A kínai elnök szerint béke vagy háború között kell választanunk

Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai–japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.

Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.

Hszi szerint a kínai nép japán agresszió elleni háborúja rendkívül nehéz küzdelem volt. A Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött nemzeti egységfront zászlaja alatt a kínaiak jelentős áldozatokat vállaltak, és a modern időkben először arattak teljes győzelmet a külföldi megszállók felett.

Az elnök kijelentette, hogy a kínai nép harca a globális antifasiszta küzdelem fontos része volt, és súlyos áldozatok árán hozzájárult az emberi civilizáció megóvásához, valamint a világbéke védelméhez. Hangsúlyozta: a történelem arra figyelmeztet, hogy az emberiség sorsa összefonódik.

A közös biztonság megőrzése, a háborús okok felszámolása és a tragédiák megismétlődésének elkerülése csak akkor lehetséges, ha az országok és népek egyenlőként kezelik egymást, békében élnek, és kölcsönösen támogatják egymást.

Hszi Csin-ping szerint a kínai nemzet nem hátrál meg az erőszakkal szemben, és saját erejére támaszkodva áll helyt a történelemben. Felidézte, hogy a japán agresszió idején a kínaiak a túlélésért, a megújulásért és az igazságért harcoltak. Hozzátette: Kína ma is a békés fejlődés útját követi, és más népekkel együtt építi az emberiség közös jövőjének közösségét.

A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a párt és a nép megbízható ereje marad.

Felszólította a hadsereget a szuverenitás és a területi integritás védelmére, valamint arra, hogy járuljon hozzá a kínai nemzet felemelkedéséhez és a világbéke előmozdításához. Hszi Csin-ping hangsúlyozta: a kínai nemzet nagy felemelkedése megállíthatatlan, az emberiség békéjének és fejlődésének ügye pedig biztos jövő előtt áll.

Ezután megkezdődött a katonai díszszemle, amelyen bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit. A felvonuláson cirkálórakéták (ChangJian-20A, ChangJian-1000, YingJi-18C), hiperszonikus rakéták (YingJi-21, DongFeng-17, DongFeng-26D) és interkontinentális ballisztikus rakéták (JuLang-3, DongFeng-61, DongFeng-31, DongFeng-5C) vonultak fel. Kína első alkalommal vonultatta fel teljes körűen a szárazföldi, tengeri és légi indítású fegyvereket magában foglaló nukleáris triádot. A díszszemlén megjelentek a H-6N, H-6K és H-6J típusú stratégiai bombázók, valamint a J-16D, J-20 és J-35A vadászgépek is. A programot J-10-es repülőgépek légi bemutatója zárta, amelyek 14 színes füstcsíkot húztak az égre, a japánellenes háború 14 évére és az 1,4 milliárd kínai ember nemzeti felemelkedésért folytatott törekvéseire utalva.

A parádét Hszi Csin-ping két oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető tekintette meg. A külföldi vendégek mellett jelen voltak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és nyugalmazott vezető politikusai is.

A parádé a béke iránti elkötelezettséget jelképző 80 ezer galamb elengedésével zárult.

Robert Fico szlovák kormányfő és Aleksandar Vucic szerb elnök is Kínába utazott ahol jelenleg még a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója is zajlik, a második világháború 80. évfordulójának ünnepségén is részt vettek – derült ki nemrég. A két európai vezető nemcsak Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott.

Az SCO-csúcstalálkozón lényegében a nyugati–amerikai vezetésű világrend legfőbb kihívói gyűltek össze. A vasárnap kezdődött esemény már eddig is érdekes fordulatokat hozott: Kína és India például félretette az évtizedek óta tartó ellenségeskedést és partnerségről állapodott meg, miközben a kínai elnök lényegében bejelentkezett egy új világrend vezetésére is.

Figyelemre méltó, hogy két európai ország, Szerbia és Szlovákia vezetői is Kínába utaznak ezzel párhuzamosan. Az SCO-hoz egyik országnak sincs túl sok köze történelmileg, azonban a csúcstalálkozó után tartják Kínában a második világháború lezárásának 80 éves évfordulója kapcsán szervezett ünnepséget, amelyre szintén sok vendég érkezik.

A szerb elnöki hivatal korábban közölte, hogy Vucic szeptember 2-tól 4-ig, vagyis keddtől csütörtökig Kínában tesz látogatást – írta a délvidéki Pannon RTV. A szerb elnököt Hszi Csin-ping kínai elnök hívta meg az ünnepségre,

de a tervek szerint a szerb elnök nemcsak Kína elnökével, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik majd Kínában, továbbá kínai nagyvállalatok képviselőivel is tárgyal a tervek szerint.

Mindeközben Robert Fico szlovák kormányfő is látogatást tett Kínában: az ő esetében már augusztusban lehetett tudni arról, hogy a második világháborús ünnep miatt utazik oda. Azt viszont csak vasárnap jelentette be a Kreml, hogy Ficónak még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is lesz egy találkozója Kínában.

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, hogy a két vezető találkozóját előre megtervezték, de nem közölt további részleteket az egyeztetésről (Fico egyébként várhatóan szerdán lesz Pekingben, így akkor kerülhet sor a megbeszélésre). Az egyeztetés további feszültségeket okozhat Pozsony és Brüsszel között, miután az EU vezetése már azt sem nézte jó szemmel, hogy Fico Vlagyimir Putyin vendége volt idén májusban, a győzelem napján – írta a The Moscow Times.

Kína és India vezetői a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján a kapcsolatok javításáról és a partnerség erősítéséről egyeztettek, miközben újraindulnak a két ország közötti légi járatok is – írja a BBC.

Tiencsinben találkozott egymással Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján. A megbeszélés jelentős diplomáciai fordulatot jelöl, mivel a két ország viszonya az elmúlt években – különösen a 2020-as halálos határincidens óta – feszültté vált. Modi most először látogatott Kínába hét év után. A találkozón Hszi kijelentette:

„Kínának és Indiának partnerekként kell működnie, nem pedig riválisokként.”

Modi is pozitívan értékelte a kapcsolatokat: „Jelenleg a béke és stabilitás légköre uralkodik a két ország kapcsolatában.” A két vezető bejelentette, hogy újraindulnak a légi járatok a két ország között – ezek 2020 óta szüneteltek. Hszi hozzátette: „A két félnek stratégiai távlatból és hosszú távú szemlélettel kell megközelítenie és kezelnie a kapcsolatát.” A csúcstalálkozót beárnyékolják a globális geopolitikai feszültségek, különösen az Egyesült Államok és India viszonya, valamint az orosz–ukrán háború.

Orosz források szerint jogilag kötelező érvényű megállapodást írtak alá Penkinggel a Szibéria Ereje 2 vezeték megépítéséről. A vezeték Mongólián keresztül szállítana évi 50 milliárd köbméternyi gázt Kínába. Közben Putyin külpolitikai tanácsadója meghökkentő kijelentést tett Ukrajnáról a csúcstalálkozó kapcsán.

Bombaként robbant a hír kedden: mint arról a Bloomberg is beszámolt, az orosz Gazprom PJSC bejelentette, hogy jogilag kötelező erejű megállapodást írt alá a régóta várt Szibéria Ereje 2 gázvezeték megépítéséről, amely egy Kínába Mongólia érintésével vezető csőhálózat régóta tervezett megépítéséhez adna zöld lámpát. A Bloombreg szerint Moszkva más útvonalakon is bővíteni fogja ezeket a szállításokat, amit a Kreml jelentős politikai győzelemnek tekint a vezető gazdasági portál szerint.

Akár 50 milliárd köbméter gáz Kínának

A megállapodás híréről a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját követően értesült a világsajtó. A találkozót augusztus 31. és szeptember 1. között rendezték meg Tiencsinben. A házigazdája Hszi Csin-ping kínai elnök volt, az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi, India miniszterelnöke, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök is részt vett.

Pekingből a TASZSZ orosz hírügynökségeknek nyilatkozva Alekszandr Miller vezérigazgató elmondta: a megkötött üzlet egy

30 éves szállítási megállapodást tartalmaz, és a szállítások ára alacsonyabb lesz, mint amit Európának számolnak fel.

Az adott időszakban akár 50 milliárd köbméter gázt is szállíthatnak a vezetéken keresztül – idézi a Bloombreg.

A Gazprom orosz állami gázipari monopólium szentpétervári székháza, a Lahta Központ a Finn-öböl partján 2023. május 31-én (Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

Peking egyelőre nem erősítette meg Miller nyilatkozatának részleteit. A kínai állami Xinhua hírügynökség a kétoldalú találkozókról szóló tudósításában nem említette kifejezetten a gázvezetéket, de arról számolt be, hogy a két ország több mint 20 együttműködési megállapodást írt alá, többek között az energia területén.

„Ez lesz a világ legnagyobb, legkiterjedtebb és leginkább tőkeigényes gázipari projektje” – idézte Miller szavait a CNN.

EU – leírva?

Elemzők korábban is leszögezték, hogy a Kínának történő gázszállítás az Ukrajna elleni háború kezdete óta Oroszország által elveszített európai gázexport közel felét ellensúlyozhatja – folytatja az amerikai hírtelevízió.

Az Izvesztyija című orosz lap mindeközben Alex Chistoforu ciprusi újságírót citálja, aki szerint eldöntötte Európa sorsát a Kínába történő gázszállításról szóló megállapodásról szóló nyilatkozat, hiszen Kína olcsó és megbízható orosz csővezetékes gázt kap, amely egykor Európát és Németországot látta el – írta az újságíró az X közösségi oldalon.

India, az óvatos harmadik

Eközben az amerikai média több orgánumát is foglalkoztatta az a fotó, amely a tiencsini csúcson készült, s ahol együtt nevet Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Narendra Modi – észlelte a CNBC.

Narendra Modi indiai miniszterelnök az indiai haditengerészet három új hajójának avatóünnepségén Mumbaiban, 2025. január 15-én. Beáll a trojkába? (Fotó: MTI/EPA/Divjakant Szolanki)

Az amerikai hírtelevízió által idézett The New York Times a találkozót „mosolygó trojkának” nevezte, utalva arra, hogy ez volt „Moszkva reménysége”, más orgánumokkal együtt kiemelte, hogy (az Amerika által megsértett és agresszívan kezelt) India is óvatosan ugyan, de Kína és Oroszország felé fordul. A cikk szerint India hagyományosan óvatos bürokráciája korábban elkerülte volna az ilyen nyílt gesztusokat Kínával és Oroszországgal, de

Trump átfogó vámtarifái miatt Újdelhiben kevés ösztönző maradt a visszafogottságra.

Ukrajna a margóra került

Az ukrán kérdést a találkozó résztvevői a tiencsini csúcs margóján vitatták meg – fogalmazott Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

„Természetesen más marginális kérdések között ez a téma is felvetődött”

– válaszolta Usakov a TASZSZ kérdésére, érzékeltetve, hogy Ukrajna kérdése nem szerepelt a csúcs kiemelt témái között. Putyin viszont megvitatta az Anchorage-ben Trump elnökkel kötött megállapodásokat – tette hozzá.

Usakov kijelenette: egyelőre nincsenek konkrét javaslatok az orosz–ukrán tárgyalások szintjének emelésére. Azt is leszögezte, hogy Putyin és Trump még nem jutott megállapodásra a Vlagyimir Zelenszkijjel való találkozóról.