POLITIK
Lemondtak néhány korábbi célkitűzésükről.
J.D. Vance amerikai alelnök szerint Oroszország „jelentős engedményeket” tett az ukrajnai háború politikai rendezése érdekében, és annak ellenére, hogy a felek nem értek el áttörést a harcok leállításában, már érzékelhető érdemi előrelépés.
J.D. Vance az NBC televízió „Meet the Press” című műsorában vasárnap kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök három és fél év óta először mutatkozott késznek érdemi kompromisszumokra.
„Az oroszok elismerték, hogy nem tudnak bábkormányt ültetni Kijev élére – ez a háború kezdetén alapvető követelésük volt. Emellett elfogadták, hogy Ukrajna valamilyen biztonsági garanciát kapjon területi integritása védelmére”
– fogalmazott az alelnök.
J.D. Vance emlékeztetett Donald Trump elnök azon korábbi döntésére, amelynek értelmében 25 százalékos vámot vetett ki az indiai termékekre, mert Újdelhi folytatta az orosz olaj vásárlását. Ez szerinte jól mutatja, hogy Washington gazdasági eszközeivel nem csupán nyomást kíván gyakorolni Moszkvára, hanem lehetőséget is kínál a számára:
Oroszország a háború lezárásával „visszatérhet a világgazdaságba”.
„Az (amerikai) elnök világossá tette: Oroszország ismét részese lehet a nemzetközi közösségnek, de ha folytatja a vérontást, továbbra is elszigetelt marad” – fogalmazott J.D. Vance. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy vasárnapi interjúban megerősítette: elképzelésük szerint Ukrajna biztonsági garanciáit több ország nyújtaná, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is.
Donald Trump amerikai elnök pénteken még két hetet adott Moszkvának az ukrajnai béketárgyalásokban teendő érdemi előrelépésre, és azok elmaradása esetére újabb szankciókat helyezett kilátásba.
Az alelnök szerint a büntetőintézkedéseket eseti alapon vizsgálják, de elismerte: ezek önmagukban nem elegendők egy tűzszüneti megállapodás kikényszerítésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az NBC amerikai televízióban vasárnap sugárzott interjúban.
Az orosz külügyminiszter a Meet the Press című politikai magazinműsornak adott, még pénteken rögzített interjújában kijelentette, hogy Putyin elnök „készen áll találkozni Zelenszkij elnökkel, amennyiben ez a találkozó valóban dönteni fog valamiről”. Hozzátette,
„találkozni csak azért, hogy Zelenszkij újabb színpadot kapjon, ahol lehetősége van szerepelni nem az, amit mi hasznosnak gondolunk”.
A külügyminiszter a csütörtökön Munkácson amerikai elektronikai üzemet ért rakétatámadással kapcsolatban azt közölte, hogy hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak. „És ahogy mondtam a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára” – fogalmazott.
Szergej Lavrov a nagyrészt orosz ellenőrzés alatt tartott kelet-ukrajnai megyékre utalva kijelentette, hogy
Oroszországot „nem érdeklik területek”, ugyanakkor aggasztónak tartja azoknak az embereknek a helyzetét, akik abban a térségben élnek, és orosz nemzetiségűként azonosítják magukat.
Hozzátette: a háború lezárását követő „biztonsági garanciáknak” konszenzuson kell alapulniuk. Kiemelte azt is, hogy a biztonsági garanciáknak az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagországain kell alapulniuk, de hozzátette, hogy ez kiegészülhet akár Németországgal, Törökországgal és további államokkal.
Szergej Lavrov ugyanakkor utalt arra is, hogy Oroszország egy békeszerződést nem írna alá olyan vezetővel, akinek legitimitását vitatja.
„Amikor egy színpadra kiállunk, amikor dokumentumot kell aláírni, akkor nagyon szükséges számunkra, hogy világosan lássa mindenki, hogy a személy aki aláír legitim, és az ukrán alkotmány szerint Zelenszkij úr jelenleg nem ilyen”
– fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatban az orosz politikus megállapította, hogy véleménye szerint, amikor az amerikai elnök az Egyesült Államok nemzeti érdekeit helyezi előtérbe, akkor tiszteletbe tartja, hogy Oroszország hasonlóképpen saját nemzeti érdekei mentén cselekszik.
Elfoglalta az orosz hadsereg Filaja települést az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében – közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.
A Vesztyi FM hírrádió összesítése szerint ez a hatodik község a régióban, amely orosz ellenőrzés alá került.
A hadijelentés szerint a fegyveres erők az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, a „különleges hadművelet” övezetében 1270 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A jelentés a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy Szapszan műveleti-harcászati rakétákat tároló létesítményt, egy drónösszeszerelő műhelyt, több lőszer- és anyag-műszaki raktárt, valamint egy harckocsit, 11 egyéb páncélozott harcjárművet, három HIMARS-rakétát, továbbá 172 repülőgép típusú drónt.
A felek vasárnap újabb fogolycserét hajtottak végre, ismét az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével.
Ezúttal mindkét oldalról 146 katona térhetett haza, és Ukrajnából elengedték a kurszki régió hat fogva tartott lakosát is. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Vasárnapra virradóra több energetikai létesítmény, köztük a kurszki atomerőmű ellen is indítottak támadást. Az utóbbi létesítmény területén és az orosz tengeri üzemanyagexportban fontos szerepet betöltő, Leningád megyei Uszty Lugában tűz keletkezett, amelyet eloltottak. A kikötőbe a lángok elfojtásához egy 183 tonna vizet és 5 tonna habot szállító tűzoltóvonatot vezényeltek. A tűz az üzemanyagtartályokra nem terjedt ki.
Ukrajna függetlenségének alkalmából több nyugati vezető is támogatásáról biztosította Kijevet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mély tiszteletét küldte Volodimir Zelenszkijnek, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pedig Dicsőség Ukrajnának felkiáltással köszöntötte az ukrán elnököt.
Volodimir Zelenszkij a közösséig médiában is köszönetet mondott azoknak a külföldi vezetőknek, akik Ukrajna függetlenségének 34. évfordulója alkalmából üdvözletüket küldték. Az ukrán elnök többek között háláját fejezte ki XIV. Leó pápának, Donald Trump amerikai elnöknek, Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, Hszi Csin-ping kínai elnöknek és III. Károly brit uralkodónak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en tisztelgett Ukrajnának a „szabad, demokratikus és független” országért vívott harca előtt.
„Önökkel vagyunk, bármeddig tartson is, mert egy szabad Ukrajna szabad Európát is jelent”
– üzente Ukrajna elnökének Ursula von der Leyen.
A lengyel külügyminiszter is az X-en köszöntötte Ukrajnát az évforduló alkalmából. „Maradj erős, Ukrajna! Soha többé gulágot, éhínséget, oroszosítást! Szlava Ukrajini! (Dicsőség Ukrajnának!)” – írta Radoslaw Sikorski.
A német vezetők szintén támogatásukról biztosították Ukrajnát. Friedrich Merz kancellár az X-en közzétett német, angol és ukrán nyelvű üzenetében Berlin további támogatásáról biztosította az országot az orosz agresszióval szembeni védekezésben. Frank-Walter Steinmeier elnök kifejezte reményét, hogy a függetlenség napi megemlékezések növelik Ukrajna népének bátorságát az orosz agresszióval szemben.
A Függetlenség napja alkalmából Kijevbe érkezett Mark Carney kanadai miniszterelnök, akinek jelenlétében Volodimir Zelenszkij burkolt fenyegetést intézet Magyarország felé is, amelyre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált. Az X-en közzétett üzenetében Carney kijelentette, hogy országa növelni fogja Ukrajna támogatását az igazságos és tartós béke érdekében tett erőfeszítéseiben. A kijevi megemlékezésen jelen van Keith Kellogg tábornok, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja is.
Ripost hírek
