Zelenszkij lemondását sürgeti egy tekintélyes brit lap

Az ukrán korrupcióellenes hatóságok függetlenségének felszámolása után egyre inkább Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ellen fordul a nyugati közvélemény. A The Daily Telegraph is határozott hangnemben szólítja fel távozásra Ukrajna elnökét. A brit lap cikkének címe alapján is egyértelmű a követelés: Ukrajna érdekében Zelenszkijnek félre kell állnia.

Volodimir Zelenszkij háborús vezetői karrierje kifejezetten jól indult, miután a kezdetben esélytelennek tűnő Ukrajna vezetőjeként a neve egybeforrt a meglepően sikeres ukrán ellenállással. 2022 februárjában nem menekült el, hanem kamerába nézett, és megüzente a világnak – „fegyverre van szükségünk, nem fuvarra” –, ezzel pedig mozgósította a Nyugatot is.

A komikusból lett elnök ekkor még a remény szimbóluma volt, aki sisakokra és kötszerekre szorítkozó „támogatásból” rakétákat, tarackokat és harckocsikat préselt ki vonakodó szövetségeseiből. Csakhogy az a pillanat elmúlt. A front befagyott, majd az oroszoknak kedvez a helyzet. A kinyilvánított értékek és a valós gyakorlat között pedig egyre hatalmasabb a szakadék – vezeti fel cikkét a Telegraph.

A lap szerint az elmúlt egy évben Zelenszkij rendkívüli háborús jogköreit nemcsak az orosz agresszióval szembeni küzdelemre, hanem belső ellenfelei elnémítására is felhasználta.

Zelenszkij pártokat számolt fel vagy kényszerített padlóra, ellenzéki tévéket kapcsoltatott le, vállalkozások százait államosította – sokszor orosz kapcsolatokra hivatkozva, mindezt gyenge lábakon álló bizonyítékokkal.

Miniszterek jöttek-mentek a korrupciós botrányok árnyékában, de a bilincs ritkán kattant bárki csuklóján. A héten pedig a kormánytöbbség bekebelezett két kulcsfontosságú korrupcióellenes hatóságot – olyankor, amikor éppen kezdett volna megnyílni Washington ajtaja egy lehetséges újrafegyverzés előtt.

Zelenszkij öngólja a lehető legrosszabbkor jött Ukrajnának

Nemcsak az Oroszország oldalán állók ünnepeltek. Az Ukrajna támogatását hevesen ellenző Marjorie Taylor Greene amerikai képviselőnő a hírek után hamar twittelte: „Zelenszkij diktátor, nem akar békét!” Zelenszkij muníciót adott minden nyugati szkeptikusnak, aki szerint kár több pénzt és fegyvert küldeni Kijevnek. Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos is komoly aggodalmát fejezte ki, emlékeztetve: a jogállamiság nem alku tárgya, hanem az uniós csatlakozás központi feltétele.

Mit rejthettek az ukrán korrupcióellenes iroda dossziéi Zelenszkij köreiről, ha Andrij Jermak kabinetfőnök 72 óra alatt rohamtempóban törvényt íratott a felszámolásukra? – tette fel a kérdést a Telegraph szerzője.

Zelenszkij mandátuma hivatalosan 2024 májusában lejárt. Jog szerint maradhat, amíg dúl a háború, de egyre hangosabb a felhívás egy széles körű nemzeti egységkormányra, netán választásokra. Olekszij Goncsarenko ellenzéki képviselő Winston Churchill 1940-es gesztusát idézi: „Ő meghívta Attleet és az egész parlamentet a kormányba. Zelenszkij az ellenkezőjét csinálja.”

A Telegraph arra is felhívja a figyelmet, hogy a közbizalom egyre fogy Ukrajnában.

Több felmérés szerint a lakosság nagyjából 70 százaléka úgy érzi, a vezetők meggazdagodnak a háborúból.

A fronton harcolóknál és a hátországban is keserűség és a fáradtság az uralkodó. A legfrissebb közvélemény-kutatások már azt mutatják, a társadalom közel fele kész lenne ténylegesen lemondani a megszállt területekről egy békemegállapodásért cserébe. Vlagyimir Putyin orosz elnök közben nem jelez komoly hajlandóságot a kompromisszumra – Zelenszkijt személyesen is gyűlöli, ez pedig a béketárgyalások sikerére is méregként hat.

A The Telegraph szerint egy új elnök újraindítást is hozhat a kapcsolatokban, különösen, ha hajlandó lenne garantálni az orosz ajkú ukrán állampolgárok jogait, ami egyszerre orosz követelés és európia uniós elvárás is. Ám ahhoz, hogy új elnök jöjjön, az előzőnek félre kell állnia, így a cikk egy velős felszólítással zárul:

Zelenszkij megtette a kötelességét, de most lehullott a lepel a veszélyről, hogy ő is követheti korrupt elődeinek példáját, ezért Ukrajna érdekében le kell mondania tisztségéről!

Tüntetésekre került sor kedd este Kijevben és más ukrán városokban is, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az ukrán parlament által elfogadott új törvényt, amely alárendeli a független korrupcióellenes hatóságokat a főügyészségnek – számolt be az MTI.

„Valójában két intézményt – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészséget (SZAP) – rendelték (a főügyészség) alá” – idézte kedden a helyi média Szemen Krivonoszt, a NABU vezetőjét.

Krivonosz arra kérte Zelenszkijt, hogy ne írja alá a törvényt, amely szerinte veszélyezteti Ukrajna útját az európai uniós tagság felé. Kedd este azonban Zelenszkij mégis aláírta a törvényt.

Ennek hírére több százan – főként fiatalok – gyűltek össze az elnök kijevi hivatalának látótávolságában, hogy tiltakozzanak. A demonstrálók „Szégyen, szégyen!” skandálással követelték a törvény elnöki megvétózását – jelentette a dpa német hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Több másik nagyvárosban, így Lvivben, Odesszában és Dnyipróban is kormányellenes demonstrációkra került sor. Mindeközben, mint előzőleg írtuk, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben azt mondta, hogy az Európai Unió aggódik a lépés miatt.

A NABU és a SZAP „kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna reformprogramjában,” és „a korrupció elleni küzdelem érdekében függetlenül kell működniük”– mondta a szóvivő. Marta Kos bővítési biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiság az uniós csatlakozási tárgyalások középpontjában áll.

Ezért tartják problémásnak a törvényt; már az aláírás előtt is lecsaptak a korrupcióellenes szervre

Az ukrán törvényhozók által korábban elfogadott, és Zelenszkij által most aláírt törvényjavaslat

lehetővé teszi a főügyészség számára, hogy megszüntesse a magas rangú állami tisztviselők elleni nyomozást.

A törvény értelmében a főügyészségnek jogában áll átvenni a NABU-tól a nyomozásokat, és azokat más szerveknek átadni – ami gyakorlatilag ellehetetleníti az ukrán elnök környezetében lévő tisztségviselők korrupciós ügyeinek kivizsgálását.

Ráadásul hétfőn a közvetlenül az államfőnek alárendelt titkosszolgálat, az SZBU már razziát tartott a NABU  székhelyén, többek között az Oroszországgal való együttműködés vádjával illetve őket.

Ukrajnában a korrupcióellenes hatóságok rendszerét azután hozták létre, hogy a nyugatbarát tüntetések nyomán 2014-ben megbuktatták Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnököt. A mostani lépéssel azonban egyesek szerint Ukrajna a Janukovics-korszakba tér vissza a korrupció terén.

Egyenruhás katonák a tömegben: az első nagyobb tüntetésekre került sor a háború kezdte óta

A német Die Welt megjegyezte, hogy a háború 2022-es kezdete óta először tartanak nagyobb kormányellenes tüntetéseket Ukrajnában.

„A felháborodás ellenére Zelenszkij elnök szilárdan kitart. De vihar készülődik a feje felett”  – írta a lap, amely a dpa-val szemben több ezerre becsülte a kijevi tüntetést,

és azt is megjegyezték, hogy a diákok mellett egyenruhás katonák is voltak a tiltakozók közt.

Sokan közülük saját kézzel készített transzparenseket tartottak a magasba. Sok tüntető az utolsó pillanatig abban reménykedett, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a közvélemény kritikája miatt leállítja a törvényt – jegyezte meg a Die Welt.

Ráadásul Zelenszkij kedden késő este, már éjfél után egy videoüzenetben beszélt a döntésről. Az ukrán elnök azt mondta: a korrupcióellenes ügynökségeket meg kell tisztítani az orosz befolyástól: „A korrupcióellenes struktúra tovább fog működni – de orosz befolyás nélkül. Mindent meg kell szabadítani tőle” – idézték Zelenszkijt.

Ez jobban megnehezíti Ukrajna EU-csatlakozását, mint Magyarország ellenállása – legalábbis egy tüntető szerint

A The Kyiv Independent riportja szerint kedd este az egyik tüntető (egy 62 éves professzor) azt mondta: „Ez a legkevesebb, amit tehetünk, amikor a hatóságok elárulják a népet, amikor a korrupcióellenes szervek függetlenségét lejáratják és veszélybe sodorják. Ez nem normális, és ezért vagyok itt, hogy megvédjem magam és az ukrán népet.”

Majd hozzátette azt is:

„Ezek a döntések veszélyeztetik Ukrajna uniós integrációs kilátásait. Ezért nem örülünk, amikor például Magyarország blokkolja az uniós integrációnkat. De ez a törvény még jobban blokkolja az EU-integrációnkat.”

A parlamenti döntés a korrupció nyílt pártolása – így értékelte Szemjon Krivonosz az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal igazgatója a frissen megszavazott törvényt, amely már az Európai Bizottságnál is kiverte a biztosítékot.

Az ukrán parlament megszavazta, hogy korlátozza az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) autonómiáját. Ezentúl ezek a szervek az országos főügyészség alá tartoznak. A NABU igazgatója, Szemjon Krivonosz szerint a törvény elfogadásával a parlament megsemmisítette az antikorrupciós infrastruktúrát. Az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki az ukrán politikusok lépései miatt – olvasható a Polsatnews.pl cikkében.

Az Interfax-Ukraine beszámolója szerint a keddi szavazáson 263 képviselő támogatta a büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő elfogadását. Anasztaszia Radina, a parlamenti korrupcióellenes bizottság elnöke (a Nép Szolgája párt tagja) elmondta:

a dokumentum olyan módosításokat tartalmaz, amelyek korlátozzák a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.

Az új szabályozás szerint a NABU és a SAP munkáját ezentúl Ruszlan Kravcsenko főügyész irányítja majd.

A törvényt egy nappal azután fogadták el, hogy az ukrán hírszerzés bejelentette: orosz kémet azonosított a korrupcióellenes hivatalon belül. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn leplezte le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét, aki a NABU-n belüli orosz befolyást erősítette. A vád hazaárulás, és egy bizonyos Fedir Hrystenko nevű, jelenleg külföldön tartózkodó képviselőt (aki egy betiltott ellenzéki párt tagja) említenek. A NABU egyik nyomozási osztályvezetőjét, Ruszlan Mahamedraszulovot őrizetbe vették az ügyben.

Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal igazgatója kedden úgy nyilatkozott, hogy

a parlamenti döntés a korrupció nyílt pártolása.

„Az korrupcióellenes infrastruktúrát 263 képviselő szavazata rombolta le” – hangsúlyozta Szemjon Krivonosz. „Most már csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírása hiányzik. Arra kérjük, ne írja alá ezt a törvényt, hanem vesse el elnöki vétóval” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság szóvivője is reagált az ukrán politikai fejleményekre. Guillaume Mercier kijelentette, hogy

a korrupció elleni hatékony fellépés elengedhetetlen feltétele Ukrajna EU-csatlakozásának.

„Ukrajna csatlakozása erős korrupcióellenes képességeket és intézményi ellenállóképességet igényel” – szögezte le, majd hozzátette, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, de ez az átláthatóság, az igazságügyi reform és a demokratikus intézmények megerősítése terén elért haladástól függ.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és ösztönözni fogja az országot a jogállamiság tiszteletben tartására.

Ukrajna 2022. február 28-án – négy nappal azután, hogy Oroszország megindította teljes körű invázióját – nyújtotta be hivatalosan EU-csatlakozási kérelmét. Az Európai Unió 2024. június 25-én kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, amelyek feltétele, hogy Ukrajna jogrendje összhangba kerüljön az EU-s joggal.

Jelenleg Ukrajna az első tárgyalási szakasz megnyitását várja, amely többek között a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik. Ennek megkezdését azonban – mivel ehhez egyhangú tagállami döntés szükséges – Magyarország blokkolja.