Az egész világ az alaszkai tárgyalások sikerében reménykedik

„Úgy gondolom, hogy Putyin kényelmes kiutat kínál Trumpnak” – mondta Dmitrij Szuszlov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az olasz Corriere della Serának adott interjúban, amelyben azt is közölte, hogy mik az orosz elnök feltételei Ukrajnával szemben.

A kérdésre, hogy mit vár Putyin az alaszkai csúcstalálkozótól, Szuszlov azt válaszolta: „Két lehetőség van. Az első az, hogy a két elnök elfogad egy kétoldalú orosz–amerikai tervet az ukrajnai fegyverszünet elérése érdekében.

Ez a Kreml szempontjából döntő fontosságú: a megállapodás köztünk és az Egyesült Államok között jön létre, Ukrajna és Európa nélkül.”

Szuszlov ezt követően felsorolta a konkrét feltételeket is az interjúban. „Ez a terv magában foglalhatja az ukrán erők kivonását a Donbász területéről, ahol még mindig jelen vannak, valamint Oroszország kivonulását Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régióiból, míg a többi területen a frontvonal változatlan marad. Emlékeztetnék arra, hogy egy évvel ezelőtt Moszkva az ukránokat kérte, hogy teljesen vonuljanak ki mind a négy annektált tartományból, míg most csak a Donbászból való kivonulást kéri. A megállapodás döntő része Ukrajna kötelezettségvállalása, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz” – fejtette ki a tanácsadó, aki szerint ezen túlmenően bármiféle megállapodás alapja az lehet, hogy Ukrajna nem csatlakozik a transzatlanti szövetséghez, és az egyezségben rögzítik az ország demilitarizálását, valamint alkotmányos reformját is.

A kérdésre, hogy mi ebben az új (mivel korábban is lehetett hallani hasonló orosz álláspontról), azt válaszolta: „Először is, hogy Oroszország most hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, nem csak a végleges megállapodásról. Másodszor, hogy Putyin egy kicsit kevesebbet kér a fegyverszünetért, mint egy évvel ezelőtt.”

Arra a kérdésre pedig, hogy ha a fenti lehetőség nem valósul meg, mi a második opció, úgy fogalmazott:

„Hogy Zelenszkij az európaiak támogatásával elutasítja ezt a megoldást, és ekkor Trump megszakítana minden katonai segítségnyújtást Kijevnek, és még az európaiaknak történő fegyvereladást is leállítaná, hogy ne adhassák át azokat Ukrajnának. De ez csak gyorsítaná vereségét és teljes összeomlását.”

Megjegyezte: Trump szerinte nehéz helyzetbe hozta magát azzal, „hogy Kínát, Indiát és Brazíliát arra kérte, hogy állítsák le az orosz olaj importját, másodlagos szankciókkal fenyegetve őket. Kína nyilvánvalóan nemet mond, de Új-Delhi és Brazília sem tenné meg soha, és az elutasításuk problémás lenne Amerika számára: ekkor vagy Trump megadja magát, gyengének tűnve, vagy komoly politikai és kereskedelmi konfliktusba keveredik Kínával és két kulcsfontosságú BRICS-országgal, amelynek kimenetele megjósolhatatlan. ” De szerinte ez a probléma elkerülhető Trump számára, ha az alaszkai csúcstalálkozó sikeres lesz, és ezért számít arra, hogy Trump elfogadja majd Putyin javaslatát, mert „számára ez lehet a kiút.”

Miért éppen Alaszka?

Végül – arra a kérdésre, hogy miért éppen Alaszkában lesz a találkozó – úgy felelt: „Igen, ez történelmi és politikai szempontból is jelentős választás. Először is, Alaszka hangsúlyozza a csúcstalálkozó kétoldalúságát. Nincs a világon olyan hely, amely ennyire kizárólag orosz–amerikai lenne, mint Alaszka: messze van Európától és Ukrajnától, mégis nagyon közel van Oroszországhoz. Ez hangsúlyozza azt a tényt, hogy Putyin és Trump egyedül keresnek megoldást az ukrajnai háborúra.”

„Másodszor, az alaszkai lesz az első teljes értékű orosz–amerikai csúcstalálkozó amerikai földön 15 év óta; az utolsó 2010-ben volt, amikor Dmitrij Medvegyev meglátogatta Barack Obamát Washingtonban. Ez azt jelzi, hogy mindkét fél erősen kívánja lezárni a konfliktust és javítani a kapcsolatainkat. Harmadszor, a napirend előre meghatározta a helyszín választását: Ukrajnán túl az Északi-sarkvidék, a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú pontja is terítékre kerül. A régióban heves konfliktusok dúlnak, és fegyveres összecsapások színterévé válhat. Oroszország és az Egyesült Államok katonai tevékenysége egyaránt fokozódik. Azonban a jég olvadásával és a hozzáférhetőség javulásával az Északi-sarkvidék a két ország közötti új gazdasági együttműködés – közös kutatás, nyersanyagok feltárása és kitermelése, valamint kereskedelem – legígéretesebb területe is” – fejtette ki Szuszlov.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valerij Geraszimov hadseregtábor

Több mint három és fél éve Oroszország megtámadta Ukrajnát, és azóta egyre mélyebbre nyomult az ország keleti részén. Moszkva erői jelenleg az ukrán terület mintegy húsz százalékát ellenőrzik, miközben városokat és falvakat rakéta- és dróntámadások érnek. Az ENSZ adatai szerint csak idén júliusban 286 civil vesztette életét, és 1388-an sérültek meg – ez a legmagasabb havi adat három éve, írja a Tagesschau, amit a Magyar Nemzet szemlézett.

A béke felé vezető útról hónapok óta szó van, de a tűzszünetről szóló próbálkozások eddig eredménytelenek maradtak. Az Egyesült Államok több alkalommal is megpróbált közvetíteni, de a tárgyalások eddig nem hoztak áttörést.

Trump–Putyin-találkozó Alaszkában

A két vezető először találkozik személyesen több év után, méghozzá nem semleges területen, hanem Alaszkában – azon a földön, amelyet az Egyesült Államok 1867-ben vásárolt meg Oroszországtól. 

Putyin ellen ugyan nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, de Washington nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, így ez nem akadályozza a találkozót.

Trump céljai

Trump szerint jó személyes viszonyt ápol Putyinnal, és abban bízik, hogy négyszemközti beszélgetés során rá tudja venni a háború befejezésére. Ugyanakkor elismerte, hogy ez inkább felmérő jellegű találkozó lesz, semmint azonnali megállapodás.

A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Trump úgy fogalmazott: A cél első körben nem egy megállapodás, inkább egyfajta tájékozódási találkozó.

Az amerikai elnök célja többek között az is lehet, hogy újraindítsa az orosz–amerikai gazdasági kapcsolatokat. 

Putyin álláspontja

Putyin alapvető feltételei nem változtak: Ukrajna mondjon le a 2014-ben annektált Krímről és a részben megszállt keleti megyékről (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon). Az orosz fél cserébe hajlandó lenne befagyasztani a frontvonalat Zaporizzsjában és Herszonban, de elvárja, hogy Kijev lemondjon a nyugati fegyverszállításokról és a NATO-csatlakozásról.

Putyin azonban emellett újra és újra megkérdőjelezi Ukrajna függetlenségét. Egy júniusi szentpétervári gazdasági fórumon azt mondta, hogy az oroszokat és az ukránokat egy népnek tekinti: 

Ukrajna aggodalmai

Az, hogy a találkozón nem vesz részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, komoly félelmeket kelt Kijevben: attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett döntenek. Ukrajna nem hajlandó területet feladni, és attól tart, hogy egy esetleges visszavonulás újabb orosz előrenyomuláshoz vezetne.

A német kancellár, Friedrich Merz szerint a tárgyalások sorrendje kulcsfontosságú: először tűzszünet, majd biztonsági garanciák, és csak ezután lehet szó területi vitákról.

Lesznek-e konkrét eredmények?

A találkozó kapcsán Trump és kormánya is visszafogta a várakozásokat, „puhatolózó” jellegű tárgyalásként hivatkozva rá. A legnagyobb kockázat Ukrajna számára, hogy Trump és Putyin olyan megállapodást köt, amely Kijev számára elfogadhatatlan lenne – például a Donbasz feladása a tűzszünet előtt.

Az amerikai elnök egy tegnapi sajtótájékoztatón kihangsúlyozta, nem kell aggódnia senkinek, aki azt gondolja, hogy megengedi Putyinnak a trükközést. A háború kapcsán egyértelmű volt Donald Trump álláspontja: ennek soha nem szabadott volna megtörténnie. 

Szakértők szerint azonban Putyin számára már az is diplomáciai siker, hogy amerikai földön, feltételek nélkül tárgyalhat az amerikai elnökkel.