Trump magára hagyhatja Európát Ukrajna ügyében

Trump fontolóra vette, hogy felfüggeszti részvételét az ukrajnai békefolyamatban, mivel a Fehér Ház szerint Európa hátráltatja a békét,  Ukrajna pedig nem hajlandó további engedményeket tenni – írja az Ukrajinszka Pravda az Axiosra című amerikai lapra hivatkozva.

Az Axios szerint Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban jelezte, hogy ideiglenesen felfüggesztheti diplomáciai erőfeszítéseit az Ukrajnával kapcsolatos békefolyamatokban, amíg a háborúban részt vevő felek nem mutatnak nagyobb rugalmasságot.

A Fehér Ház egyik névtelenül nyilatkozó tisztségviselője elmondta, hogy Trump inkább „hátradőlne”, és figyelné, hogyan alakul a helyzet, miközben a konfliktus folytatódik.

Emögött az áll, hogy a háború befejezésére tett eddigi erőfeszítések nem hoztak érdemi előrelépést, különösen Trump Alaszka államban tartott találkozója után.

A Fehér Ház szerint az ukrán kormány hajlandósága a békefeltételek terén kevés, és a felelősségért Európát hibáztatják. Az amerikai tisztségviselők úgy vélik, hogy

az európai vezetők nem támogatják kellő mértékben Trump békefolyamatait, és inkább hátráltatják azokat.

A legfőbb kritika Ukrajna területi kérdésekben való álláspontja miatt érkezik, mivel egyes európai országok továbbra is arra ösztönzik Volodimir Zelenszkijt, hogy várjon jobb alkut. A Fehér Ház emellett elutasítja azt a hozzáállást, hogy az Egyesült Államok viselje a háború teljes költségét, miközben Európa nem vállal aktívan szerepet a konfliktus kezelésében. Trump környezete szerint Európa nem hosszabbíthatja meg a háborút, miközben tisztességtelen elvárásokat támaszt.

Ugyanakkor egyes európai tisztségviselők cáfolták a vádakat, és hangsúlyozták, hogy nem folytatnak kétszínű politikát Trump békefolyamataival szemben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

A washingtoni idő szerint péntek este sugárzott műsorban az ukrán kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy az orosz fél nem akar semmiféle tárgyalást, amit szerinte igazol a héten Kijev ellen végrehajtott átfogó drón- és rakétatámadás.

Julija Szviridenko hangsúlyozta:

Volodimir Zelenszkij akár kétoldalú, akár – az amerikai fél bevonásával – háromoldalú találkozóra is készen áll a béketárgyalások érdekében, de az elmúlt hetekben az orosz elnök nem mutatott jelet arra, hogy szintén készen állna tárgyalni.

Az ukrán miniszterelnök kifejtette, hogy mély meggyőződése szerint Donald Trump amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet meggyőzni Vlagyimir Putyint arról, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, valamint az amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet segíteni a háború befejezésében és az Ukrajna számára szükséges megfelelő biztonsági garanciák megadásában.

Az ukrajnai konfliktus körüli legfrissebb fejleményeket tekintette át pénteken New Yorkban folytatott találkozóján Steve Witkoff, az amerikai elnök különleges megbízottja és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. Az amerikai diplomata a találkozót „produktívnak és konstruktívnak” minősítette.

Az ukrán delegáció Szviridenko vezetésével New Yorkban részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősséggel összehívott pénteki ülésén, amelyet az orosz hadsereg csütörtökön végrehajtott drón- és rakétatámadása nyomán tartottak ukrán kérésre. Az ukrán kormányfő beszámolt a történtekről és az orosz támadást „szándékos terrorcselekménynek” minősítette. Az Európai Unió képviselője, aki megfigyelői státuszban szólt hozzá a vitához, az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozását sürgette egy azonnali tűzszünet érdekében.

Oroszország képviselője az ülésen azt hangoztatta, hogy a támadás katonai célpontok ellen irányult, és kijelentette: az ukrán kormány „szégyentelenül és bűnös módon” pajzsként használja fel az ukrán állampolgárokat, majd a csütörtökihez hasonló tragédiákat arra használja fel, hogy ukrán civilek haláláért Oroszországot tehesse felelőssé. Az orosz diplomata „képmutatásnak” minősítette a Nyugat hozzáállását is, mert szerinte az oroszországi városok ellen végrehajtott ukrán dróntámadások felett viszont szemet huny, miközben azokban is orosz civilek vesztették életüket és sebesültek meg augusztus végén is.

Az orosz csapatok szünet nélkül folytatják offenzívájukat az ukrajnai frontvonal teljes hosszában – közölte szombaton Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Geraszimov – akinek képviselők kérdéseire adott válaszait az orosz védelmi tárca idézte a honlapján – kijelentette, hogy Oroszország jelenleg az ukrajnai Luhanszki terület 99,7, a Donyecki terület 79, a Zaporizzsjai terület 74 és Herszoni területnek pedig 76 százalékát ellenőrzi. A részlegesen elfoglalt négy régiót Oroszország 2022 szeptemberében sajátjának nyilvánította.

Március óta Oroszország több mint 3500 négyzetkilométernyi ukrajnai területet foglalt el és 149 falut vont az ellenőrzése alá – tette hozzá a vezérkari főnök a tavaszi-nyári harci események eredményeit ismertetve.

Kijelentette: jelenleg a stratégiai kezdeményezés teljesen az orosz csapatoknál van. Geraszimov szerint az orosz hadsereg sikeres műveleteinek alapja a precíziós fegyverek, rakéták, lőszerek, fegyverzet és haditechnika időben történő szállítása – írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a védelmi tárcát idézve.

Az ukrán erők nagy veszteségeket szenvednek, kénytelenek a leginkább harcképes egységeket egyik válságos irányból a másikba vezényelni a „lyukak befoltozása” érdekében – fogalmazott Valerij Geraszimov.

Oroszország augusztusban átfogóbb támadást indított a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk régióban is – Geraszimov szerint ott hét falu van jelenleg orosz ellenőrzés alatt. Közölte azt is, hogy „sikeres műveleteket hajtanak végre a Szumi és Harkivi területeken, ahol a cél egy biztonsági övezet létrehozása az orosz határ közelében”. Szumiban 210 négyzetkilométert és 13 település foglalt el az orosz hadsereg az oroszok szerint, míg Harkivról azt mondta a vezérkari főnök, hogy „gyakorlatilag teljes blokád alá vették Kupjanszk városát és felszabadították a területe mintegy felét”.

Geraszimov kitért a Sziverszk-Kramatorszk frontszakaszon történt előretörésre is, ahol az orosz csapatok a Konsztantinyivka-Alekszandro-Kalinovo vonalon és Pokrovszknál támadják az ukrán erőket.

A vezérkari főnök közölte: Oroszország 76 célzott csapást hajtott végre ukrajnai hadiipari létesítmények ellen a tavasszal és a nyáron, azokra az üzemekre összpontosítva, amelyekben hosszú hatótávolságú rakétákat és drónokat gyártanak. Külön kiemelte, hogy az orosz hadsereg a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) együttműködve nagyszabású támadást intézett a Szapszan harcászati rakétarendszer gyártásában részt vevő üzemek ellen júliusban és augusztusban.

Geraszimov közölte, hogy augusztus 28-án az orosz hadsereg támadást intézett rakéta- és repülőgépgyártó üzemek, valamint három repülőtér ellen Kijevben, szombaton támadást mért hasonló létesítményekre Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókban, valamint Ukrajna-szerte tíz katonai repülőtér ellen.