POLITIK
Merz: Oroszországnak 500 milliárd euró jóvátételt kell fizetnie Ukrajnának
Létrehozva2025. 07. 14. 12:53
Különben a a befagyasztott orosz vagyont nem oldják fel.
Merz: Oroszországnak 500 milliárd euró jóvátételt kell fizetnie Ukrajnának
Amennyiben Moszkva ezt megtagadja, a befagyasztott orosz vagyont nem oldják fel
Friedrich Merz, a római Ukrajna Helyreállítási Konferenciát követően kijelentette, hogy Oroszországnak 500 milliárd euró kártérítést kell fizetnie Ukrajnának az illegális invázió okozta károkért.
A szövetségi kormány honlapjára hivatkozva a portál azt írja, Merz Németországot „Ukrajna legnagyobb támogatójának” nevezte, kiemelve az eddig nyújtott, 34 milliárd eurót kitevő polgári segélyt.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonok kamatokat és hozamot termelnek, amelyeket Ukrajna javára fognak felhasználni. Merz egyértelművé tette a feltételt: Ha a Kreml megtagadja a bűneiért járó félbillió euró kifizetését, akkor a nyugati országokban vezetett számlákon lévő pénzeszközök továbbra is zárolva maradnak.
A német kormány tárgyalásokat folytathat 15 darab F-35-ös vadászgépet vásárolhat az Egyesült Államoktól – írja a Politico brüsszeli kiadása iparági forrásokra hivatkozva. A szóban forgó tranzakció lebonyolítását követően a Luftwaffe 35-ről 50-re emelheti a csúcstechnológiás vadászgép-flottáját.
Az amerikai és német kormányzat közötti egyeztetések érzékeny pillanatban zajlanak a Politico szerint, ugyanis nemrég politikai konfliktus alakult ki Berlin és Párizs között az európai újgenerációs vadászgép-program (Future Combat Air System – FCAS) miatt.
A francia hadiipari szereplők ugyanis épp a német vadászgépvásárlásról szóló hírek megjelenése előtt lobbizták ki, hogy a vadászgépek alkatrészeinek 80 százalékát gyárthatják majd.
„Elhatároztuk, hogy a következő néhány hónapban véglegesen tisztázzuk ezt a kérdést” – mondta Friedrich Merz német kancellár szerdán a NATO főtitkárával, Mark Rutte-val Berlinben tartott találkozóján. „A konzorcium összetételével kapcsolatos eltérő nézetek még nem rendeződtek” – tette hozzá.
Az amerikai vadászgépek vásárlásokról szóló bejelentés több szempontból is tekinthető jelentős változásnak Németország politikájában. Egyrészről azért, mivel Berlin korábban az európai vadászgépprogramot nemrég az az európai szuverenitás pilléreként támogatta. Ráadásul Merz korábban a védelmi kiadások növelését és az európai katonai képességek bővítését szorgalmazta, azzal érvelve, hogy Európának csökkentenie kell az Egyesült Államoktól való függőségét. „Nekünk, európaiaknak, önállóan kell erősebbé válnunk” – mondta egy júniusi berlini iparági rendezvényen , figyelmeztetve, hogy „az alacsony európai védelmi kiadásokkal szembeni amerikai tolerancia nem folytatódik”. Másrészről azért is, mivel egy tévés beszédében
a német kancellár „abszolút prioritásának” nevezte, hogy Európai katonai értelemben függetlenedjen az Egyesült Államoktól.
Németország még az Olaf Scholz vezette közlekedési lámpa-koalíció kormányázása idején, 2022-ben döntött 35 darab F-35-ös vadászgép beszerzéséről az ukrajnai háborúra hivatkozva.
Az F-35 egy bevált, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas platformot kínál Németországnak, amely lehetővé tenné számára, hogy a NATO elrettentési stratégiájának részeként Németországban tárolt amerikai atombombákat szállítson – írja a Politico. Ezzel szemben az európai vadászgépprogram még korai fejlesztési fázisban van, demonstrációs repülésre 2028 vagy 2029 előtt nem várható.
Az üggyel kapcsolatban nem fogalmazott egyértelműen a német védelmi tárca, a lap megkeresésére eleinte nem akarták a tárgyalásokról szóló értesüléseket „sem megerősíteni, sem cáfolni”, vagy érdemben kommentálni. Ezt követően azt is közölték, hogy a német kormány „nem tervezi további F-35-ösök beszerzését a már leszerződött 35 darabon túl”. Később a Politico hozzátette, hogy zajlanak tárgyalások Berlin és Washington között, azonban ezek még korai stádiumban vannak.
A téma jövő héten kerülhet ismét napirendre, amikor Boris Pistorius német védelmi miniszter találkozni fog Pete Hegseth amerikai hivatali kollégájával.
Politikai földrengés Berlinben: a CDU/CSU nemet mondott a baloldal bírói puccsára + videó
A német Bundestagban pénteken olyan dolog történt, amire hosszú évek óta nem volt példa: a CDU/CSU-frakció nemet mondott a baloldali média és politikai elit nyomására, és megakadályozta Frauke Brosius-Gersdorf alkotmánybíróvá választását. Az esemény nem csupán egy posztról szól – hanem arról, hogy a kereszténydemokrata képviselők végre fel merték emelni a szavukat a radikális baloldali ideológiával szemben. Ez a döntés új korszak kezdete lehet a német jobboldalon: a lelkiismeret és meggyőződés politikája köszönthet be a kompromisszumkényszerek és a behódolás kora után.
Friedrich Merz német kancellár követi a Bundestagban zajló vitát Fotó: AFP
Szavazott a CDU/CSU – Új korszak jöhet
Több mint egy évtized elteltével először fordult elő, hogy a CDU/CSU-frakció a Bundestagban nem volt hajlandó asszisztálni a baloldali ideológiai térnyeréshez. Frauke Brosius-Gersdorf, egy radikális nézeteket valló jogásznő alkotmánybírói kinevezése meghiúsult – mégpedig nem véletlenül – írja az Exxpress.
A döntés nem csupán formai kérdés volt: a német közélet egy régóta tabusított törésvonalát hozta a felszínre.
A CDU/CSU képviselői végre nemet mondtak a „középre csomagolt” baloldali diktátumokra, amelyek évtizedek óta formálják a közpolitikát
– a nyitott határokon, a nukleáris energia kivezetésén, az NGO-k tömeges állami támogatásán vagy éppen az élethez való jog értelmezésén keresztül.
Frauke Brosius-Gersdorf nézetei nem csupán ellentmondásosak, hanem súlyosan vitathatóak.
A jelölt – saját korábbi írásai alapján – kizárólag a születéstől számítaná az emberi méltóság érvényesülését, ezáltal értéktelenné tenné az életet a születés előtt és az önellátásra képtelenek számára.
Egy ilyen nézet súlyos etikai kérdéseket vet fel, és súrolja a totalitárius gondolkodás határát. Nem véletlen, hogy a Tagesschau és más vezető médiumok hallgattak erről. A mainstream sajtó inkább a CDU/CSU „demokratikus konszenzusból való kilépését” siratta, semmint hogy szembenézett volna a bírójelölt valódi világnézeti profiljával.
Merz majdnem elbukott – a frakció mentette meg
Friedrich Merz, a CDU vezetője saját lelkiismereti bizonytalanságával majdnem történelmi hibát követett el. Végül azonban a frakció tagjai – egy belső, konzervatív csoport nyomására – megakadályozták, hogy a párt feladja maradék értékeit. Egyesek már a
félelem nélküli péntek
alapító pillanatáról beszélnek: ez lehet az a nap, amikor a CDU/CSU új nemzedéke végre ráébredt, hogy a baloldali nyomásnak való örökös behódolás nem stratégia, hanem végzet.
Baloldali pánikreakció – sajtóháború indul
A döntést követően a baloldali sajtó hisztérikus reakcióval válaszolt. A Bild szerint ez volt a Bundestag történetének „76 éve legmélyebb pontja”. Mások szerint a CDU/CSU
megszégyenítette a parlamentet.
Valójában viszont az történt, hogy a CDU/CSU először mutatott valódi politikai karaktert. A történet itt nem ér véget. A kérdés az, hogy a CDU/CSU képes lesz-e megtartani ezt az álláspontját, vagy ismét visszakozik a baloldali média és NGO-hadsereg nyomására. Egy dolog biztos: az élethez való jog, az emberi méltóság és a valódi konzervatív politika nem lehet alku tárgya.
Az unió most választás előtt áll – karakter vagy kapituláció. De ha a pénteki nap előjele volt valaminek, úgy tűnik: a lelkiismeret visszatérhet a politikába.
Ripost hírek
