Van-e igazi esély az orosz-ukrán háború lezárására?

Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az Indexnek nyilatkozva azt mondta: miután mindkét harcoló fél közelít a kimerüléshez, jó esély van arra, hogy a következő fél-egy évben születik egy olyan megállapodás, amely befagyasztja az orosz–ukrán háborút.

Az elemző először egy Facebook-posztban mondott véleményt arról a múlt héten, hogy Oroszország eddig látványosan az időhúzásra játszott a békekötéssel kapcsolatban, a friss orosz jelezések szerint azonban elképzelhető, hogy mostanra ez az időhúzás puhatolózássá és óvatos közeledéssé kezd változni.

„A várva várt jelzés, nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél hétben érkezett meg. Előbb június 19-én, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozta nagy meglepetésre, hogy a számok alapján jelentős gazdasági lassulás tapasztalható, és – idézem a minisztert – »már a recesszió határán vagyunk«”

– írta a közösségi oldalán Bendarzsevszkij Anton, aki szerint „véletlen nyilatkozatok nincsenek, és nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország küldi a jeleket a Nyugat és még inkább Trump irányába, hogy legkésőbb 2026-ig ők érdekeltek lennének egy lezárásban”.

Az orosz fél még abban bízik, hogy Ukrajna előbb omlik össze

A poszttal kapcsolatban az Index megkereste Bendarzsevszkij Antont, aki kifejtette: a Kreml Donald Trump februári beiktatása után kezdett el először nyitni a Nyugat felé, mert abban bízott, hogy az új republikánus elnök majd elengedi Ukrajna kezét. Azonban amikor Moszkva rájött, hogy Ukrajna mögül az új amerikai adminisztráció sem hajlandó kihátrálni, egyszerűen átállt az időhúzás taktikájára, amit eddig folytatott. A szakértő szerint ehhez képest jelentenek változást a korábban említett jelek, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már „letekerné a katonai költségvetést”.

Ugyanakkor kiemelte:  az oroszok továbbra is reménykednek, hogy az ukrán tartalékok még idén kimerülnek, és elsöprő győzelmet aratnak, ebből a szempontból pedig a következő fél év lesz nagyon fontos.

Májusban ugyanis elindult az orosz nyári offenzíva, ha az oroszok képesek látványos katonai győzelmet aratni, akkor ezzel azt demonstrálhatják, hogy nincs patthelyzet, hiszen sikerül előrehaladni. Viszont ha nem, akkor az orosz katonai vezetés számára is nyilvánvalóvá válik, hogy itt katonai patthelyzet alakult ki.

„Szóval mi következhet? Ez egy lassú folyamat, az oroszok valószínűleg megvárják a nyári offenzíva végét, ami nagyjából az őszi esőzés időszakáig tarthat. Ha továbbra is marad a patthelyzet, és nincs nagy, átütő erejű orosz eredmény, akkor az oroszok még mindig vissza tudnak térni ahhoz a felvázolt forgatókönyvhöz, amit az amerikai diplomácia az elmúlt hónapokban az asztalra tett” – összegezte véleményét Bendarzsevszkij Anton.

Azzal kapcsolatban, hogy miért a 2026-os évben jöhet el a béke, a szakértő azt mondta:  „Ukrajna esetében a kimerülés elsősorban az emberi élőerőt jelenti, 2026-tól kezdve egyre nehezebb lesz, és egyre kevesebb embert tudnak majd bevonni”. Oroszországban pedig gazdasági kimerülés várható azért, mert az orosz társadalom egyre jobban megérzi a háborús költekezés pusztító hatásait. Katonai pedig abból a szempontból, hogy Moszkva már nehezen képes pótolni bizonyos kulcsfontosságú hadieszközöket (főként a tüzérséget és a harckocsikat). Véleménye szerint „az orosz vezetés valószínűleg nem akarja megvárni, hogy ezek a kimerülésből adódó problémák megjelenjenek, és a lakosság a saját bőrén kezdje érezni a megszorításokat. 2026 lehet az az év, amikor az orosz gazdasági teljesítmény, az infláció, az életszínvonal egy olyan időszakba jut, hogy ezek problémát jelentenek majd”.

„Valószínűleg az oroszok és az ukránok sem akarják megvárni, hogy ezek a kimerülésből adódó problémák jelentkezzenek. Ezért jó esély van arra, hogy a következő fél–egy év a konfliktus befagyasztását vagy a felek valamiféle megegyezését hozza”

– zárta gondolatmenetét Bendarzsevszkij Anton.

Legalább egy ember meghalt, és közel harmincan megsebesültek az orosz hadsereg ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra végrehajtott támadásaiban, amelyekben irányított légvédelmi rakétákat és csapásmérő, valamint megtévesztő drónokat vetettek be – közölték katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az ukrán légierő parancsnokságának Telegramon közzétett jelentése szerint

az elmúlt éjjel az orosz hadsereg négy Sz300/400-as típusú irányított légvédelmi rakétával, továbbá 101 csapásmérő, illetve megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.

Az ukrán légvédelem 75 drónt tűzerővel, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével ártalmatlanított. Az orosz csapásmérő eszközök tíz helyszínen célba találtak, a lezuhanó roncsok hét esetben okoztak károkat.

Harkivban az eddigi adatok szerint 27 ember sebesült meg a kora reggeli légicsapásokban

– írta az MTI szerint az Ukrajinszka Pravda Ihor Terehov polgármester, Oleh Szinyehubov katonai kormányzó és a katasztrófavédelmi szolgálat közleményei alapján.

A Sevcsenkivszkij kerületben egy kilencszintes lakóépületbe csapódott egy drón, a felső két szinten tűz ütött ki. A Szlobidszkij kerületben egy bevásárlóközpontot és egy óvodát ért találat, ahol a katasztrófavédelem hivatalos Facebook-oldalán közölt beszámoló szerint a sebesültek között gyerekek is vannak.

Odesszát is légicsapás érte az éjjeli órákban, egy ember meghalt a támadásban

– jelentette az Unian hírügynökség Oleh Kiper megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzésére hivatkozva.  A légicsapás következtében megsemmisült egy gépkocsi-szervizállomás épülete, tíz garázs és az ott található járművek.

Kijevben számos helyszínen károkat okoztak a célba talált drónok, illetve a légvédelem által lelőtt támadó eszközök roncsai, több helyen tűz keletkezett, de az előzetes információk szerint áldozatok nincsenek – közölte Vitalij Klicsko polgármester.

Fegyvereket ígért Ukrajnának Donald Trump az orosz támadások elleni védekezéshez, az amerikai elnök erről helyi idő szerint hétfőn beszélt, amikor a Fehér Házban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott.

Az elnök, újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy „további fegyvereket fogunk küldeni, meg kell tennünk, képesnek kell lenniük arra, hogy megvédjék magukat, nagyon kemény csapásoknak vannak kitéve most”.

Hozzátette, hogy védekezést szolgáló fegyverekről lehet szó.

Donald Trump egy másik kérdésre válaszolva, részletek kifejtése nélkül, megismételte, nem elégedett Vlagyimir Putyin orosz elnök viselkedésével.

Az amerikai elnök az izraeli kormányfővel a többi között a gázai helyzetről, a tűzszünetre irányuló erőfeszítésekről és az Irán elleni katonai művelet teljes régióra gyakorolt hatásairól is tárgyalt.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn Washingtonban személyesen adta át Donald Trump amerikai elnöknek azt a levelet, amelyben hivatalosan is Nobel-békedíjra jelöli őt. A két vezető a Fehér Házban találkozott, ahol szóba került a közel-keleti béke jövője, Irán nukleáris programja, valamint a palesztin kérdés is.

„Nemcsak az izraeli nép, hanem az egész zsidó világ nevében szeretném kifejezni elismerésemet és nagyrabecsülésemet” – fogalmazott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a találkozó elején. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök történelmi érdemeket szerzett a közel-keleti békefolyamatban, különösen az Ábrahám-egyezmények révén, amelyek több arab ország és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását alapozták meg.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Netanjahu kitért a kétállami megoldás lehetőségére is.

Mint mondta, a palesztinoknak joguk van saját magukat kormányozni, de nem kapnak lehetőséget arra, hogy Izrael biztonságát veszélyeztessék.

Donald Trump a találkozón jelezte: úgy véli, Irán hajlik a béketárgyalásokra. „Remélem, hogy véget értek a harcok. Szerintem Irán tárgyalni akar, és én is a béke híve vagyok. De ha nem így lesz, készen állunk mindenre” – jelentette ki az amerikai elnök.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja közölte, hogy a jövő héten újabb megbeszélések indulnak az iráni nukleáris programmal kapcsolatban.

Egy magas rangú izraeli tisztségviselő a The Jerusalem Post kérdésére elmondta: Netanjahu célja, hogy Trump előzetes jóváhagyását adja egy esetleges izraeli katonai akcióhoz, ha Teherán újraindítaná nukleáris tevékenységét.

A forrás szerint az elképzelés az, hogy ha gyanús mozgásokat észlelnek az iráni nukleáris létesítmények körül – például urán elszállítását a már korábban támadás érte helyszínekről –, akkor Izrael már előzetesen rendelkezzen amerikai felhatalmazással a fellépésre.

A látogatás során Netanjahu megbeszélést folytatott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is a washingtoni Blair House-ban.

A felek a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről és a térségbeli biztonsági kihívásokról tárgyaltak.

A találkozó után a miniszterelnök az X-en úgy fogalmazott: „Fontos és érdemi beszélgetést folytattunk Izrael és az Egyesült Államok szövetségének megerősítéséről, valamint a közös regionális és globális kihívásokról.”

(Fotó: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson)

Benjamin Netanjahu washingtoni érkezésekor palesztinpárti tüntetők gyűltek össze a Fehér Ház előtt, tiltakozásul az izraeli politikai irányvonal és a közel-keleti konfliktus kezelése ellen. Az izraeli kormányfő vasárnap még Izraelből indulása előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: továbbra is ébernek kell maradni Irán nukleáris törekvéseivel szemben, amelyek célja szerinte Izrael elpusztítása.