Zelenszkij megszabja kik vehetnek részt az újjáépítésben

Ukrajna újjáépítésében csak a baráti országok vehetnek részt, akik nem támogatják Oroszországot a háború folytatásában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajna újjáépítéséről Rómában zajló nemzetközi konferencián csütörtökön, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2028-ig ígért anyagi segítséget Kijevnek.

A házigazda Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nyitóbeszédében arra szólította fel a konferencián részt vevő intézményeket és vállalkozókat, ne féljenek befektetni az ukrajnai újjáépítésbe, mert azzal a békébe és európai polgárok biztonságába fektetnek be. Az olasz kormányfő bejelentette, hogy a konferencia keretében több mint tízmilliárd euró értékű beruházásokról írnak alá megállapodásokat. Az Ukrajna háború utáni újjáépítésében résztvevők között említette a védelmi rendszerekre szakosodott Leonardót , az energetikai Enelt, az olasz államvasutakat. Giorgia Meloni hangoztatta, hogy Olaszország magára vállalta Odessza székesegyháza, szépművészeti múzeuma és operaháza helyreállítását.

Volodimir Zelenszkij „színtiszta terrorizmusnak” nevezte Oroszország csütörtök hajnali támadását, amely során 18 rakétát és csaknem 400 drótt vetettek be elsősorban Kijev ellen. Az ukrán elnök emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt sokan hittek Moszkva békeszándékában, de Vlagyimir Putyin orosz elnök „minden béketervet elutasít”. Zelenszkij úgy vélte, Putyinnak két szövetségese van: a terrorizmus és a tél. Hangoztatta, hogy a háború negyedik tele előtt állnak. Az ukrán elnök egyrészt minél előbbi békét sürgetett, másrészt további légvédelmi eszközöket országa számára.

Ami Ukrajna újjáépítését illeti, Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának a második háború utáni Marshall-tervre van szüksége, és annak finanszírozására Oroszország külföldön befagyasztott forrásainak felhasználását szorgalmazta.

Kijelentette, hogy Ukrajna újjáépítésébe kizárólag a baráti országokat hívják meg, amelyek nem segítik Oroszországot a háború folytatásában. Volodimir Zelenszkij az Oroszország területére szállított ukrán gyermekek hazatérését sürgette, hogy „ne felejtsék el, kicsodák”.

Az Európai Bizottság elnöke hangoztatta, hogy az idei évben több mint 4 milliárd eurót szánnak Ukrajna támogatására, melynek nagy részét egy új európai befektetési alap biztosítja. Ursula von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió a háború kirobbanása óta Ukrajna első számú donorjának számít 165 milliárd euróval, ami a külföldi finanszírozások 84 százalékát teszi ki. Hozzátette, hogy az EU a következő költségvetésig, vagyis 2028-ig biztosítja Kijev támogatását.

„Most Ukrajna minden korábbinál jobban számíthat Európára” – jelentette ki Ursula von der Leyen.

A német kancellár felszólalásában Donald Trump amerikai elnöknek azt üzente: „maradjon velünk, maradjon az európaiakkal. Ugyanazon a frekvencián mozgunk. Keressünk stabil politikai rendet a világban”. Vlagyimir Putyinnak pedig azt üzente, hogy „nem adjuk meg magunkat”.

A Róma egyik legújabb kongresszusi központjában, rendkívüli biztonsági intézkedések között zajló ukrajnai újjáépítési konferencián száz állam- és kormányfői küldöttség, negyven nemzetközi szervezet, több mint háromezer cég képviselteti magát.

Az orosz hadsereg 18 rakétát és csaknem 400 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradóra, a fő célpont Kijev volt, a támadásnak halottai és sebesültjei is vannak – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok az MTI szerint.

Kijevet két hullámban újabb nagyszabású, rakétákkal és drónokkal végrehajtott légicsapás érte,

legalább két ember meghalt, és tizenhatan megsebesültek

– jelentette az Unian hírügynökség és az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi hatóságok közleményei alapján. A fővároson kívül a kijevi régió négy járásában is károk keletkeztek, ott egyelőre egy sebesültről tudnak.

A légierő parancsnokságának csütörtök reggeli Telegram-jelentése szerint az orosz hadsereg 6 ballisztikus, 4 aeroballisztikus, valamint 8 szárnyas rakétával és 397 csapásmérő, illetve megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat. A jelentés szerint a légvédelem 14 rakétát lelőtt, 164 drónt tűzerővel semmisített meg, 204 támadóeszközt pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérített pályájáról.

33 drón 8 helyszínen célba talált, 23 helyen pedig a légvédelem által megsemmisített támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat. A légicsapás fő célterülete Kijev volt – áll a légierő hivatalos közleményében.

Timur Tkacsenko, a Kijev Városi Katonai Közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján azt jelentette, hogy a főváros hat kerületében a támadások következtében lakóépületek, autók, raktárak, irodaépületek rongálódtak meg. Sok helyen felcsaptak a lángok. A lakosságot arra kérik, hogy a füst miatt tartsák zárva az ablakokat.

Vitalij Klicsko polgármester Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy Kijev Pogyilszkij kerületében egy találat következtében gyakorlatilag teljesen megsemmisült az alapellátási egészségügyi központ járóbeteg-rendelője. A fővárosi rendőrség felhívta a figyelmet arra, hogy az éjszakai légitámadás miatt 5 főútvonalat lezártak, számos trolibuszjárat útvonala megváltozott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján az orosz terror egyértelmű fokozódásaként értékelte az újabb tömeges kombinált légicsapást, ezért a szankciók gyorsabb elfogadására és az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlásra szólított fel. „Partnereinknek pedig gyorsabban kell beruházniuk a fegyvergyártásba és a technológiafejlesztésbe” – fogalmazott az ukrán államfő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz-ukrán háború kezdete óta a legnagyobb kabinetátalakításra készül – mondták az ukrán elnöki terveket ismerő források a Financial Times-nak. A lemondásokat és a kinevezéseket a következő héten, július 14. és 20. között tervezik bejelenteni. Zelenszkij most még azt a miniszterelnököt, Denisz Smihalt is lecseréli, aki a kormány eddigi átalakításait rendre átvészelte az utóbbi években.  Smihal ráadásul a washingtoni nagyköveti tisztséget kaphatja meg kárpótlásként – ami azt is jelenti, hogy lecserélik az ottani vezető diplomatát, aki régóta szálka a Donald Trump vezette kormányzat szemében.

A Financial Times (FT) úgy értesült, hogy

a mostani kormányátalakítással elveszítheti posztját Denisz Smihal technokrata miniszterelnök, aki már több kabinetátalakítást is túlélt, és akit az FT forrásai „a kevés megmaradt független gondolkodók egyikének” tartanak az ukrán kabinetben.

Az ő helyét a lap forrásai szerint Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes érkezhet, aki a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztériumot is vezeti 2021 óta. Mint a lap írta, Szviridenko közel áll az ukrán elnöki hivatal vezetőjéhez, Andrij Jermakhoz (aki sokak szerint messze a legbefolyásosabb ember Zelenszkij környezetében), és emellett jó kapcsolatokat épített ki Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjával a Kijev és Washington közötti ritkaföldfém-megállapodás aláírásával, amiben fontos szerepet játszott.

„Andrij [Jermak] olyasvalakit akar, aki 100 százalékban az ő embere lesz. Ezért támogatja a pártfogoltját, a tanítványát, egy olyan személyt, aki teljesen hűséges vele szemben, és akit megért” – mondta erről az FT-nek Marjana Bezuhla független ukrán parlamenti képviselő.

Két légy egy csapásra: a washingtoni nagykövetséggel kompenzálhatják a távozó miniszterelnököt, aminek szintén örülhetnek Donald Trump körében

A Financial Times ugyanakkor arról is írt, hogy a távozás után Denisz Smihal Ukrajna washingtoni nagyköveteként folytathatja, annak az Okszana Markarovának a helyén, aki már régóta szálka az amerikai kormányzat szemében. A pénzügyi lap információi szerint

Volodimir Zelenszkij már a július 4-én, Donald  Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (ahol sajtóértesülések szerint sok témát érintettek) is beszélt arról, hogy leváltják Markarovát.

Ugyanez az információ jutott el a Bloomberg hírügynökséghez is, kedden késő este pedig az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha is megerősítette, hogy tényleg távozik a washingtoni nagykövet (bár azt még nem mondta el, hogy ki lesz az utódja). Közlése szerint ráadásul nemcsak a washingtoni nagykövet poszton, hanem helyeken, „nagyjából 20” pozíciónál lehet változás a közeljövőben.

Okszana Markarovát a Demokrata Párthoz való közelsége miatt régóta bírálják az amerikai elnök támogatói.

Nagy a bizonytalanság – kiket váltanak még le a kormányátalakítás részeként?

A Financial Times cikkében egy másik részlet is beszédes. Ugyanis, mint a lap megjegyzi, a washingtoni nagykövet posztra több másik magas beosztású kormánytisztviselő neve is felmerült, köztük

• Rusztem Umerov védelmi miniszter,
• Olha Stefanyisina, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes,
• Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter,
• Mikola Tocsickij kulturális miniszter,
• valamint Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetőjének neve is.

Az egyelőre nem világos ennek tükrében, hogy őket is leváltják-e most, vagy miért kapott szárnyra ez a pletyka. Mindenesetre ha igen, akkor elképzelhető, hogy őket is a nagyköveti beosztással fogják kompenzálni – korábban ugyanez történt például a hadsereg volt vezetője, Valerij Zaluzsnij esetében is.

A mostanit megelőzően az ukrán kabinetben az utolsó nagy horderejű lemondásra tavaly szeptemberben került sor, amikor Zelenszkij menesztette Dmitro Kuleba külügyminisztert.  Kuleba helyére akkor Andrij Szibiha került, aki szintén Jermak közvetlen munkatársa volt korábban.

Olekszandr Merezsko, az ukrán kormánypárt parlamenti képviselője azzal magyarázta a kormányátalakítást, hogy annak azért van értelme, mert a hadiállapot alatt lehetetlen választásokat tartani. „Nem minden miniszter felel meg az igényeknek és elvárásoknak háború idején – fogalmazott a képviselő.