Miért bénázott Ursula von der Leyen a vámháborúban?

Az Egyesült Államok augusztus 1-jén bevezeti az áprilisban bejelentett vámokat azon országok és partnerek esetében, amelyekkel addig nem jön létre kereskedelmi megállapodás – közölte vasárnap Scott Bessent pénzügyminiszter.

A Trump-adminisztráció kereskedelmi tárgyalásokért felelős tagja a Fox News és a CNN hírtelevízióknak adott interjúkban úgy fogalmazott, hogy

Washington maximális nyomásgyakorlást alkalmaz annak érdekében, hogy a következő hetekben megállapodást érjen el kereskedelmi partnereivel.

Megerősítette, hogy az elnök a következő napokban levelet küld az kereskedelmi partnerországoknak, amiben arról tájékoztatja őket, hogy amennyiben nincs megállapodás júliusban, akkor augusztus 1-jén hatályba lépnek az április 2-án bejelentett, országokra lebontott, eltérő mértékű vámtarifák.

Donald Trump amerikai elnök eredetileg július 9-ig terjedően, 90 napra függesztette fel az április 2-án közölt vámok bevezetését, szándéka szerint annak érdekében, hogy időt adjon a megállapodások megkötésére.

A miniszter mindkét interjúban hangsúlyozta, hogy több kereskedelmi tárgyalás a végső szakaszában tart, és a következő napokban bejelentések is várhatók.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyeztetések homlokterében az a 18 kereskedelmi partner áll, amely az Egyesült Államok külkereskedelmi hiányának 95 százalékáért felelős.

Az Egyesült Államok külkereskedelme 2024-ben rekordmértékű, 1200 milliárd dollárt meghaladó áruforgalmi hiányt mutatott,

azaz árubehozatalának értéke 1200 milliárd dollárral haladta meg a külföldön értékesített áruk értékét. A teljes, szolgáltatásokat is tartalmazó külkereskedelmi hiány ennél kedvezőbb volt, 914 milliárd dollár, miután az amerikai szolgáltatószektor külföldi tevékenységéből származó bevétel meghaladja a szolgáltatásimport értékét.

Az Európai Unióval kapcsolatban megjegyezte, hogy

Brüsszel késve ült tárgyalóasztalhoz, de azóta komoly előrelépést sikerült elérni.

Scott Bessent emlékeztetett arra, hogy miután Donald Trump júniusban közölte, hogy 50 százalékos vámot vezet be napokon belül az Európai Unióval szemben, néhány óra leforgása alatt öt meghatározó uniós vezető kereste meg, majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is telefonon hívta, azt követően pedig megindultak az érdemi tárgyalások.

Az Európai Unióval szemben frissen bejelentett amerikai vámemelések is a brüsszeli vezetés alkalmatlanságát bizonyítják, ezért itt lenne az ideje egy patrióta fordulatnak – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.  

Donald Trump szombaton bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 30 százalékos vámot vet ki az Európai Unióból származó árukra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az Egyesült Államok által elrendelt intézkedés újabb bizonyíték Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság totális alkalmatlanságára.

„Ez az alkalmatlanság az elmúlt években már nagyon sok kárt és bajt okozott Európának, és most itt az újabb kudarc: Ursula von der Leyen és a brüsszeli Bizottság képtelen volt kedvező vámmegállapodást kitárgyalni az amerikai kormányzattal, s ennek megint az európai gazdaság, az európai vállalatok és az európai emberek isszák meg a levét” – hangsúlyozta.

„Mi időben szóltunk, megmondtuk, mit kellett volna csinálni: Donald Trump hivatalba lépése után egyből le kellett volna csökkenteni az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott uniós vámtételeket.”

„Ursula von der Leyen és a brüsszeli Bizottság ezt nem tette meg, s ezzel megint mi, európaiak jártunk rosszul” – folytatta. „Itt az ideje a változásnak Brüsszelben: a von der Leyen-félék helyett jöjjenek végre a patrióták!” – tette hozzá.

Az Európai Unió exportjára kivetett amerikai vámok súlyosan megzavarnák az alapvető transzatlanti ellátási láncokat, hátrányosan érintve a vállalkozásokat, fogyasztókat mindkét oldalon – hívta fel a figyelmet sajtóközleményében az Európai Bizottság elnöke szombaton.

Ursula von der Leyen arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal, miután Washington heteken át tartó tárgyalásai nem vezettek átfogó kereskedelmi megállapodáshoz az Egyesült Államok e kulcsfontosságú kereskedelmi partnereivel.

„Tudomásul vesszük az Egyesült Államok elnöke által küldött levelet, amely a módosított vámkulcsokat és az új határidőt tartalmazza”

– fogalmazott Von der Leyen.

Emlékeztetett arra, hogy kevés gazdaság van a világon, amely olyan mértékben nyitott és elkötelezett a tisztességes kereskedelem mellett, mint az Európai Unió. „Az EU következetesen a tárgyalásos megoldást részesítette előnyben az Egyesült Államokkal, ezzel is bizonyítva elkötelezettségünket a párbeszéd, a stabilitás és az építő jellegű transzatlanti partnerség iránt” – írta.

A bizottság elnöke megerősítette: az EU készen áll arra, hogy augusztus 1-jéig folytassa a tárgyalásokat a megegyezés érdekében. Ugyanakkor hozzátette: „Minden szükséges lépést meg fogunk tenni az uniós érdekek védelmében, ideértve arányos ellenintézkedések bevezetését is, amennyiben ez indokolttá válik”.

Von der Leyen kiemelte: az EU eközben tovább mélyíti globális partnerségeit, amelyek szilárdan a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem elveihez kötődnek.

Donald Trump elnök hétfőn 14 országnak küldött kereskedelmi megállapodást sürgető levelet, miközben az új amerikai vámok bevezetésének határidejét hivatalosan augusztus 1-re módosította – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.

Karoline Leavitt az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a leveleket nyilvánosságra hozzák, ahogy az első kettő – Dél-Koreának és Japánnak címzett – levél szövegét maga az elnök jelentette meg közösségi oldalán. Rámutatott, hogy a következő napokban további megkereséseket is elküldenek. A szóvivő megállapítása szerint Washington megállapodásra törekszik a kereskedelmi partnerekkel, és arról is beszámolt, hogy

Donald Trump hivatalosan is aláírta azt a rendeletet, amelyben az új, országokra lebontott vámok bevezetésének határidejét július 9-ről augusztus 1-re módosítja.

A BRICS-országok esetében az elnök által bejelentett 10 százalékos pótvámmal kapcsolatban a szóvivő azt mondta, hogy a túlnyomórészt feltörekvő országokat tömörítő csoport tagjai „az Egyesült Államok érdekeinek aláásására törekszenek”. Hozzáfűzte, az amerikai elnök felelőssége, hogy biztosítsa a méltányos bánásmódot országával, ezért minden lépést megtesz annak érdekében, hogy megelőzze bármely állam tevékenységét az Egyesült Államok „kihasználására”. A Brazília, Oroszország, India és Kína vezetésével alapított tömörülés a hétvégén Brazíliában tartotta csúcstalálkozóját.

A Fehér Ház szóvivője egyben beszámolt arról, hogy az amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn munkavacsora keretében egyeztet elsősorban a gázai helyzetről, a tűzszüneti tárgyalások állásáról, valamint a közelmúltbeli iráni katonai akcióról. A szóvivő elmondta, hogy a tervek szerint Steve Witkoff közel-keleti ügyekért felelős különleges elnöki megbízott a következő napokban ismét Dohába utazik, ahol katari és egyiptomi közvetítéssel a tűzszüneti tárgyalások zajlanak.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 35 százalékos vámot vet ki a kanadai árukra, miközben a két ország néhány nappal van egy önként vállalt határidő előtt, amelyet egy új kereskedelmi megállapodás elérésére tűztek ki.

A bejelentés a Truth Social felületén közzétett levél formájában érkezett, amelyben Donald Trump további, általános 15 vagy 20 százalékos vámmal is fenyegette a legtöbb kereskedelmi partnerét. Mark Carney kanadai miniszterelnök az X-en reagálva kijelentette, hogy kormánya továbbra is védi a kanadai munkavállalókat és vállalkozásokat a felülvizsgált augusztusi határidőig. Donald Trump mostani levele egyike annak a több mint húsznak, amelyeket az amerikai elnök az elmúlt héten különböző kereskedelmi partnereknek küldött, többek közt Japánnak, Dél-Koreának és Srí Lankának.

Ahogy Kanada esetében is, Trump ezekre az országokra vonatkozóan is kilátásba helyezte, hogy augusztus 1-jétől életbe lépteti a vámokat.

Az Egyesült Államok már most is 25 százalékos vámmal sújtja az összes kanadai importot, ami alól jelenleg kivételt képeznek azok az áruk, amelyek megfelelnek az Észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (CUSMA) feltételeinek. Egyelőre nem tisztázott, hogy a legújabb vámfenyegetések vonatkoznak-e a CUSMA által védett árukra is – írja a BBC.

Donald Trump globális szinten is 50 százalékos vámtarifát vetett ki az alumínium- és acélimportra, valamint 25 százalékos vámot minden olyan autóra és teherautóra, amelyet nem az Egyesült Államokban gyártottak. Emellett a közelmúltban sem tétlenkedett: bejelentett egy 50 százalékos vámot a rézimportokra is, amely a következő hónapban lép életbe, továbbá csütörtökön felvetette, hogy 50 százalékos vámot tervez kivetni a Brazíliában gyártott árukra.

Mivel Kanada exportjának mintegy háromnegyede az Egyesült Államokba irányul, és az ország jelentős szereplő az autógyártásban és a fémiparban, ezek a vámok különösen érzékenyen érintik ezeket az ágazatokat. Trump levele szerint a 35 százalékos vámok elkülönülnek ezektől az iparág-specifikus terhektől.

„Amint Önök is tudják, nem lesz vám, ha Kanada, vagy az Önök országában működő vállalatok úgy döntenek, hogy az Egyesült Államokban gyártanak vagy állítanak elő termékeket”

– írta az amerikai elnök.

A vámokat továbbá összekötötte a kormányzat által hónapok óta 51. amerikai államként emlegetett Kanada „kudarcával” a fentanil beáramlásának megfékezésében, valamint az amerikai tejágazatra kivetett kanadai vámokkal és a két ország közti kereskedelmi mérleg hiányával.

„Ha Kanada együttműködik velem a fentanil beáramlásának megállításában, talán megfontoljuk e levél módosítását. Ezek a vámok felfelé vagy lefelé is változhatnak, attól függően, milyen kapcsolatot ápol országuk az Egyesült Államokkal”

– fogalmazott Donald Trump.

Az amerikai elnök korábban is azzal vádolta Kanadát – Mexikóval együtt –, hogy „hatalmas számú ember és fentanil” érkezik az USA-ba ezekből az országokból.

Hullámvasút a kanadai–amerikai tárgyalás

Kanada az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal egy új kereskedelmi és biztonsági megállapodás megkötésének érdekében. A júniusi G7-csúcstalálkozón Mark Carney miniszterelnök és Donald Trump közösen jelentették ki, hogy elkötelezettek egy új megállapodás elérése mellett 30 napon belül, így a határidőt július 21-re tűzték ki.

Donald Trump a levelében azzal fenyegetett, hogy tovább emeli a Kanadára kivetett vámokat, amennyiben az megtorló lépéseket tesz. Kanada már eddig is ellenintézkedéseket vezetett be az Egyesült Államokkal szemben, és kilátásba helyezte újabbakat arra az esetre, ha a felek nem jutnak egyezségre a határidőig. Június végén Mark Carney visszavonta a nagy amerikai technológiai cégekre kivetett adót, miután Trump azt „kirívó támadásnak” nevezte, és a kereskedelmi tárgyalások megszakításával fenyegetett.

Mark Carney később úgy nyilatkozott, hogy az adó eltörlését „egy nagyobb kereskedelmi alku részeként” hozták meg az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.