Ez Putyin legfontosabb célja a háborúban

Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszkában fogadja Vlagyimir Putyint, hogy egy lehetséges tűzszünetről tárgyaljanak. Sajtóértesülések szerint az orosz államfő Ukrajna legfontosabb védelmi vonalát, a donecki régiót szeretné megszerezni. A térség óriási stratégiai jelentőséggel bír, és akár a három éve tartó háború végkimenetelét is befolyásolhatja.

Hosszasan találgatják az elemzők, hogy vajon milyen követelésekkel érkezhet Vlagyimir Putyin a Donald Trumppal tervezett alaszkai csúcstalálkozóra. Az esemény előtti napokban a fronton is drámai események zajlanak, amelyek a pénteki tárgyalás szempontjából döntő jelentőséggel bírhatnak.

Kedd reggel az ukrán védelem egy szakasza összeomlott, az orosz erők pedig Ukrajna belső területei felé terjeszkedtek. Legfőbb céljuk, hogy elvágják az ukrán hadsereg egyik kulcsfontosságú utánpótlási útvonalát, a Donecki területen lévő Dobropilla–Kramatorszk közötti szakaszt.

A donecki térségnek óriási stratégiai jelentősége van, amely az orosz követelésekben is könnyen megjelenthet.

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint Moszkva csak akkor állapodna meg a tűzszünetben, ha Ukrajna önként kivonulna Doneck  azon területeiről, amelyeket Oroszország még nem tudott elfoglalni – írja a die Welt német lap.

Doneck mellett Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon is azon négy ukrán régió közé tartozik, amelyek bekebelezését Putyin 2022 szeptemberében bejelentette. Luhanszk szinte teljes egészében orosz kézen van, míg Doneckben, valamint a két déli területen az ukrán erők továbbra is kitartanak.

Sajtóforrások szerint Steve Witkoff, az Egyesült Államok különleges elnöki megbízottja több európai politikussal is a donecki kivonulás lehetőségéről beszélt, amelyet „az egyetlen ajánlatnak” nevezett. Az ukrán portálok úgy tudják, hogy a Kreml felajánlotta, hogy Harkiv és Szumi régiók északkeleti részeiből kivonulnának, amelyért cserébe Doneck átadását kérnék.

Ukrán katonák fedezékben a front menti ütközőzónában a kelet-ukrajnai Kurahovó külterületén Doneck közelében 2015. március 11-én (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)

A kulcsfontosságú donecki védelem

A lehetséges orosz javaslatok ellenére Ukrajnának elképzelhetetlen opció lenne Doneck feladása. Egyrészt Volodimir Zelenszkijt és kormányát jogilag kötik a törvények, az ukrán alkotmány pedig tiltja az államterületek átadását. „Az ukránok nem fogják a földjüket az agresszornak ajándékozni” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Másrészt Doneck kulcsfontosságú katonai szerepet játszik Ukrajna védelmében. „Ha Ukrajna engedne az orosz követelésnek, fel kellene adnia erődvonalát, mégpedig minden garancia nélkül, annak a reményében, hogy a harcok nem kezdődnek újra” – írja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének egyik elemzése.

Ukrajna legfontosabb védelmi vonala már 2014 óta a donecki régióban található.

A Donbász erődítményei hónapokra, sőt évekre képesek feltartóztatni az orosz előrenyomulást, még a leghevesebb támadások idején is. A donecki védelmi vonal lehetővé tette, hogy az orosz hadseregnek hónapokba, sőt évekbe teljen egy-egy ukrán falu vagy kisváros elfoglalása, amint az a közelmúltban is látható volt.

Az elmúlt három évben Kijev hatalmas erőforrásokat fordított a védelmi vonalak megerősítésére: Kramatorszk és Szlovjanszk körül lövészárkok, bunkerek, harckocsiakadályok és szögesdrótok kilométereken át húzódó hálózata védi a városokat. Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete szerint Moszkva területi ambícióinak útjában Doneck az egyik legnagyobb akadály. A régió teljes elfoglalása még a jelenlegi – havi 500 négyzetkilométeres – orosz előrenyomulás mellett is évekbe telhetne.

Amennyiben Ukrajna harc nélkül adná fel a donecki területet, úgy Oroszország stratégiai előnybe kerülne, és Kelet-Ukrajna többi része – köztük Harkiv, Dnyipro, Zaporizzsja és Poltava – védelme is veszélybe sodródna. Hosszabb távon pedig akár még Kijev megtartása is kérdésessé válhatna.

Volodimir Zelenszkij nemzetbiztonsági okokból és Ukrajna védelme miatt sem teheti meg, hogy a megmaradt donecki területeket Moszkvának adja. Mint írták, Oroszország kérése csak abban az esetben lenne teljesíthető, ha Ukrajna elégséges biztonsági garanciákat kapna. A lap szerint viszont a jelenlegi helyzetben semmi jele nincs annak, hogy Vlagyimir Putyin valóban le szeretné zárni a több mint három éve tartó háborút.

Az Azov-ezredet is mozgósították a pokrovszki területen az ukránok abban a reménybe, hogy ezzel megállíthatják az orosz áttörést a fronton – írja a Kyiv Independent.

Az ukrán Nemzeti Gárda kötelékében szolgáló Azov közölte, hogy erőik „néhány nappal ezelőtt” érkeztek a térségbe. Az egység „összetettnek és dinamikusnak” nevezte a Pokrovszk-tengely mentén uralkodó helyzetet, az orosz csapatok megpróbálnak előrenyomulni, miközben a jelentések szerint mind személyi, mind felszerelési veszteségeket szenvedtek el – írja a Kyiv Independent az alakulat közleményére hivatkozva. Az Azov egységei már intézkedéseket hoztak az orosz erők térségben való feltartóztatására, az eredményekről később számolnak be – írták.

Alig két nappal ezelőtt egy nagyszabású offenzíva keretében az oroszoknak a jelek szerint sikerült áttörni az ukrán frontot és 11 kilométer mélyen nyomultak be Donyeck megyében alig 48 óra alatt Dobropilla–Kramatorszk út irányába. Ha sikerül elfoglalniuk, akkor az oroszok három kulcsfontosságú települést – magát Pokrovszkot, valamint Kramatorszk és Szlovjanszk erődvárosait is – elvághatják az utánpótlástól.

„A 2022-ben botladozó oroszok eltanulták amiben az ukránok jobbak voltak (drónok), minden kinevetett dolgukról az utóbbi időben kiderült hogy van értelme, a motorosrohamtól a madmax tankokig és a szamarakig”

– így értékelte a dobropillai áttörést közösségi oldalán Demkó Attila. A szakértő szavaihoz hasonló konklúzióra jut a Kyiv Independent is, a portál megjegyzi: „az orosz erők látszólag megtanulták célba venni az ukrán védelem gyenge pontjait”, miközben az ukrán gyalogság próbálja tartani a frontot.

Az Azov-ezred a leghíresebb-hírhedtebb alakulat az ukrán fegyveres erők kötelékében harcoló egységek közül, mivel a szervezet keménymagját eredetileg ukrán neonáci és banderista radikálisok alkották. 2014-ben vált az Azov fegyveres testületté, amikor a közép-ukrajnai oligarcha, Ihor Kolomojszkij nagyobb összeggel támogatta a Dnyipró 1 és 2, az Aidar és a Donbasz alakulatokat az orosz csapatok és szeparatisták elleni harcban.

Ihor Kolomojszki egyébként Zelenszkij elnökválasztási kampányát is támogatta és sokáig az egyik legfontosabb támogatója volt, mielőtt megromlott volna kettejük közt a kapcsolat.

Idén áprilisban az Azov-ezred korábbi parancsnoka, Bohdan Krotevics – aki 2022-ben részt vett a mariupoli Azovsztal üzem védelmében, majd egy rövid időre fogságba esett – lemondásra szólította fel Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnokot, mivel szerinte a „háborús bűncselekmények határán mozgó” döntéseket hoz folyamatosan.

Négy nappal az alaszkai Trump–Putyin találkozó előtt összeomlott az ukrán védelem és elindultak Ukrajna belső területei felé az orosz csapatok – írja a Mandiner. Elemezői vélemények szerint bebizonyosodott, hogy az oroszok valamennyi, a Nyugat által megvetett és lenézett taktikája sikeresnek bizonyult.

A frontvonal áttörését az ukránok is megerősítették, az oroszok nyomulnak előre Dobropilla,

céljuk elvágni az ukrán erők egyik kulcsfontosságú utánpótlási vonalát Donyeck megyében, Dobropilla–Kramatorszk utat.

A harci cselekményeket és a fronthelyzetet bemutató interaktív térképen, a DeepStateMAP-en is jól látszik az áttörés mértéke és kiterjedése. A kiszögelléstől észak-keletre fekszenek Szlovjanszk és Kramatorszk erődvárosai, amelyek már az ukrajnai konfliktus 2014-es kirobbanását követően is jelentős ütközeteknek voltak a helyszínei. A kiszögellést kettő észak felé mutató nyilacska jelöli. Dobropillától délre pedig jól látszik a pokrovszki bekerítés.

Az ukrajnai front donyeck megyei szakasza, középen a dobropillai kitöréssel (Fotó: DeepStateMAP)

Az áttörés tényéről először Jaroszlav Trofimov, a The Wall Street Journal külügyi tudósítója számolt be, aki „katasztrofális áttörésről” írt közösségi oldalán. Az áttöréssel közel egy időben megszólalt Kirill Dmitriev, Oroszország befektetési megbízottja és szuverén vagyonalapjának vezetője, Putyin orosz elnök tárgyalója, aki azt írta: „Donald Trump amerikai elnök szerint az ukránok 88 százaléka békeszerződést szeretne Oroszországgal.”

A háború társadalmi támogatásának összeomlásáról és a béketárgyalások elkezdésének ukrajnai támogatottságáról a hirado.hu felületén is beszámoltunk. A Gallup felmérése szerint az ukránok 69 százaléka a béketárgyalások elkezdését támogatja a harcok folytatása helyett.  Az áttöréssel kapcsolatban megszólalt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, aki Facebook-bejegyzésében azt írta: „ilyet ritkán látni…egy 11.4 km mély betörés max. 48 óra alatt ebben a háborúban nem semmi.”

„A 2022-ben botladozó oroszok eltanulták amiben az ukránok jobbak voltak (drónok), minden kinevetett dolgukról az utóbbi időben kiderült hogy van értelme, a motorosrohamtól a madmax tankokig és a szamarakig” – írta Demkó Attila, aki szerint az agresszió ettől még nem válik jogossá, de az világosan látszik, hogy az oroszok hamarosan elfoglalják a teljes Donbassz régiót.