Így bénázta el az EU a vámháborút

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött vámmegállapodás heves kritikákat váltott ki Európa-szerte, a sajtó és több uniós vezető is súlyosan egyoldalúnak és aránytalannak tartja az egyezséget. A megállapodás értelmében Az alku szerint az uniós tagállamok 15 százalékos vámtétellel értékesíthetnek az Egyesült Államokba, miközben az EU további importkötelezettségeket is vállalt. A hazai kormány szerint Ursula von der Leyen döntése súlyos gazdasági károkat okoz, és a háttérben Ukrajna támogatásának szempontjai is meghúzódhatnak.

A Magyar Külügyi Intézet elemzésében olvasható, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámügyi megállapodás komoly csalódást okozott Európában. Írásukban összefoglalják a vámmegállapodásra érkezett nagyobb nemzetközi reakciókat. A Süddeutsche Zeitung vezércikkében úgy fogalmazott, hogy „ez az alku rossz üzlet Európának”, és sajnálkozva tette hozzá: a kontinens „gyávasága” határozta meg a tárgyalási magatartását. Mint írják, Franciaországban nem is kellett, hogy a média elítélje a megállapodást – megtették ezt maguk a kormánytagok. François Bayrou miniszterelnök „Európa sötét napjáról” beszélt, és úgy vélte, a kontinens gyakorlatilag megadta magát. Benjamin Haddad, az európai ügyekért felelős helyettes miniszter pedig „egyoldalúnak és aránytalannak” nevezte a megállapodást.

A kritikák az intézet szerint nem alaptalanok: a megállapodás valóban rendkívül kedvezőtlennek tűnik Európa számára. Az Egyesült Államok a legtöbb európai árura 15 százalékos vámot vet ki, miközben az európai fél nemhogy nem válaszol hasonló intézkedésekkel, de még vállalja is, hogy növeli az amerikai importból származó vásárlásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy a vámtételek „nem elhanyagolhatóak”, ugyanakkor azt állította, ez volt a legjobb megoldás, amit ki tudtak harcolni.

Az egyezmény részeként az EU kötelezettséget vállalt 750 milliárd dollár értékű amerikai energiaimport, 600 milliárd dollárnyi amerikai befektetés, valamint jelentős mennyiségű amerikai haditechnikai eszköz vásárlására is.

Az, hogy az EU végül egy ilyen előnytelen egyezséget írt alá, három fő okra vezethető vissza a Magyar Külügyi Intézet szerint. Mint írják, egyrészt az európai tárgyalási stratégia alapvetően gyenge és gyakran önsorsrontó. Másrészt

az Európai Bizottság figyelme és politikai akarata túlzott mértékben összpontosul az Ukrajna támogatására irányuló – egyre kilátástalanabbnak tűnő – háborús erőfeszítésekre.

Harmadrészt pedig az európai fél úgy tűnik, nincs tisztában saját valós gazdasági helyzetével és alkuerejével az Egyesült Államokkal szemben. Úgy viselkedik, mintha semmilyen ütőkártya nem lenne a kezében – holott valójában sokkal kedvezőbb tárgyalási pozícióból indulhatna – teszik hozzá.

Minden, csak nem siker

Több EU-s politikus is azon a véleményen van, hogy „lehetne rosszabb is, ez legalább biztonságot nyújt, egyúttal ez a legtöbb, amit el lehet érni”.  A magyar kormány ugyanakkor azt mondja, hogy a döntés súlyos károkat okoz, rossz és hibás döntések előzték meg, amivel csak a vesszőfutás folytatódik. Közösségi oldalán azt írták:

az Európai Bizottság elnökének azt sikerült elérnie, hogy ezentúl többszörös vámot kell fizetni az európai áruk után az Egyesült Államokban. Ursula von der Leyen alkalmatlan az Európai Unió vezetésére.

Emellett két példával érzékeltették, hogy ez a vámmegállapodás „minden, csak nem siker”: Korábban az európai autókra 2,5, a gyógyszerekre pedig nulla százalékos vám vonatkozott – most mindkettőre 15 százalékot kell fizetni.

Ursula von der Leyen elárulta az európai embereket

A megállapodásról több hazai politikus is elmondta a véleményét. Orbán Balázs közösségi oldalán Maroš Šefčovič-ot, az EU kereskedelmi biztosát idézte, aki hétfő délután bevallotta, hogy az EU–USA kereskedelmi megállapodás „Ukrajnáról is szól”. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint „ez talán megmagyarázza, miért írták alá sietve azt a – még a jóindulatú elemzők szerint is – hátrányos egyezményt Washingtonnal”.

„Az Euractiv szerint Šefčovič elismerte: a sokat bírált egyezséget azért kötötték meg, hogy Amerika ne vonja meg katonai támogatását Kijevtől. Ursula von der Leyen ezzel a döntésével tulajdonképpen elárulta az európai embereket, szakadékba lökte az európai gazdaságot, és az egész világ előtt kinevettette a kontinenst”

– fogalmazott Orbán Balázs, majd röviden összefoglalva a történteket azt írta: „Hatalmas szégyen. Nekik is – meg a helyi tapsikolóiknak is.”

Szijjártó Péter szerint „felmosták a padlót a bizottság elnökével”

Hasonló véleményen van Szijjártó Péter is, aki kedd reggel, a Harcosok Órája című műsorban úgy fogalmazott:

„Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel először felmosták a padlót Kínában, utána felmosta vele a padlót az amerikai elnök.”

„Tehát gyakorlatilag ma az Európai Unió arca, az Európai Bizottság elnöke az megaláztatás és nevetség tárgya a világpolitikában. Ide jutottunk el. Megaláztatás és nevetség tárgya a világpolitikában, mert mi történik? Nem lehet következmények nélkül a világpolitika két vezető erejéről lesajnálóan elnézést a kifejezésért, bunkó módon beszélni. Mert ahogy az európai politikusok az elmúlt 8 esztendőben Donald Trumpról vagy a kínai vezetőkről beszéltek, az sokszor bunkó volt. Most nagyon nehéz erre mást mondani” – mondta a külgazdaségi és külügyminiszter.

Egy kézzel írt jegyzetlap Donald Trump elnök kezében új megvilágításba helyezte az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámtárgyalásokat. Az információk alapján úgy tűnik, hogy az uniós főtárgyaló, Ursula von der Leyen több ponton is kénytelen volt engedni az amerikai fél követeléseinek.

A skóciai találkozón az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök hónapok óta húzódó kereskedelmi vitát próbált rendezni. A hivatalos kommunikáció kevés konkrétumot árult el az egyeztetésekről – azonban egy sajtótájékoztató során a Trump kezében feltűnő jegyzetlap ennél jóval többet elárult.

A dokumentum EU Offer, azaz az EU ajánlata címet viselte.

A leírtak szerint az EU készen állt arra, hogy eltörölje az amerikai termékekre vonatkozó vámtételeket – néhány mezőgazdasági termék kivételével. Az ajánlat emellett kölcsönös 10 százalékos vámtarifákról szólt, de valaki (feltehetően Trump) vastag filctollal 15 százalékot írt mellé. Végül ez az érték került be a megállapodásba, így az EU nem tudta érvényesíteni eredeti javaslatát – számol be róla a Welt.

A jegyzet arról is árulkodik, hogy Trump több fontos ponton is felülírta az európai ajánlatokat. Az Európai Bizottság például azt javasolta, hogy az EU Trump hivatali ideje alatt 600 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai energiát – vélhetően cseppfolyósított földgázt. A kézzel írt kiegészítés viszont 750 milliárdról szól. Hasonló emelést látni az európai beruházásokra vonatkozóan is:

az EU 500 milliárdot ajánlott, Trump viszont 600-at írt a papírra. Úgy tűnik, ebben is érvényesítette akaratát.

Egyetlen ponton sikerült jelentősebb uniós eredményt elérni: a jelenlegi 27,5 százalékos vámtétel helyett Trump beleegyezett, hogy a jövőben csak 15 százalékos vám terhelje az európai autókat. Ez némi előrelépés Brüsszel számára – azonban a kompromisszum ára magas lehet, hiszen a feljegyzés alapján az EU vállalta, hogy az amerikai árukra eltörli a vámokat, kivételt csak a gyógyszeripari termékek és a félvezetők (chipek) képeznek, ahol a jegyzet szerint 10 százalékos vám maradhat érvényben.

Az egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb sor a jegyzet végén szerepelt: „Az EU elfogadja az amerikai autóipari szabványokat.” Ez azonban komoly hatással lehet az európai autógyártás jövőjére, ugyanis jelenleg külön engedélyezési rendszerek működnek Európában és az Egyesült Államokban. Az amerikai gyártók, például a Tesla számos modelljét nem lehet uniós piacra dobni, mivel nem felelnek meg az európai normáknak – ilyen például a Cybertruck is.

Ha a megállapodás valóban tartalmazza az amerikai szabványok elfogadását, az akár önvezető járművek európai megjelenését is elősegítheti.

A jegyzet legalján pedig egy kézzel írt megjegyzés olvasható: „Opening up country” – azaz az ország megnyitása. Hogy ez pontosan mit takar, nem világos, de feltehetően arra utal, hogy az Egyesült Államok nagyobb piacnyitást vár el Európától.