Lezuhant egy vadászgép Ukrajnában

Lezuhant az ukrán légierő egyik Mirage 2000-es típusú vadászgépe az északnyugati Volinyi területen kedden este.

Az ukrán légierő a Telegramon azt közölte, hogy a harci repülőn egy feladat teljesítése közben műszaki hiba lépett fel, amiről a pilóta tájékoztatta a repülésirányítást. Ezt követően zuhant le a gép.

A pilóta sikeresen katapultált, állapota stabil. A földön nem voltak áldozatok – tették hozzá.

Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter februárban jelentette be, hogy több Mirage 2000-es típusú vadászgépet átadnak Ukrajnának.

Az ukrán hadsereg korábban már bevetett Franciaország által biztosított Mirage 2000-es vadászgépeket egy orosz támadás visszaverésére– derül ki a Politico tudósításából.

„A Mirage-ok sikeresen elfogták az orosz cirkálórakétákat”

– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor a Facebookon. Elmondása szerint amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket is bevetettek az orosz támadás ellen.

A Kyivindependent.com hozzáteszi: Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter február 6-án megerősítette, hogy az első Kijevnek ígért Mirage 2000-5-ösök megérkeztek Ukrajnába. A repülőgépek egy katonai segélycsomag részét képezték, amelyet Emmanuel Macron francia elnök 2024 júniusában jelentett be, és amely magában foglalta a pilóták kiképzését is. Macron nem árulta el, hogy Franciaország hány repülőgépet szállít Ukrajnának – írja a kijevi lap.

A Politico szerint Franciaország emellett

az orosz támadások elhárításához szükséges hírszerzési információkkal is ellátta Kijevet,

miután az Egyesült Államok egy időre leállította az ilyen jellegű információk megosztását Ukrajnával.

Egy újabb F–16-os vadászgépet veszített el Ukrajna egy műveletben – közölte még májusban az ukrán légierő.

A jelentés szerint az F–16-os vadászgép harci bevetés közben tűnt el. Mint írták, az orosz légicsapás ellen védekező gép pilótájának sikerült katapultálni, és nem szenvedett életveszélyes sérüléseket. Az F–16-os gép sorsáról azonban nem adtak ki hivatalos tájékoztatást – írja az MTI.

Az ukrán légierő ezzel már a harmadik F–16-os vadászgépét veszítette el.

Az orosz agresszió ellen több mint három éve harcoló Ukrajna 2024 nyarán kapott először F–16-osokat. Az amerikai vadászgépekkel Belgium, Hollandia, Dánia és Norvégia látta el az ukrán légierőt, amelynek arzenálja idén francia Mirage 2000 vadászgépekkel is bővült.

Oroszország fenntartja feltételeit, ezért nem vár csodát az orosz-ukrán tárgyalások szerdára tervezett harmadik fordulójától, amelyek helyszíne Törökország  – jelentette ki kedden az orosz elnöki szóvivő.

Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján azt mondta, „nincs okunk egy csodával felérő előrelépést vagy áttörést várni, mert ez aligha lehetséges a jelenlegi helyzetben, viszont szándékunkban áll megvédeni az érdekeinket, és elvégezni mindazokat a feladatokat, amelyeket kezdettől fogva kitűztünk magunknak”.

Egy esetleges békemegállapodás várható időpontját firtató kérdésre válaszolva a szóvivő azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem tud útmutatást adni.

Hozzátette: „sok munka van még hátra ahhoz, hogy a magas szintű találkozók lehetőségéről is beszélhessünk”.

A brit Times és Daily Telegraph újságok azon jelentéseire reagálva, amelyek szerint az Egyesült Államok 2008 óta első ízben állomásoztat nukleáris fegyvereket Nagy-Britannia térségében, Dmitrij Peszkov kijelentette, „Oroszország a nemzetközi feszültségnek egy olyan vonalát látja kirajzolódni amely az eszkaláció és a nukleáris fegyverkezés irányába mutat”. „Ennek fejleményeit figyelemmel kísérik az arra illetékes munkatársaink annak érdekében, hogy megfogalmazhassák az ezekből adódó, a biztonságunk garantálása érdekében elvégzendő feladatokat” – emelte ki a szóvivő.

Egy felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy vezetőik a háborút saját maguk meggazdagodására használják fel.

Ukrajnát kritikus katonai, politikai és társadalmi válság sújtja, amely azzal fenyeget, hogy belülről pusztítja el. Putyin azért nem kötött békét tavasszal, mert a kémei azt jelentették, hogy Ukrajna az összeomlás szélén áll. Ukrajna emberhiányban szenved, a fronton harcolók elfáradtak, az amerikai segítség kevés és belső válságok is sújtják az országot – írja Owen Matthews brit újságíró a Spectator magazinban publikált cikkében, amelyet a Mandiner szemlézett.

„A kijevi kormányt korrupciós botrányok és tisztogatások sújtják, a közvéleménynek a jövőjükbe és vezetőikbe vetett hite megingott, és egyre nagyobb a nyomás, hogy szinte bármi áron békét kössenek” – írja Matthews.

„Ha a háború folytatódik, akkor hamarosan nem marad Ukrajna, amiért harcolni lehetne”

– jelentette ki Zelenszkij adminisztrációjának egy korábbi tagja.

A kormányzat korábbi tagjai szerint

Zelenszkij azért húzza el a háborút, hogy megtarthassa a hatalmát.

Egy felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy vezetőik a háborút saját maguk meggazdagodására használják fel.

„Semmi sem rombolja jobban a háborús morált, mint az a gondolat, hogy egy nemzet vezetői lopnak, miközben az emberek harcolnak és meghalnak. A korrupció megöli és elveszíti a háborúkat” – mondja Kijlo Sevcsenko, az ukrán központi bank korábbi vezetője, aki ausztriai száműzetésben él, miután 2023-ban korrupcióval vádolták meg.

„Ukrajnának két ellensége van, Zelenszkij és Putyin”

– mondta egy volt ukrán kabinetminiszter a Spectator riporterének, aki egykor még határozottan támogatta Zelenszkijt.

„Putyin kívülről pusztítja Ukrajnát, de Zelenszkij belülről rombolja Ukrajnát, lerombolva a harci kedvet és a morált. Az emberi jogokat lábbal tiporják, nyomást gyakorolnak a politikai ellenfelekre, a gazdag és befolyásos embereket, akik támogathatnák az ellenzéket, kisajátítják, az ellenzéki médiát pedig elhallgattatják. Az egész iróniája pedig az, hogy Ukrajna putyinizálódását a Nyugat finanszírozza” – jelentette ki.

A brit lap cikke kitér a kényszersorozásokra is. Kiemelik, hogy Ukrajnában egyre nő az ellenállás és a düh a hatóságok agresszív intézkedései miatt, amelyek célja, hogy a katonakorú férfiakat a hadseregbe kényszerítsék. Az orosz hadsereggel ellentétben, amely szerződéses katonákból áll, Ukrajnában teljes körű mozgósítást vezettek be a 26 év feletti, nem létfontosságú civil munkát végző férfiak számára. Csak idén több mint százezer eljárás indult dezertálás miatt.

Egy korábbi kormánytag elmondása szerint az EU nem segíti Ukrajna politikai stabilitását, sőt inkább szemet huny a problémák felett. Már

korábbi támogatói is kiábrándultak Zelenszkijből, de ezt Brüsszel nem akarja észrevenni.

Így azonban Ukrajna az orosz támadás terhe és a belső válság közepette összeroppanhat.

Tüntetésekre került sor kedd este Kijevben és más ukrán városokban is, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az ukrán parlament által elfogadott új törvényt, amely alárendeli a független korrupcióellenes hatóságokat a főügyészségnek – számolt be az MTI.

„Valójában két intézményt – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészséget (SZAP) – rendelték (a főügyészség) alá” – idézte kedden a helyi média Szemen Krivonoszt, a NABU vezetőjét.

Krivonosz arra kérte Zelenszkijt, hogy ne írja alá a törvényt, amely szerinte veszélyezteti Ukrajna útját az európai uniós tagság felé. Kedd este azonban Zelenszkij mégis aláírta a törvényt.

Ennek hírére több százan – főként fiatalok – gyűltek össze az elnök kijevi hivatalának látótávolságában, hogy tiltakozzanak. A demonstrálók „Szégyen, szégyen!” skandálással követelték a törvény elnöki megvétózását – jelentette a dpa német hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Több másik nagyvárosban, így Lvivben, Odesszában és Dnyipróban is kormányellenes demonstrációkra került sor. Mindeközben, mint előzőleg írtuk, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben azt mondta, hogy az Európai Unió aggódik a lépés miatt.

A NABU és a SZAP „kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna reformprogramjában,” és „a korrupció elleni küzdelem érdekében függetlenül kell működniük”– mondta a szóvivő. Marta Kos bővítési biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiság az uniós csatlakozási tárgyalások középpontjában áll.

Ezért tartják problémásnak a törvényt; már az aláírás előtt is lecsaptak a korrupcióellenes szervre

Az ukrán törvényhozók által korábban elfogadott, és Zelenszkij által most aláírt törvényjavaslat

lehetővé teszi a főügyészség számára, hogy megszüntesse a magas rangú állami tisztviselők elleni nyomozást.

A törvény értelmében a főügyészségnek jogában áll átvenni a NABU-tól a nyomozásokat, és azokat más szerveknek átadni – ami gyakorlatilag ellehetetleníti az ukrán elnök környezetében lévő tisztségviselők korrupciós ügyeinek kivizsgálását.

Ráadásul hétfőn a közvetlenül az államfőnek alárendelt titkosszolgálat, az SZBU már razziát tartott a NABU  székhelyén, többek között az Oroszországgal való együttműködés vádjával illetve őket.

Ukrajnában a korrupcióellenes hatóságok rendszerét azután hozták létre, hogy a nyugatbarát tüntetések nyomán 2014-ben megbuktatták Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnököt. A mostani lépéssel azonban egyesek szerint Ukrajna a Janukovics-korszakba tér vissza a korrupció terén.

Egyenruhás katonák a tömegben: az első nagyobb tüntetésekre került sor a háború kezdte óta

A német Die Welt megjegyezte, hogy a háború 2022-es kezdete óta először tartanak nagyobb kormányellenes tüntetéseket Ukrajnában.

„A felháborodás ellenére Zelenszkij elnök szilárdan kitart. De vihar készülődik a feje felett”  – írta a lap, amely a dpa-val szemben több ezerre becsülte a kijevi tüntetést,

és azt is megjegyezték, hogy a diákok mellett egyenruhás katonák is voltak a tiltakozók közt.

Sokan közülük saját kézzel készített transzparenseket tartottak a magasba. Sok tüntető az utolsó pillanatig abban reménykedett, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a közvélemény kritikája miatt leállítja a törvényt – jegyezte meg a Die Welt.

Ráadásul Zelenszkij kedden késő este, már éjfél után egy videóüzenetben beszélt a döntésről. Az ukrán elnök azt mondta: a korrupcióellenes ügynökségeket meg kell tisztítani az orosz befolyástól: „A korrupcióellenes struktúra tovább fog működni – de orosz befolyás nélkül. Mindent meg kell szabadítani tőle” – idézték Zelenszkijt.