Oroszország újabb súlyos légitámadása Ukrajna ellen

Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát. A fő célpont Dnyipropetrovszk régiója volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette – közölte az ukrán légierő és Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai régió kormányzója.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a halálos áldozatokon kívül öten megsebesültek, tüzek és jelentős károk keletkeztek.

A légierő jelentése szerint Oroszország a 208 drónon kívül 12 Iszkander-M/KN-23 típusú ballisztikus rakétát, nyolc Iszkander-K rakétát és hét irányított légibombát vetett be.

A légvédelemnek 183 drónt és 17 rakétát sikerült megsemmisítenie vagy ártalmatlanná tennie. Tíz rakéta és 25 csapásmérő drón azonban célba talált kilenc helyen, valamint lelőtt támadóeszközök darabjai zuhantak le nyolc másik helyen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon reagált az éjszakai orosz támadásra, miután szombat reggel jelentést kapott a belügyminisztertől és a katonai vezetőktől. Közlése szerint a súlyos kombinált támadás a keleti országrészre irányult, Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovsz régiókra. „Semmiképpen sem lehet csend a válasz az ilyen támadásra. Erre szolgálnak az ukrán nagy hatótávolságú drónok. Az orosz hadiipari létesítményeknek, logisztikának és repülőtereknek érezniük kell, hogy az Oroszország által elindított háborúnak rájuk nézve valódi következményei vannak” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Oleh Szinyehubov, harkivi kormányzó arról tájékoztatott, hogy az éjjel az orosz hadsereg egy rakétával és tíz drónnal mért csapásokat a régióban, Csuhujiv közelében lévő Zmijiv városra. A támadásban három ember megsebesült. Ihor Terehov, Harkiv polgármestere közölte, hogy az orosz erők légibombákat dobtak Ukrajna második legnagyobb városára, a támadásban az eddigi adatok szerint ketten megsebesültek.

A szumi kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy három ember megsebesült a régióban lévő Sosztka térségében. Mind a keleti donyecki, mind a déli herszoni régió kormányzói hivatala arról számolt be szombaton, hogy előző napi orosz ágyúzások következtében a két régióban meghalt összesen három ember és 21-en szenvedtek sebesülést.

Az Epicentr ukrán szupermarket-hálózat a Facebookon közölte, hogy orosz rakéták teljesen romba döntötték a több mint 11 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontját a dnyipropetrovszki Kamjanszke városban.

„Ez egy újabb szörnyű veszteség cégünk számára, és ismét egy csapás Ukrajna polgári infrastruktúrájára” – emelte ki a vezetés. Hozzátette, hogy a dolgozók közül senki sem sérült meg.

Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta az 1 millió 48 ezret. Pénteken az ukrán erők más haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek hét orosz harckocsit, 35 tüzérségi rendszert és 125 drónt.

Az Egyesült Államok újabb, 330 millió dollár értékű katonai eszköz és szolgáltatás eladását hagyta jóvá Ukrajna számára, valamint 4,6 milliárd értékű Egyiptomnak szóló fegyver-eladásról is döntés született – olvasható a csütörtökön megjelent hivatalos dokumentumokban.

A Védelmi Biztonsági Együttműködés Ügynökségének (Defense Security Cooperation Agency) közleménye szerint Ukrajna mintegy 150 millió dollár értékben számíthat karbantartási és javítási munkákra, valamint tüzérségi járművek pótlására, emellett 180 millió dollár értékben légvédelmi eszközöket tartalmaz az üzlet.

Ezzel párhuzamosan az amerikai kormány jóváhagyta az Egyiptom föld-levegő rakétarendszerének fejlesztését célzó, 4,67 milliárd dolláros eszköz-eladást.

Az amerikai adminisztráció szerdán 322 millió dollár értékű fegyverzetértékesítést hagyott jóvá Ukrajna számára, ami többi között tartalmaz Bradley harckocsikat, valamint Hawk rakétarendszereket.

A közlemény egyben azt is tartalmazza, hogy az új eszközök eladására vonatkozó üzlet nem befolyásolja az amerikai hadsereg védelmi képességét.

Az orosz hadsereg négy rakétát és több mint száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradóra, a támadásokban sokan megsebesültek, 11 helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, hat esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának csütörtök reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg négy manőverező robotrepülőgéppel és 103 csapásmérő drónnal támadt ukrajnai célpontokat Odessza, Mikolajiv, Szumi, Harkiv, Donyeck, Cserkaszi és Zaporizzsja megyék területén.

A jelentés szerint a légvédelem egy Iszkander-K típusú rakétát és 89 drónt semmisített meg. Tizenegy helyszínen célba talált összesen három rakéta és 13 drón, hat esetben pedig a lelőtt támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat.

Július 24-én éjjel az orosz hadsereg rakétatámadást indított a közép-ukrajnai Cserkaszi ellen, több helyen felcsaptak a lángok, hét ember, közöttük egy gyerek megsebesült – jelentette Ihor Taburec megyei katonai kormányzó és Anatoli Bondarenko polgármester közleményei alapján az Unian hírügynökség és az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Legkevesebb 12 lakóház ablakai betörtek, tetőszerkezetekben keletkeztek károk. Egy iskola és egy kórház, az erdészeti hivatal, a városi temető, garázsok és autók is megrongálódtak, akadozik az áramellátás és az internetszolgáltatás is Cserkasziban.

A Fekete-tenger partján fekvő Odesszát tömeges dróncsapás érte az éjszakai órákban, négy meber megsebesült, a városban nagy kiterjedésű tüzek keletkeztek – tette közzé a közösségi médiában Oleh Kiper megyei katonai kormányzó és az állami katasztrófavédelmi szolgálat.

A jelentések szerint súlyos károk keletkeztek egy kilencszintes lakóházban, amelybe becsapódott egy orosz drón.

A leomlással fenyegető épületből 38 embert evakuáltak a katasztrófavédelmi egységek. Az Odessza történelmi központjában található és az UNESCO világörökségi védelme alatt álló építészeti műemlékek is megrongálódtak, valamint találat érte a közkedvelt Privoz piacot is.

Herszon, Mikolajiv, Zaporizzsja és Szumi városát is dróntámadás érte az éjjel, az eddigi adatok szerint halálos áldozatok nincsenek.

Az ukrajnai válság rendezését szolgáló újabb tárgyalási fordulót tartottak szerdán este az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk részvételével Isztambulban.

A mindössze 40 perces találkozón az orosz delegációt Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezette, míg az ukrán delegáció élén Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új titkára állt, aki az elő két fordulóban védelmi miniszterként vezette a küldöttséget. A török házigazda szerint Ibrahim Kalin, az MIT török hírszerzés vezetője, valamint Metin Gürak vezérkari főnök is jelen volt a mostani megbeszélésen.

Megyinszkij a harmadik fordulót követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ukrán féllel megállapodtak egy újabb fogolycseréről.

„Folytatva a hadifoglyok cseréjét, megállapodtunk abban, hogy hamarosan mindkét oldalról legalább 1200 további hadifoglyot cserélünk ki” – ismertette. Időközben az orosz védelmi minisztérium arról adott hírt, hogy szerdán befejezték a június 2-i isztambuli megbeszéléseken elért megállapodásban rögzített, második nagyszabású hadifogolycserét.

„Jelenleg az ukrán–fehérorosz határon befejeződik a hadifoglyok utolsó, mindkét oldalról mintegy 250 személyt érintő cseréje. Így befejeződött a második, példátlanul nagyszabású, mintegy 1200 főt érintő csere” – mondta ennek kapcsán Megyinszkij. Felidézte egyben:

Oroszország több mint 7000 ukrán katona holttestét adta át eddig Ukrajnának.

„A halottak holttesteinek cseréje megvalósult. Azon erkölcsi megfontolás alapján, hogy az elesett katona holttestét a szülőföldjén kell eltemetni, több mint 7000 holttestet adtunk vissza az ukrán félnek” – mondta Megyinszkij. Hozzáfűzte, hogy az orosz fél „kis számban visszakapta a sajátjait”. Az orosz elnöki tanácsadó megjegyezte, hogy Oroszország további 3000 ukrán katona holttestének átadását vetette fel a tanácskozáson. „Amint az ukrán fél technikailag készen áll a fogadásukra, a halottak maradványait a Vöröskereszt segítségével átadjuk Ukrajnának” – tette hozzá.

Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)

Az orosz elnöki tanácsadó elmondta, hogy a felek hosszasan megvitatták memorandumokban rögzített álláspontjaikat az ukrajnai rendezésről.

„Az álláspontok meglehetősen távol állnak egymástól. De megállapodtunk abban, hogy fenntartjuk a kapcsolatot”

– mondta.

Oroszország egyben felajánlotta Ukrajnának, hogy – idő és az adófizetők pénzének megtakarítása végett – a delegációkon belül három munkacsoportot hozzanak létre az online munkához – politikai, katonai és humanitárius kérdésekben. Megyinszkij szerint „az ukrán fél vállalta, hogy megfontolja ezt a javaslatot”.

Oroszország felvetette azt is, hogy vissza lehetne térni egyes frontszakaszokon a rövid – 24-48 órás – szünetekhez a harctevékenység során, hogy a egészségügyi csapatok felvehessék a sebesülteket, illetve elesett katonák holttesteit.

Oroszország mindemellett kész az ukrán hadsereg katonai állományát és az egyéb kategóriába tartozó személyeket kicserélni az Ukrajna által a Kurszki területen foglyul ejtett civilekre

– közölte Megyinszkij.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már előzetesen igyekezett mérsékelni a megbeszélésekhez fűzött elvárásokat mondván, „nagyon nehéz” tanácskozásról lesz szó. A felek álláspontjai „szöges ellentétben” vannak, és senki nem vár „könnyű menetet”. Mindazonáltal az álláspontok lehetséges közelítéséről beszélt egy tűzszünet feltételeit illetően. Mindehhez „hatalmas diplomáciai munkára” van szükség – fogalmazott Peszkov.

„Természetesen nagyon nehéz megbeszélés lesz”, s „természetesen nem számítok csodák sorába tartozó áttörésre”.

Az ukrán tárgyalóküldöttség soraiból az hangzott el, minden attól függ, hogy „Oroszország felhagy-e ultimátumok állításával és konstruktív álláspontra helyezkedik-e”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén csillapította az immáron harmadik tárgyalási fordulóhoz fűzött elvárásokat.

Zelenszkij korábban kijelentette, hogy az ukrán küldöttség ragaszkodni fog az azonnali és teljes körű tűzszünethez.

Emellett hangsúlyozta , hogy Kijev számára elsődleges fontossággal bír a hadifogolycserék bővítése, az elhurcolt gyermekek visszatérése, valamint egy Vlagyimir Putyin elnökkel tartandó csúcstalálkozó előkészítése.

A Kreml utóbbit nem zárta ki, azonban megállapodást követel egy béketervről.