Miről egyeztetett Zelenszkij a brit miniszterelnökkel?

Az ukrajnai háborút lezáró béke biztonsági garanciáiról, az orosz és az amerikai államfő a héten tartandó egyeztetéséről szóló tervről és a dróngyártásba történő beruházásról is egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Londonban – derült ki Zelenszkij az X-en csütörtökön közzétett üzenetéből.

Az ukrán elnök szerdán Keir Starmer brit kormányfővel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral tartott megbeszélést, amelybe virtuálisan bekapcsolódott J.D. Vance amerikai alelnök is, csütörtökön pedig Starmerrel kétoldalú megbeszélést is folytatott a Downing streeten.

Zelenszkij elmondta, a megbeszéléseken Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin államfő a héten Alaszkában tartandó egyeztetéséről is beszéltek.

„Részletekbe menően átbeszéltük azokat a biztonsági garanciákat, amelyek valóban tartóssá tehetik a békét, ha az Egyesült Államoknak sikerül rábírnia Oroszországot, hogy vessen véget a gyilkolásnak és bocsátkozzon érdemi, lényegi diplomáciai tárgyalásokba” – írta az ukrán elnök.

Elmondta, hogy tárgyaltak továbbá az ukrán hadsereg és védelmi ipar erősítése érdekében működő programokról, kiemelve: Ukrajna „minden forgatókönyv esetén” meg fogja őrizni erejét.

A Kijev és London közötti, száz évre szóló partnerségi szerződéssel összefüggésben Zelenszkij elmondta, az egyezményt Ukrajna még ebben a hónapban ratifikálni szeretné.

A dróngyártásba történő beruházásokra kitérve Zelenszkij kiemelte, hogy hazája jelentős mértékben lenne képes megemelni a gyártási kapacitást, azonban sürgős szüksége van további finanszírozásra.

„A drónoknak kulcsfontosságú szerepük van a frontvonalban, Ukrajna gyártási kapacitásai pedig kivételesen jók; ezért az ebbe történő beruházás stratégiai szinten képes befolyásolni a helyzetet” – szögezte le.

A megbeszélésekről a brit kormányfő hivatala is közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy Starmer és Zelenszkij szerint az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozón valódi előrelépés érhető el, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök tettekkel bizonyítja, hogy készen áll békét kötni.

Az Egyesült Államok kormánya átmenetileg felfüggesztett néhány, Oroszországra kivetett szankciót, hogy lehetővé tegye Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki találkozóját Alaszkában.

A washingtoni pénzügyminisztérium Idegenvagyon-ellenőrzési Hivatala (OFAC) szerdán kiadott egy különleges engedélyt,

amely ideiglenesen, augusztus 20-ig felfüggeszt bizonyos, Oroszország ellen életbe léptetett szankciókat. Az átmeneti mentesség kifejezetten azokra a tranzakciókra vonatkozik, amelyek „szükségesek hozzá és közvetlenül kapcsolódnak” az alaszkai kormányközi találkozón való részvételéhez vagy annak lebonyolításához.

Az Egyesült Államok az elmúlt években számos szankciót léptetett életbe orosz hivatalnokok és vállalatok ellen, elsősorban Ukrajna elleni háború miatt. Ezeknek a szankcióknak egy része akadályozhatta volna az érintett orosz delegáció tagjainak Alaszkába utazását vagy a találkozó szervezésével kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat.

Az OFAC kiemelte, hogy a felfüggesztés nem vonja magával blokkolt vagyon feloldását, és kizárólag az alaszkai csúcstalálkozóval kapcsolatos tevékenységekre érvényes. A hivatal nem nevezte meg, hogy pontosan mely egyénekre vagy entitásokra vonatkozik az ideiglenes enyhítés.

Az orosz külügyminisztérium elutasította a területcserét Ukrajnával, hangsúlyozva, hogy Oroszország területi felosztása alkotmányosan rögzített – írja a Lenta.ru orosz hírportál. Donald Trump tervei szerint a közelgő alaszkai találkozón a területi kérdéseket és a konfliktus lezárását szeretnék megvitatni, de Oroszország nem hajlandó engedni területi követeléseiből.

Az orosz külügyminisztérium reagált a lehetséges „területcserére”, amelyet az Egyesült Államok és Oroszország vezetői, Vladimir Putyin és Donald Trump, megvitatnának a közelgő alaszkai csúcstalálkozón. Az orosz külügyminisztérium képviselője, Alekszej Fadejev a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a területi kérdésekről való tárgyalásokat nem szükséges bonyolítani, mivel Oroszország területi felosztása egyértelműen rögzítve van az orosz alkotmányban. „Mindez világosan le van írva, és semmi sem indokolja, hogy ezen változtassunk” – mondta Alekszej Fadejev.

Trump korábban bejelentette, hogy az augusztusi találkozón szeretné a konfliktus lezárására tett erőfeszítéseik részeként megvitatni Ukrajna területi kérdéseit. Az amerikai elnök elképzelése szerint ez magában foglalhatja „bizonyos területek visszaadását Ukrajnának”.

Trump célja a háború befejezése és a területi kérdések rendezése.

A találkozóra augusztus 15-én kerül sor az alaszkai Anchorage-ben. Oroszország számára azonban a területi egyezségek nem tárgyalhatók, mivel az ország alkotmánya szerint az orosz területek védelme és sérthetetlensége alapvető nemzeti érdek. Az orosz külügyminisztérium célja, hogy a tárgyalások kizárólag az orosz nemzeti érdekek figyelembevételével folytatódjanak, és semmilyen területi engedmény nem kerülhet szóba. Az orosz válasz egyértelmű üzenet:

Trump ugyan hajlandó lenne tárgyalni a területi kérdésekről, Oroszország határozottan elzárkózik bármilyen területcserétől.

A találkozó geopolitikai jelentősége továbbra is kérdéses, mivel mindkét fél számára fontos, hogy a konfliktus végére pont kerüljön, de az orosz területi integritás mindenek felett áll.

A közelgő alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó előkészítésének részeként kedden telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – közölte az amerikai külügyi szóvivő.

Tammy Bruce elmondása szerint a két miniszter megerősítette, hogy mindkét oldal elkötelezett Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának sikere iránt.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője napi sajtótájékoztatóján a pénteki találkozó céljaként azt jelölte meg, hogy az amerikai elnök jobb képet kapjon arról, miként lehet a háború lezárását elérni, és hozzátette, hogy Donald Trump a békét ösztönző lépések során a konfliktusban érintett minden félhez „mély tisztelettel” viszonyul.

Az előzményekről elmondta, hogy amikor Steve Witkoff elnöki különmegbízott múlt heti moszkvai látogatásán elhangzott az orosz kezdeményezés a csúcstalálkozóra, Donald Trump azonnal értesítette a lehetőségről Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és európai vezetőket.

Karoline Leavitt hangsúlyozta, hogy a találkozón az ukrajnai háború lezárására összpontosítanak, de az amerikai elnök érdekelt további témákban is, mint a kétoldalú kapcsolatok erősítése és akár közvetlen repülőjárat újraindítása a két ország között.

Hozzátette: „talán vannak tervek a jövőre nézve” arra, hogy Donald Trump ellátogasson Oroszországba, de megjegyezte, hogy pénteken Alaszkában jön létre a találkozó, és jelenleg az áll a figyelem középpontjában.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki alaszkai találkozóján az ukrajnai háborúról lezárásáról tárgyalnak majd Európa teljes mellőzésével. Az EU hatalmas anyagi terheket visel Kijev támogatásában, mégis rendre kimarad a valódi döntésekből, legyen szó Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a világkereskedelemről vagy akár a Kaukázusról, a minta ugyanaz: a nagyhatalmak egyeztetnek, Brüsszel pedig a kispadról figyel, miközben diplomáciai nyilatkozatokkal próbálja leplezni egyre nyilvánvalóbb súlyvesztését –  írja a helyzetről a Die Welt.

Pénteken Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszka fagyos partjainál ülnek majd tárgyalóasztalhoz, hogy az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról beszéljenek. A helyszín szimbolikus – a két ország itt mindössze 88 kilométerre fekszik egymást, tiszta időben még Szibéria hegyei is láthatók –, de a szimbolika Európa számára keserű: a találkozó messze van Brüsszeltől, és az Európai Uniót meg sem hívták. Ez a forgatókönyv nem egyedi.

Legyen szó Ukrajnáról, Közel-Keletről, a Kaukázusról vagy a világgazdaságról, a minta ugyanaz: Trump diktálja a tempót, Oroszország a másik főszereplő, Európa pedig a kispadról figyel, és legfeljebb „magában” egyeztet, hogy mit is kellene tennie.

Brüsszelben hétfőn összeültek a tagállamok külügyminiszterei Kaja Kallas meghívására, hogy „következő lépéseket” tervezzenek. A deklarációkban szerepelt a „transzatlanti egység” és a „nyomásgyakorlás Oroszországra” – diplomáciai kifejezések, amelyek inkább az uniós tehetetlenséget hangsúlyozzák, mintsem valódi hatást gyakorolnának a helyzetre.

A német kancellár, Friedrich Merz próbál valamiféle közvetítő szerepet kialakítani: szerdán virtuális megbeszélést szervez, ahol Trump és Zelenszkij is jelen lesz. Ám a döntő momentumoknál – amikor a világpolitika nagyjai személyesen egyeztetnek – Európa rendre kimarad.

Az EU óriási összegekkel támogatja Ukrajnát: 2024 óta több mint 28 milliárd eurót juttatott a háború sújtotta országnak, és a háború utáni újjáépítés költségeit a Bizottság legalább 500 milliárd euróra becsüli a következő évtizedben. Ez nagyjából a háromszorosa Ukrajna teljes gazdasági teljesítményének. Mégis, a mostani döntő tárgyalások nem Brüsszelben, nem Kijevben, hanem az Arktisz peremén zajlanak – hanem közel nyolcezer kilométerre az unió szívétől.

A mellőzöttség nem újdonság.

Alig két hete az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Skóciában állapodott meg Trumppal egy kereskedelmi paktumban, amit később világszerte egy megalázó engedményeként értékeltek.

Az unió szinte minden vámját nullára csökkenti, miközben az amerikai vámok 15 százalékra emelkednek. Ehhez még hozzájön a kötelezettségvállalás, hogy az EU 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai olajat és gázt a következő években.

A Közel-Keleten is hasonló a helyzet: amíg Emmanuel Macron újabb és újabb diplomáciai kísérletekkel próbálkozott Irán atomprogramjának ügyében, addig Trump egyetlen nap alatt B2-es bombázókkal csapást mér Teherán nukleáris létesítményeire. A kaukázusi konfliktus lezárását, az örmény–azeri békeszerződést pedig Brüsszelben, hanem a washingtoni Fehér Házban írták alá.

Most Ukrajna sorsáról is a nagyhatalmak döntenek. Brüsszelben attól tartanak, hogy Trump és Putyin pénteken az ország felosztásáról állapodik meg – akár Zelenszkij és az EU akarata ellenére.

Az amerikai elnök nyíltan beszélt egy területcsere lehetőségéről, még ha ez Kijev számára politikailag és alkotmányosan is szinte elképzelhetetlen. Az EU számára ez a végkifejlet egy újabb megalázó bizonyítéka annak, hogy a világpolitika nagyhatalmainak játszmájába jelenleg csak a partvonalról tud beleszólni.