POLITIK
Már elkezdtek kifarolni.
Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere a keddi bizottsági meghallgatásán egy kérdésre válaszolva jelentette be, hogy a rezsicsökkentést nem tartanák fenn a jelenlegi formájában, leginkább rászorultsági alapon tennék majd elérhetővé. A Tisza Párt választási programjában azonban még nem a szűkítés, hanem ellenkezőleg, a rezsicsökkentés kiterjesztése szerepelt.
A Tisza-kormány már a hivatalba lépése előtt elkezdett kihátrálni egyik legfontosabb választási ígéretéből: abból, hogy megtartják, sőt kibővítik a rezsicsökkentést. A pénzügyi tárca új vezetőjét, Kármán Andrást egyebek mellett ebben a témakörben is kérdezték a keddi miniszteri meghallgatásán a pénzügyi és költségvetési bizottságban, amire ő azt a kijózanító feleletet adta, hogy az általános rezsivédelem fenntartása önmagában nem tekinthető hosszú távú megoldásnak. Szavai szerint a fogyasztási és jövedelmi különbségeket figyelembe véve alakítanák át a rendszert, vagyis lényegében rászorultsági alapon, így minden bizonnyal a lakosság jelentős része elesne ettől az állami segítségtől.
A Tisza Párt február elején – tehát alig több mint három hónapja – közzétett programjában még Rezsicsökkentés plusz program néven szerepelt egy hangzatos tétel arról, hogy a lakosság mellett még a vállalkozásoknak is megfizethető, tiszta energiát biztosítanak. Érdemes felidézni, hogy a Tisza körül mozgó balliberális szakértői gárda Bod Péter Ákostól kezdve Petschnig Mária Zitán át egészen Holoda Attiláig és Raskó Györgyig kezdettől fogva bírálta és felesleges osztogatásnak nevezte a rezsicsökkentést. Magyar Péter végig váltig tagadta, hogy közük lenne a szakértőkhöz, ám most maga a Tisza pénzügyminisztere árnyalta erősen a pártvezető állítását.
Az új kormány tervezett intézkedéseit bírálta közösségi oldalán Dömötör Csaba. A Fidesz EP-képviselője szerint a bizottsági meghallgatásokon olyan tervekről beszéltek a miniszterjelöltek, amelyekről a kampány alatt nem esett szó, legyen szó szexuális nevelésről, migrációról vagy a különadók kivezetéséről.
A Tisza-kormány első bizottsági meghallgatásai után már több részlet is ismertté vált a kabinet tervezett intézkedéseiről – hívta fel a figyelmet a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Dömötör Csaba.
– Most már azért egy picivel többet tudunk az új kormány tervezett intézkedéseiről. Azokról, amelyekről a kampányban egy mondat erejéig sem volt szabad beszélniük – idézte fel a Fidesz európai parlamenti képviselője.
A politikus külön kitért a szexuális nevelés ügyére. Mint fogalmazott, a meghallgatásokon elhangzott, hogy a szexuális nevelés nem kizárólag a szülők feladata, hanem más szereplőknek is részt kell venniük benne.
Négygyermekes apaként különösen érdekel, hogy mit tehetek majd akkor, ha az említett mások nevelési megközelítése nem olyan lesz, mint a miénk? S lehet-e majd ebbe a szülőknek beleszólása?
– tette fel a kérdést Dömötör Csaba.
A politikus a külpolitikai és migrációs kérdésekről is kritikusan nyilatkozott. Felidézte, hogy az új külügyminiszter (Orbán Anita – a szerk.) az illegális migráció elleni fellépés mellett a migrációs paktum „konstruktív” végrehajtásáról beszélt.
Dömötör szerint azonban éppen az a probléma a migrációs paktummal, hogy az hosszú távon legalizálja és szervezi a bevándorlási útvonalakat Európában, miközben azokat az országokat is bevonja a rendszerbe, amelyek korábban szigorú határvédelmi politikát folytattak.
Példaként említette a spanyol kormány bevándorláspolitikáját, amely szerinte a paktum miatt más tagállamokra, így Magyarországra is hatással lehet.
A politikus gazdasági kérdésekben is bírálta az új kabinetet. Azt írta: a meghallgatások alapján a kormány hosszabb távon kivezetné a multinacionális cégeket terhelő különadókat.
Itt az lesz a több száz milliárdos kérdés, hogy az így kieső bevételeket a kormány hogyan pótolja, azaz kiktől veszi el
– fogalmazott.
Dömötör Csaba rámutatott, hogy a kampányígéretek és a kormányzás valósága között jelentős különbség van. Mint írta, a kormányzati munka felelősséget és valós döntéseket követel, amelyeket nem lehet kommunikációs akciókkal elfedni.
– Nincs annyi sokadjára meghirdetett diadalbuli és méltóságot gyökerestől kiirtó alázós Facebook-akció, ami ezt el tudná fedni – fogalmazott.
Magyar Péter bejelentette: az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban. Mit eredményezhet a döntés kormányzaton belül? Ismerünk nemzetközi példákat, ahol ez az intézkedés bevált? Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a miniszteri vétó egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél.
Fotó: Németh András Péter
– Egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél – mondta Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője annak kapcsán, hogy Magyar Péter négy miniszternek vétójogot biztosítana a kormányon belül.
Mint ismert, Magyar Péter kormányának tagjai kedd délután esküt tettek a parlamentben, ezzel hivatalosan is megkezdi munkáját a következő kabinet Magyarországon. A miniszterelnök a beszédében azt mondta: az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban pontosan mit jelent majd ez a vétójog, és milyen ügyekre terjed ki.
Úgy fogalmazott: kérdéses például, hogy egy oktatási miniszter megakadályozhat-e olyan döntéseket is, amelyek nem közvetlenül a saját területét érintik.
Elindulhat a rivalizálás Magyar Péter alatt?
Dornfeld László arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány ezzel a rendszerrel részben azt az üzenetet próbálhatja közvetíteni, hogy a miniszterelnök hatalmát belső ellensúlyok korlátozzák majd. Az elemző ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az informális politikai vétók csak addig működnek, amíg a szereplők betartják azokat. Példaként az Európai Unió 1966-os luxemburgi kompromisszumát említette, amely hosszú ideig működött, később azonban elveszítette jelentőségét.
Dornfeld László úgy véli, ez a rendszer akár politikai feszültségeket is szülhet a kormányon belül.
Mint kifejtette, a vétójoggal rendelkező és az abból kimaradó miniszterek között rivalizálás alakulhat ki, ami hosszabb távon konfliktusokhoz vezethet. Az elemző szerint ez egy tudatos hatalomtechnikai megoldás is lehet, amelynek
célja, hogy a miniszterek egymással legyenek elfoglalva, miközben a miniszterelnök megerősíti a saját pozícióját.
A vezető elemző arra is kitért: érdekes kérdés lesz, hogyan reagálnak minderre azok a baloldali véleményformálók és médiaszereplők, akik korábban az uniós vétójog intézményét bírálták. Hamarosan kiderülhet, hogy kormányzati szinten is problémásnak tartják-e a vétó intézményét vagy az aktuális politikai érdek felülírja a korábbi álláspontokat.
Ripost hírek
