POLITIK
Nagy lépés lehet ez a béke felé.
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt a Fehér Házban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
Az elnök a Fox News hírtelevízió reggeli műsorának adott, csaknem félórás interjújában megerősítette, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozó előkészítésén dolgoznak. Elmondta, hogy
ha a közvetlen orosz-ukrán csúcstalálkozó a tervek szerint alakul, akkor egy következő találkozó már háromoldalú lesz az ő részvételével, és azon az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás véglegesítése lehet napirenden.
Az ukrajnai béke megteremtésének nehézségeivel kapcsolatban elismerte, hogy szemben azzal, amit előtte gondolt, ezt a konfliktust lesz a legnehezebb megoldani. Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal kapcsolatban azt mondta: amerikai katonák ukrajnai jelenléte nem jön szóba, de az Egyesült Államok eszközökkel, elsősorban légi eszközökkel segítene az európaiaknak.
„Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de az európai országok készen állnak biztonsági garanciák megadására, néhányuk pedig, mint az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, arra is készek, hogy katonákat küldjenek”
– mondta.
Az elnök kifejtette, hogy a békefenntartásra vonatkozó orosz beleegyezés megszerezhető, de érthetőnek mondta azt az orosz igényt, hogy a NATO mint ellenfél ne legyen ott közvetlenül Oroszország határánál.
„Mindig úgy gondoltam, hogy Ukrajna egyfajta pufferzóna Oroszország és Európa több része között”
– fogalmazott Trump, és megjegyezte, hogy szerinte Putyin szándékait illetően „néhány héten belül” világos lesz a kép. Elismerte: elképzelhető, hogy az orosz elnök egyáltalán nem akar megállapodni, azzal viszont szerinte „nagyon nehéz helyzetbe” sodorja magát. Hozzátette, hogy Zelenszkij részéről is szükség lesz rugalmasságra.
Donald Trump szerint a háborút gyorsan le kell zárni, mert „hetente 5-7 ezer ember” veszti életét a harcokban. A hétfői fehér házi amerikai-ukrán-európai csúcstalálkozón történtek részleteit feltárva elmondta:
„az egyik európai vezető azt javasolta, hogy egy vagy két hónap múlva ismét találkozzanak, csakhogy ezalatt újabb 40 ezer ember meghal”.
A Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről pedig azt mondta: az moszkvai idő szerint éjjel egy órakor történt, az ukrán államfővel és európai vezetőkkel tartott megbeszélései vége felé.
„Nem a jelenlétükben hívtam fel őt, mert azt gondoltam, az tiszteletlenség volna Putyin elnökkel szemben, hiszen nincsenek a legszívélyesebb kapcsolatban”.
Az amerikai elnök még hétfőn a közösségi oldalán megjelent egyik bejegyzésében azt írta, hogy az ukrajnai békét célzó, közvetítő tárgyalásokat amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff elnöki különmegbízott vezeti.
Donald Trump eloszlatta a kételyeket és kedden kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajna védelmére Oroszországgal szemben, miután előző nap még nyitva hagyta ennek a lehetőségét.
Az amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más európai vezetők hétfőn órákon át tárgyaltak a Fehér Házban arról, hogyan lehetne véget vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának. Miközben újságírók kérdéseire válaszolt, Trump nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldene egy európai vezetésű misszió részeként Ukrajna védelmére – azoknak a biztonsági garanciáknak a részeként, amelyeket Zelenszkij keresett. Trump múlt heti alaszkai találkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta neki, hogy nyitott az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákra.
Amikor azonban kedden a Fox News „Fox & Friends” című műsorában arról kérdezték, milyen biztosítékot tud adni arra, hogy a jövőben, illetve hivatali idején túl sem vesznek részt amerikai katonák Ukrajna határainak védelmében, Trump így felelt:
„Nos, az én biztosítékomat megkapják, és én vagyok az elnök.”
Trumpnak 2029 januárja után azonban már nem lesz közvetlen befolyása az amerikai hadseregre.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt később kedden hangsúlyozta: „Amerikai csizmák nem lesznek a földön” semmilyen lehetséges békefenntartó misszió részeként.
Az elnök ugyanakkor az interjúban kifejezte optimizmusát, hogy
megszülethet egy megállapodás a háború lezárására, de hangsúlyozta, hogy Ukrajnának le kell mondania a Krím visszaszerzéséről – amelyet 2014-ben orosz erők szálltak meg –, valamint a NATO-tagsági törekvéseiről.
„Mindkettő lehetetlen” – mondta Trump.
Putyin egy esetleges kivonulási megállapodás részeként azt követeli, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki a Donyecki és a Luhanszki területekről, valamint hogy a Krímet Oroszország részeként ismerjék el. Trump hétfőn közölte, hogy közvetlen tárgyalásokat készít elő Putyin és Zelenszkij között. A Kreml azonban még nem jelezte, hogy Putyin – aki eddig ellenállt a Trump és mások által szorgalmazott közvetlen tárgyalásoknak – hajlandó lenne személyesen találkozni az ukrán vezetővel.
Karoline Leavitt azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy
Putyin megígérte Trumpnak a közvetlen találkozót Zelenszkijjel.
Trump hétfőn, a Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel folytatott tárgyalások elején még azt mondta, hogy háromoldalú találkozót sürget Zelenszkij, Putyin és saját maga között. Ám miután később beszélt Putyinnal, Trump közölte: először egy közvetlen Zelenszkij–Putyin találkozót készít elő, és csak szükség esetén következhetne háromoldalú tárgyalás. Előbbi találkozó helyszíneként Budapest neve is felmerült.
„Ez egy olyan ötlet volt, amely az elnök beszélgetései során alakult ki Putyinnal, Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel” – magyarázta Leavitt.
Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov azonban, amikor a Trump és az orosz vezető közötti telefonbeszélgetésről beszélt, nem adott jelzést arról, hogy akár kétoldalú, akár háromoldalú találkozóról megállapodás született volna – írja az AP News.
Donald Trump szerint a következő hetekben világossá válik, milyen irányt vesz Putyin politikája.
„Úgy gondolom, Putyin belefáradt. Szerintem mindannyian belefáradtak. De sosem lehet tudni. A következő hetekben kiderül, mi a helyzet Putyinnal, ezt elmondhatom”
– mondta az amerikai elnök.
Donald Trump hétfőn felhívta Orbán Viktort, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásokat a Fehér Házban.
A hívást Trump és a több európai vezető közti hétfői megbeszélés előzte meg, amelyen megvitatták, miként lehetne véget vetni az orosz–ukrán háborúnak. A Bloomberg beszámolója szerint egy ponton
a jelenlévők arra kérték Trumpot, hogy használja befolyását Orbán Viktornál, és győzze meg őt, hogy vonja vissza ellenállását Ukrajna EU-tagsági kérelmével szemben.
Ukrajna a politikai és gazdasági blokkhoz való csatlakozást biztonsági garanciák részeként keresi, hogy Oroszországot visszatartsa újabb területi hódításoktól arra az esetre, ha tűzszünet lépne életbe a már több mint három éve tartó háborúban.
A Bloomberg információi szerint
Trump hívásának célja az volt, hogy megértse „miért blokkolja a magyar miniszterelnök Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásait”,
Az amerikai elnökkel folytatott hívás során
Magyarország „érdeklődést mutatott aziránt is, hogy házigazdája legyen a következő, Putyin–Zelenszkij tárgyalási fordulónak”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfői megbeszélései után Donald Trump bejelentette, hogy vezetői szintű csúcstalálkozót szeretne Oroszország és Ukrajna között, majd egy háromoldalú találkozót is, amelyen ő maga is részt venne. Ennek időpontja és helyszíne azonban továbbra sem tisztázott.
A hívás többórás megbeszélések után történt Trump, Zelenszkij és több európai vezető között, akik Washingtonba siettek, hogy az ukrán elnök mellett érveljenek az egységes békefolyamat mellett. A találkozót néhány nappal azután tartották, hogy az amerikai elnök Alaszkában saját megbeszélést folytatott Putyinnal.
Ebben a kontextusban került sor két különálló hívásra is Trump részéről. Az egyik Putyinnal, a másik pedig a magyar miniszterelnökkel történt, miután az uniós vezetők további, nem tervezett megbeszélést tartottak az Ovális Irodában.
Orbán Viktor egyelőre nem erősítette meg a hívást, ahogy Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára sem mondta el, hogy Budapestet fontolóra veszik-e a Putyin–Zelenszkij-csúcs helyszíneként. A találkozóra több helyszínt is vizsgálnak.
Orbán Viktor kedden – az Európai Unió 27 tagállamának vezetőjének tanácskozása után – a Facebookon közzétett egy üzenetet, amelyből kiderül, hogy nem változtat álláspontján Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban álláspontján. Mint írta: „Beigazolódott, hogy Ukrajna európai uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, ezért a tagság és a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes.
Ripost hírek
