ukrajnai háborúban. Az amerikai gyártmányú F–16-osokat kezdetben „csodafegyverként” emlegették, amelyek képesek lehetnek visszaszorítani az orosz légierőt és megváltoztatni a fronthelyzetet. A gyakorlatban azonban gyorsan kiderült: az átállás sokkal bonyolultabb, mint azt korábban gondolták, írja az Origo.

Az ukrán légierő számára ugyanis nemcsak az új technológia elsajátítása jelent kihívást, hanem az is, hogy a gépek lassan és korlátozott számban érkeznek.

Belgium teljes flottáját lecseréli

Belgium jelenleg az egyik legnagyobb támogatója az ukrán légierőnek. A NATO-tagállam a régi F–16-osokat amerikai F–35-ösökre cseréli le, és a kivont gépeket Ukrajnának szánja.

„Csak akkor tudjuk továbbadni az F–16-osokat, ha minden F–35-ös megérkezett, és a pilóták kiképzése is befejeződött” – fogalmazott a tábornok. Belgium eredetileg mintegy 160 darab F–16-ossal rendelkezett, a flottát azonban fokozatosan leépítették. A Defense Express szerint jelenleg nagyjából ötven gép maradt hadrendben, amelyeket 2028-ig teljesen kivonnának.

Az ukránoknak nincs elég pilótájuk

A késések mögött nemcsak technikai problémák állnak. Belga katonai források szerint maga Ukrajna is kérte egyes szállítások elhalasztását, mert nincs elegendő kiképzett pilótájuk az új gépek üzemeltetésére.

A brit Királyi Légierő (RAF) jelenleg új képzési programot futtat, amelyben az ukrán pilóták GPS nélkül is gyakorolják a harci bevetéseket. Erre azért van szükség, mert az orosz elektronikai zavarás egyre komolyabb problémát jelent a fronton. A RAF szerint már mintegy ötven frissen kiképzett pilóta állhat szolgálatba Ukrajnában.

Az F–16-osok nem hozták meg a várt fordulatot

Bár a nyugati vadászgépek sokat javítottak az ukrán légvédelem helyzetén, a háború menetét nem változtatták meg alapjaiban. A gépek hozzájárultak ahhoz, hogy az orosz légierő nagyobb távolságból operáljon, és csökkent az irányított siklóbombák alkalmazása is, de a frontvonalak áttörésére nem voltak elegendőek.

Később azonban ő lett az első ukrán pilóta, aki F–16-os bevetés közben életét vesztette. A hivatalos vizsgálat szerint a tragédiát akár saját légvédelem okozta tévedésből leadott tűz is kiválthatta.

Lars Gerdes, a Frontex ügyvezető igazgatóhelyettese  közbenfigyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború lezárása után súlyos biztonsági kockázatot jelenthet az Ukrajnából érkező fegyveráradat. „Nagy mennyiségű fegyver lesz az országban – és sok olyan ember, akinek pénzre van szüksége.” Véleménye szerint ez ideális táptalajt biztosít a bűnszervezetek számára.

Miközben Európa kapkodva költ milliárdokat új fegyverekre, egyre égetőbb kérdéssé válik, mi lesz majd ezek sorsa Forrás: AFP

Európa lázas tempóban igyekszik behozni a lemaradását: a tagállamok milliárdokat költenek fegyverek fejlesztésére. A folyamatot csak felgyorsítja Donald Trump egyre hangosabb követelése, hogy a tagállamok növeljék védelmi kiadásaikat, mert a kontinens túlságosan rá van utalva az amerikai fegyvergyártókra. Az EU válaszul 800 milliárd eurós védelmi keretet ígért. A cél, hogy Európa az USA segítsége nélkül is képes legyen fegyvereket gyártani és bevetni. Sorra jelennek meg az új startupok, amelyek agresszívan bővítik kapacitásaikat – számolt be róla a Guardian. Kérdéses azonban, hogy az ukrajnai háború lezárása után kinek a kezébe kerülnek ezek a gyilkos fegyverek. 

Mi lesz a milliárdokból vásárolt fegyverarzenállal az ukrajnai háború után?

Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerint komoly esély van rá, hogy Ukrajnából ellenőrizetlenül áramlanak majd át fegyverek az EU területére, amennyiben megállapodás születik az ukrajnai háború lezárásáról. Lars Gerdes, a szervezet ügyvezető igazgatóhelyettese a Weltnek kifejtette, hogy a kockázat mértéke jelenleg „magas”. A német tisztviselő párhuzamot vont a múltbeli eseményekkel – számolt be róla a Politico. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít a délszláv háború utáni időszakra. Emlékeztetett, hogy akkor a volt Jugoszlávia területén zajló harcok befejezését követően illegális fegyverek tömegei özönlöttek be Európa többi részébe, jelentős kihívást okozva a hatóságoknak. 

„A háború kezdete óta erre készültünk” – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az ügynökség már megerősítette jelenlétét Ukrajna nyugati határain, és folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. A szakértő szerint egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után kritikus szakasz következik. 

A probléma gazdasági gyökereire is rámutatott a tisztviselő. „Nagy mennyiségű fegyver lesz az országban – és sok olyan ember, akinek pénzre van szüksége” – fogalmazott Lars Gerdes. Ez a kombináció – a bőséges kínálat és a lakosság anyagi kiszolgáltatottsága – ideális táptalajt biztosít a bűnszervezetek számára.

A Frontex ezért fokozott készültségben van, és a határmenti jelenlét erősítésével próbál gátat vetni az illegális fegyverkereskedelemnek. Az interjúban Lars Gerdes arról is beszélt, hogy a szervezetnek egyre összetettebb fenyegetésekkel kell szembenéznie, például

• a szervezett bűnözéssel, 
• a fegyvercsempészettel 
• és az úgynevezett hibrid támadásokkal.

Tragédiához vezetett az illegális fegyverbiznisz

A veszélyeket jól mutatja az a Bucsai járásban történt eset is, amely végül gyilkosságba torkollott.

A vita odáig fajult, hogy a vevő a fegyverrel végzett a katonával, majd a házba zárkózott. A kiérkező rendőrök végül elfogták, írja a Sztrana.

Moszkva nem kapott választ Európából Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra a javaslatára, hogy Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezzék ki az Európai Unió közvetítőjévé az Oroszországgal az ukrajnai rendezésről folytatandó tárgyalásokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn Moszkvában.

„Az európaiak körében jelenleg heves vita folyik erről: egyesek szerint ez az ötlet figyelmet érdemel, mások szerint nem” – mondta Peszkov. Közlése szerint az orosz elnök „Schrödert azért nevezte meg (lehetséges közvetítőként), mert jól ismeri” – tette hozzá.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hétfőn elutasította annak lehetőségét, hogy a volt kancellárt jelöljék az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra. Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is elvetette.

Sajtójelentések szerint Schröder személyét a német kormány is ellenzi: a Der Spiegel című lap szerint Berlinben Frank-Walter Steinmeier elnök neve merült fel lehetséges jelöltként.

Putyin szombaton azt mondta, hogy személy szerint Schrödert részesítené előnyben erre a tisztségre.„Hadd válasszanak az európaiak olyan vezetőt, akiben megbíznak, és aki nem mondott semmilyen csúfságot nekünk címezve” – hangoztatta.

Kaja Kallas önmagát ajánlotta tárgyalónak

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn egyetlen szóval reagált Kallasnak az ambíciójára, hogy Schröder helyett ő maga tárgyalna Oroszországgal.

„Ahogy George Bush amerikai elnök mondta: ha egy politikus nem hirdeti magát, senki sem fogja megtenni helyette. Ezért azt mondom: igen, én ezt megtehetném. Úgy gondolom, átlátom Oroszország összes csapdáját, de még nem tartunk ott, nem kezdünk tárgyalásokat” – idézte a TASZSZ hírügynökség Kallast.

„Hiába” – mondta erre reagálva Zaharova a TASZSZ-nek.

Peszkov hétfőn elmondta, hogy Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója folyamatos kapcsolatban áll Steve Witkoff-fal, az amerikai elnöki különmegbízottjával, aki az ukrajnai rendezés ügyében is képviseli Washingtont. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek Witkoff oroszországi látogatására vonatkozóan.

Közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök oroszországi meghívása továbbra is érvényben van, és orosz hivatali partnere bármikor örömmel fogadná, amit minden alkalommal megerősít neki a telefonbeszélgetéseik során. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatok továbbra is a nullán állnak, és az Egyesült Államok eddig semmit sem tett az előrelépés érdekében.