Rég betiltott vegyi fegyverek az ukrán-orosz háborúban?

Kiemelt helyen foglalkozott több orosz orgánum is azzal a hírrel, miszerint Donyeckben drónokra szerelhető vegyi anyagot találtak az orosz erők egy általuk korábban elfoglalt településen az ukrán hadsereg korábbi rejtekhelyén. Szabó József, aki a Külügyminisztériumban előadóként foglalkozott a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel, kifejtette: mennyiben reális, hogy ilyen fegyvereket vessenek be a szemben álló erők-írja a hirado.hu-

„A hadviselő felek a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus kitörése óta folyamatosan és következetesen vádolják egymást vegyi fegyverek tiltott bevetésével. Nemcsak az oroszok vádolták Ukrajnát főként klórpikrin és ciántartalmú vegyületek használatával, ugyanezt a vádat megfogalmazta az ukrán fél is” – így reagált Szabó József külügyi szakértő arra az orosz lapokban olvasható információra, miszerint

drónokra szerelhető, mérgező harci anyagot tartalmazó, házi készítésű robbanószerkezeteket fedeztek fel egy donyecki településen.

Az Izvesztija és a Lenta.ru című lap szerint (utóbbi a RIA Novosztyi hírügynökségre hivatkozott) a Donyecki Népköztársaság oroszok által ellenőrzött területén, a Donyeck városától keletre fekvő Iljinka falu közelében, az ukrán erők egy rejtekhelyén találták meg ezeket a fegyvereket.

Az információs csatatér eszköze?

„Kijevet megtámogatandó, talán pontosan egy évvel ezelőtt az amerikai külügyminisztérium szintén közleményben vádolta meg Oroszországot azzal, hogy klórpikrint alkalmazott egy harci cselekmény során” – fogalmazott Szabó József. A nyugalmazott diplomata a klórpikrin nevű anyagról elmondta: viszonylag könnyen előállítható vegyület, melyet a mezőgazdaságban is alkalmaznak a talaj fertőtlenítésére.

Szabó József nyugalmazott diplomata, külügyi szakértő (Fotó: hirado.hu)

Hozzátette: „Nem vagyunk a helyszínen,

igazából nem tudjuk ellenőrizni a valós körülményeket.

Ám én sokkal inkább úgy vélem, hogy ez az információs csatatérnek az eszköze: a felek egymást vádolják ilyen harci eszközök alkalmazásával. Úgy gondolom, hogy igazi és valós bizonyítékot gyakorlatilag egyik fél sem tudott felhozni.”

A vegyszert a mezőgazdaság a mai napig alkalmazza – „az EU-n belül használatának az engedélyezését kérelmezték a mezőgazdaságban, ám úgy tudom, erre 2022-ben egy elutasító döntés volt a válasz” – egészítette ki a szakértő.

Tömegoszlatásra is felhasználják

Nagyobb koncentrációban viszont például tömegoszlatásra is felhasználják, mivel, mint minden olyan vegyi anyag, amely klórt tartalmaz, a légzőszerveket és a nyálkahártyát támadja meg. Irritálja a szemet, megnehezíti a légzést, és ritka esetben nagyon nagy töménységben talán még halált is okozhat.

Szabó József elmondta: ez azért fordulhat elő, mert a foszgénhez hasonlóan tüdőödéma is kialakulhat, de ehhez már a klórpikrin nagyon nagy koncentrációja kell. Elmesélte: katonaként 1973-ban alapkiképzésen vett részt; vegyvédelmi ruhában próbálták ki a gázálarc és az aktív szenes szűrő hatásosságát mintegy 30 légköbméteres térben, egy gázkamrában két ampulla klórpikrint tört szét az oktató.

„A gyakorlat végén le kellett vennünk a gázálarcot, és úgy kellett kisétálunk a gázkamrából, tehát alacsony töménységben használták, ekkor nagyon gyenge a hatása. Nagy töménységben viszont alkalmas arra, hogy a katonákat időlegesen harcképtelenné tegye.”

Egyezmény tiltja

Szabó József kérdésünkre válaszolva kijelentette: semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy akármelyik fél valóban bevetett volna vegyi fegyvert mindeddig az orosz–ukrán háború során.

„Ha jól tudom, mind a két állam részese a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek.

Ez az egyezmény tiltja a vegyi fegyverek használatát.” Az 1925-ös genfi jegyzőkönyv utódjaként a részes államok által létrehozott egyezmény ellenőrzésének pedig már kialakult az intézményi struktúrája is.

Szabó József felidézte: Hágában jött létre a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW), „amelynek Magyarország is részese, és abban a szerencsés helyzetben voltam egyébként, hogy 1994–1996 között a Külügyminisztériumban előadói szinten éppen én foglalkoztam mind a vegyifegyver-tilalmi, mind pedig a biológiai és toxikus fegyverek tilalmával foglalkozó egyezménnyel”.

Szabó, aki részt vett mind a két egyezmény nemzetközi felülvizsgálati konferenciáin, elmondta: „Nemcsak nemzetközi ellenőrzési intézményrendszere alakult ki a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek, hanem a nemzeti hatóságai is létre jöttek. Magyarországon a nemzeti hatóság hatásköreit az exportellenőrzési osztály látja el”, amely természetesen kormányszervezet.

Két gázálarcos francia katona bújik elő egy föld alatti bunkerből, Franciaország, 1918 (Fotó: Roger Viollet/Getty Images)

Súlyos és felesleges szenvedés

Az adott időszakban, az 1990-es évek derekán az egykori előadó tapasztalatai szerint „az Egyesült Államok igen beható helyszíni ellenőrzéseket hajtott végre Oroszország területén, a vegyi üzemekben és a vegyi fegyver raktárakban”.

Ez jelzi a korabeli, igen komoly együttműködést az egyezmény ellenőrzési keretein belül:

Oroszország beengedte a területére a vegyifegyver-tilalmi egyezmény ellenőreit

„és az akkori jelentések alapján elég nagy előrelépést tett a saját vegyifegyver-készleteinek a felszámolásában. Ezt nem én mondtam, hanem a nemzetközi ellenőrök éves jelentései állapították meg”.

Szabó József emlékeztetett: még az első világháborúban, 1915-ben a franciák alkalmaztak vegyi fegyvert először, majd nem sokkal később a német csapatok alkalmazták éppen a franciák ellen. Az akkori tapasztalatok alapján rendkívül súlyos és felesleges szenvedést okozó harci eszközök voltak ezek.

A mustárgáznak és a különböző klórvegyületek vagy a foszforvegyületek használata ráadásul – különösen a gáznemű anyagok esetében – nagymértékben függött az időjárástól, különösen a szél irányától. Tehát előfordult, hogy a saját csapatok is szenvedtek a saját harci eszköz alkalmazásától. Éppen ezért a második világháborúban a hadviselő felek már tartózkodtak az ilyen típusú eszközök használatától.

Beszélgetésünk során kiderült: mindezek ellenére vannak bizonyított esetek, amikor

vegyi fegyvereket vetettek be a közelmúltban.

„Az 1990-es években a polgári lakosság ellen bevetettek vegyi fegyvereket a szíriai polgárháborúban, s még 2000-es évekből is van ellenőrzött, dokumentálható vegyifegyver-alkalmazás.”

Oroszország egyre több vegyi fegyvert vet be az ukrajnai hadszíntéren a holland titkosszolgálat (AIVD) és a német hírszerzés (BND) pénteken közzétett közös közleménye szerint.

„Az orosz erők bevett gyakorlatává vált a könnygáz és a klórpikrin használata” – olvasható a bejelentésben. A nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC) tilalma alá eső, a könnygázhoz hasonlító klórpikrinnel kapcsolatban – amelyet már az első világháborúban is bevetettek a szemben álló felek – a titkosszolgálatok kiemelték, hogy magas koncentrátumban, zárt térben halált okozhat. A gázt a közlemény szerint drónokról dobják le a harctérre azért, hogy kikergessék a katonákat a lövészárkokból, majd ezt követően lelőjék őket.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter egy interjúban szigorúbb szankciókat szorgalmazott Moszkva ellen, valamint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél egyre gyakrabban vet be vegyi fegyvereket, hangsúlyozva, hogy ez nem csupán Ukrajnára, hanem más országokra is veszélyt jelenthet.

„Ez egy évek óta látott tendencia: egyre inkább megszokottá válik, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be” – hívta fel a figyelmet és hozzátette, hogy legalább három ukrán halálát lehet vegyi fegyverekkel összefüggésbe hozni és több mint 2500, a harctéren megsebesült katona számolt be az orvosoknak vegyi fegyverek okozta tünetekről. Úgy vélekedett, a szankciók keretében meg kell szüntetni Moszkva tagságát a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsában is. Peter Reesink, az MIVD vezetője a maga részéről „több ezer” ilyen jellegű esetről tett említést, és hozzátette, hogy az ukrán fél 9000-re teszi ezeknek a számát.

Az Egyesült Államok először tavaly májusban vetette Moszkva szemére, hogy a harcok során klórpikrint is bevet, Ukrajna pedig azt közölte, hogy több ezer ilyen olyan esetről tud, amikor az orosz hadsereg vegyi fegyvert használt. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a közleményre, Moszkva azonban korábban azt közölte, nem használ illegális fegyvereket, ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel szemben Ukrajna igen.

A 193 OPCW tavaly azt közölte, Kijev és Moszkva állításait nem tudja igazolni. A szervezetet egyelőre nem kérték fel további vizsgálatra, amelyet az alapszabálya értelmében tagállamok kezdeményezhetnek.

Mind Oroszország, mind Ukrajna aláírta a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, Oroszország pedig – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – azt közölte, hogy megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. A holland hadsereg ugyanakkor bejelentette, kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Oroszország fokozta a vegyifegyver-gyártást, amelynek keretében Reesink szerint szélesítette kutatási kapacitásait és a területen dolgozó tudósokat is toboroz. Mint mondta, a hadseregben utasításokat is adnak a katonáknak a mérgező anyagok használatáról.

„Nemcsak afféle frontvonalbeli bütykölgetésről beszélünk; ez az egész tényleg egy nagyobb program része. És ez már csak azért is aggasztó, mert ha nem tisztázzuk és nem tesszük közzé, mit művel Oroszország, nagyon valószínű, hogy a tendencia folytatódik majd” – figyelmeztetett.