"Ez nem a mi háborúnk!" - mondta az amerikai külügyminiszter.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szerint a Trump-kormányzat nem puszta tűzszünetben, hanem teljes békemegállapodásban látja az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségét. „Ez nem a mi háborúnk, hanem Ukrajna háborúja” – hangsúlyozta, hozzátéve: az Egyesült Államok támogatja Kijevet, de a világ biztonsága érdekében most a béke megteremtése az elsődleges cél.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio az amerikai MSNBC-nek vasárnap adott interjút, melyben az orosz–ukrán háború jövőjéről és az amerikai diplomácia szerepéről beszélt. A politikus szerint a Trump-kormányzat célja világos: nem egyszerű tűzszünetet, hanem teljes békemegállapodást akar elérni, amely véget vet a háborúnak.

Marco Rubio hangsúlyozta, hogy Washington hosszú hónapok óta támogatja a tűzszünet gondolatát, de Moszkva eddig erre nem volt hajlandó.

 „A cél nem a fegyvernyugvás, hanem a háború lezárása”

– fogalmazott, hozzátéve: az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy az ellenségeskedés véget érjen.

Hozzátette: „Egyetlen szankció sem szűnt meg, Oroszország mindennap súlyos következményekkel szembesül, de a békét nem büntetésekkel, hanem tárgyalásokkal lehet elérni.”

Marco Rubio világossá tette, hogy Amerika nem tartja sajátjának a háborút, de keményen dolgozik, hogy az véget érjen. Mint mondta:

„Ez nem a mi háborúnk, az Egyesült Államok nincs háborúban. Ez Ukrajna háborúja, mi pedig támogatjuk őket, és örülnünk kellene, ha most véget érhet.”

A külügyminiszter a tárgyalások legnehezebb kérdései között a megszállt területek sorsát, Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáit és az ország újjáépítésének módját látja. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte igényét arra, hogy megtartsa az elfoglalt területek egy részét, Rubio leszögezte: „Senki sem kényszeríti Ukrajnát, hogy feladja területeit. A békekötés nem fog úgy kinézni, ahogyan azt Moszkva szeretné.”

A külügyminiszter ugyanakkor emlékeztetett: minden tartós békealku csak akkor érhet valamit, ha ellenőrizhető és kikényszeríthető mechanizmusokra épül. „Nincs értelme olyan egyezséget aláírni, amelyet három hónap múlva megszegnek. Ha nincs garancia, akkor csak újabb vérontás következik” – mondta Rubio.

A politikus megerősítette, hogy a következő napokban döntő tárgyalások zajlanak majd, amelyekbe európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bekapcsolódnak. Az amerikai diplomácia vezetője úgy véli, a világ most fordulóponthoz érkezett.

„Ez a háború nem jobb lesz az idő múlásával, hanem rosszabb. Ha nem állítjuk meg most, kiszélesedhet, és más régiókat is lángba boríthat”

– jelentette ki Marco Rubio.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Washingtonban tárgyal Donald Trump amerikai elnökkel, hogy az ukrajnai háború lezárásáról és az alaszkai csúcstalálkozón elhangzottakról egyeztessenek. Az ukrán államfő ismét szorult helyzetbe kerülhet, ugyanis a területfeladások visszautasításával akár Trump haragjával is szembe kell néznie. Az eseményen több európai vezető is részt vesz, többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Emmanuel Macron francia elnök.

Volodimir Zelenszkij hétfőn Washingtonba utazik, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaljon. A találkozó tétje óriási, hiszen az alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozó megkerülte a tűzszünet kérdését, szinte teljesen beszűkítve Ukrajna mozgásterét – írja a Bloomberg elemzése.

Az ukrán elnök legutóbb februárban járt a Fehér Házban, ahonnan rendkívül feszült hangulatban távozott. Donald Trump akkor tiszteletlennek nevezte Zelenszkij viselkedését, és azt állította, hogy az ukrán vezető a harmadik világháborúval játszik.

Volodimir Zelenszkij ezúttal európai vezetőkkel együtt érkezik Washingtonba, köztük Mark Rutte NATO-főtitkárral és Alexander Stubb finn elnökkel, akikkel Donald Trump is jó kapcsolatot ápol. Az európai delegáció mindenképp szeretné tisztázni, hogy az Egyesült Államok milyen biztonsági garanciákat kínálna Ukrajnának.

Mint írták,

Volodimir Zelenszkij könnyen csapdában találhatja magát, ugyanis vagy elfogad egy olyan megállapodást, amely az ukrajnai háború lezárását a területfeladás árán biztosítaná, vagy vállalja az amerikai elnök haragját.

A lap értesülései szerint az ukrán elnök konkrét célokat tűzött ki a washingtoni találkozóra. Ezek a következők:

• pontosítaná Oroszország követeléseit,
• rögzítené a háromoldalú találkozó időpontját Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével,
• valamint szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok szigorúbb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.

Az európai tisztviselők szerint minden azon múltat, hogy Vlagyimir Putyin mennyire tudott befolyást szerezni Donald Trump felett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2025. augusztus 17-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

„Putyinnak sok követelése van. Idő kell, hogy mindet átvegyük – lehetetlen ezt a fegyverek árnyékában megtenni” – mondta Volodimir Zelenszkij, miután Ursula von der Leyennel közös vasárnapi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben. Kiemelte, hogy a végső megállapodás gyors kidolgozásához tűzszünetre lenne szükség.

A Kreml fő követelése, hogy Ukrajna adja fel a keleti területeinek jelentős részét, amelyeket Oroszország már 2014 óta próbál megszerezni. Washington a jelek szerint nyitott lenne egy ilyen megállapodásra, ám továbbra sem világos, hogy Moszkvával milyen garanciákban egyeztek meg.

Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja szerint az Egyesült Államok és más országok a NATO 5. cikkelyéhez hasonló megállapodást ajánlhatnának fel Ukrajnának, vagyis támadás esetén egy kollektív védelmet.

Moszkva fő követelése, hogy Ukrajna feladja a keleti területeinek jelentős részét, amelyeket Oroszország már 2014 óta próbál megszerezni (Kép forrása: Bloomberg)

Nehéz döntés előtt áll Volodimir Zelenszkij

Az amerikai elnök számára az ukrajnai békekérdés belpolitikai ügy lett. Donald Trump már januári hivatalba lépésekor megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. Tűzszünet helyett azonban Oroszország fokozta a támadásokat, a civil áldozatok száma pedig rohamosan nőtt.

Az alaszkai csúcstalálkozó előtt Donald Trump még szankciókkal fenyegette Moszkvát, ám miután egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, visszavonta az ígéreteit. Ultimátum helyett az amerikai elnök egy olyan békemegállapodást kezdett el szorgalmazni, amely bizonyos területi cseréket tartalmazna.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov)

Mindeközben az ukrán elnök ismételten leszögezte, hogy Kijev továbbra sem hajlandó feladni a területeit. Volodimir Zelenszkij álláspontját az ukránok többsége támogatja, de a háborús kimerültség miatt a társadalmi egység is meggyengült. Sokan tartanak tőle, hogy a további orosz engedmények újabb támadásokat tennének lehetővé a jövőben.

Az ukrán elnök nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a washingtoni tárgyalások a politikai jövőjét is meghatározhatják.

Volodimir Zelenszkij július végén belpolitikai válsággal nézett szembe, miután az antikorrupciós intézmények függetlenségét próbálta korlátozni. Végül nem kockáztatott, és az emberek haragja miatt inkább változtatott az álláspontján.

Az ukrán elnök tárgyalási pozícióját tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna szövetségesei rendkívül megosztottak. Donald Trump szerint Oroszország egész Ukrajnát képes lenne elfoglalni, még annak ellenére is, hogy eddig – csupán hatalmas emberveszteségek árán – az ország kevesebb mint egyötödét tudták orosz ellenőrzés alatt tartani. Az európai vezetők legfőbb aggodalma, hogy a kedvező feltételek további agresszióra ösztönözhetik Moszkvát, így a közös kompromisszum kialakítása ezúttal sem ígérkezik egyszerűnek.