Amerika a cenzúra miatt bírálja Brüsszelt

Az Egyesült Államok az utóbbi időben többször is bírálta az Európai Uniót a közösségi médiaszabályzattal kapcsolatos törvénye miatt, amely a külügyminisztérium keddi megnyilvánulásával újabb fejezetéhez érkezett.

„Orwelli cenzúra”– eképp minősítette az Egyesült Államok külügyminisztériuma az Európai Unió azon módszerét, amely a közösségi média és más online platformok szabályozásával kapcsolatos. A külügyi tárca kedden szintén a közösségi médiában közzétett bejegyzésében – egyelőre jelentősebb konkrétumok megemlítése nélkül – arról írt, hogy Európában emberek ezreit ítélik el, pusztán csak azért, mert kritikával illetik saját kormányukat – számolt be a Politico.

A lap cikkében azt írja, hogy J.D. Vance amerikai alelnök már az év elején is hasonlóról beszélt a müncheni biztonsági konferencián, amikor kijelentette: Európa távolodik néhány alapvető értékétől. A külügyi tárca az ominózus közleményében úgy fogalmazott:

„Ez az orwelli üzenet nem fogja becsapni az Egyesült Államokat. A cenzúra nem szabadság.”

Az amerikai külügyminisztérium állásfoglalása a Politico szerint az Európai Unió technológiai és közösségi médiaszabályzatához kapcsolódik (DSA), ami a tárca szerint „csak az európai vezetőket védi a saját népüktől.”A lap egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a 2022-ben hatályba lépett DSA alapján több amerikai közösségi médiacég, így a Meta és az X is jogi lépéseket tett. Mindeközben az amerikai hatóságok egyre gyakrabban vizsgálják át az országba belépni kívánó külföldiek, például diákok, közösségi médiában közzétett bejegyzéseit.

A külügyminisztérium ezzel összefüggésben arra utasította az amerikai konzuli tisztviselőket, hogy legyenek résen „az Egyesült Államok polgáraival, kultúrájával, kormányával, intézményeivel vagy alapelveivel szembeni ellenségességre utaló jelek” miatt.

A Politico összeállításában emlékeztetett, hogy a külügyminisztérium mostani megnyilvánulása nem előzmény nélküli, és az uniós tartalommérséklési szabályokkal szembeni kritika folytatásának tűnik. Idén márciusban ugyanis Brendan Carr, az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke a barcelonai Mobil Világkongresszuson elmondott beszédében kijelentette, hogy az európai szabályozás veszélyezteti a szólásszabadságot.

Mindezek mellett Marco Rubio amerikai külügyminiszter májusban egy új vízumkorlátozási politikát jelentett be, amely az amerikaiak online posztjainak cenzúrázásában bűnrészes külföldi tisztviselők ellen irányul. A politikus ezzel összefüggően Latin-Amerikát és Európát emelte ki.

J.D. Vance amerikai alelnök szerint az európai vezetőknek fel kellene számolni az illegális bevándorlást a kontinensen, mert az európai választók nem arra szavaztak, hogy „bevándorlók millióit ellenőrizetlenül rájuk szabadítsák”.

Vance a müncheni biztonságpolitikai konferencián beszélt arról korábban, hogy szerinte Európa számára a sok kihívás között a tömeges migráció problémájának megoldása a legsürgetőbb.

Beszédében említést tett arról a gázolásos támadásról, amelyet egy afgán bevándorló követett el Münchenben, és olyan „szörnyű történetnek” nevezte az esetet, amelyhez hasonlóról „már túlságosan is sokszor” hallottak Európából és sajnálatos módon az Egyesült Államokból is.

„Hányszor kell még ehhez hasonló borzasztó csapásokat elszenvednünk, mielőtt végre változtatunk, és közös civilizációnkat új irányba kezdjük terelni?”

– tette fel a kérdést az amerikai alelnök.

Vance szerint az európai vezetőknek nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk a választók akaratát azzal, hogy politikai „tűzfalakat” emelnek, és bizonyos pártokat igyekeznek kizárni a hatalomból.

Kijelentette: egyetlen demokrácia sem fog fennmaradni úgy, hogy azt mondják választók millióinak, hogy a gondolataik, az aggályaik, az elképzeléseik, a segélykéréseik érvénytelenek és még megfontolásra sem érdemesek. „Nem szabad félnünk a néptől akkor sem, ha az a vezetésével ellentétes nézeteket fejez ki” – szögezte le.

J.D. Vance arról is beszélt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „visszaszorulóban van” Európában. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washingtonban „új seriff” van, aki a véleménynyilvánítás szabadságának védelméért fog küzdeni.

Az alelnök kifejtette, hogy őt Oroszországnál, Kínánál vagy egyéb külső szereplőnél jobban

aggasztják a „belső fenyegetések”, az a tendencia, hogy Európa kezd meghátrálni egyes alapvető értékeivel kapcsolatban.

Ebben a demokráciában minden vélemény hangot kaphat, az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz hasonló, „részben szélsőséges” pártok is úgy kampányolhatnak, mint bármely más párt – mondta. 

Határozott üzenetet küldtek az Egyesült Államokból: nem fogják tűrni, hogy mások diktálják, mit mondhatnak vagy olvashatnak az amerikaiak – akár a való, akár a virtuális térben. Aki a szólásszabadságot korlátozni akarja, azt családjával együtt vízumkorlátozás alá vonják. A transzatlanti szólásszabadság-vita ezzel egy keményebb, szankciókkal tarkított szakaszba lépett.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter olyan új vízumkorlátozási politikát jelentett be, amely azonnal feszültebbé tette Washington és számos európai ország viszonyát. Az új rendelkezés legfőbb célpontjai azok a külföldi tisztségviselők – és adott esetben családtagjaik lehetnek –, akik amerikai állampolgárokkal vagy vállalatokkal szemben cenzúrát kezdeményeznek vagy követelnek.

„Nem fogjuk eltűrni az amerikai szuverenitás megsértését, különösen akkor nem, ha az aláássa az alapvető jogunkat a szólásszabadsághoz” – tette egyértelművé a külügyminiszter.

A lépés jogi alapját a bevándorlási törvény egy szakasza adja, amely lehetővé teszi a külügyminiszter számára, hogy az Egyesült Államok külpolitikájára káros külföldi személyek belépését megtagadja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki amerikai közösségi médiás tartalom eltávolítását követeli vagy büntetőeljárást szorgalmaz egy poszt miatt – legyen szó akár európai uniós, akár más országok hivatalnokairól –, az könnyen a tiltólistán találhatja magát.

Miközben az Trump-adminisztráció igyekszik visszaszorítani a politikai cenzúrát, Rubio szerint nem fogadható el, hogy külföldi kormányok fenyegetéssel vagy jogi lépésekkel korlátozzák a szólásszabadságot. A miniszter külön kiemelte azokat az eseteket, amikor külföldi hatóságok amerikai cégeket – főként közösségimédia-platformokat – kényszerítenek tartalomszűrésre, olyan szabályok alapján, amelyeknek az Egyesült Államokban sem jogi, sem alkotmányos alapja nincs.

Bár a közleményben egyetlen ország vagy szervezet neve sem szerepel, a diplomáciai körökben senkinek nem volt kérdéses, hogy a célkeresztben elsősorban az Európai Unió új digitális szabályozásai állnak. Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye például milliárdos bírságot helyez kilátásba azokkal a platformokkal szemben, amelyek nem távolítanak el bizonyos vitatott tartalmakat. Az amerikai álláspont szerint ez – ha amerikai felhasználók bejegyzéseit is érinti – közvetlen támadás az Egyesült Államok szuverenitása és alkotmánya első kiegészítése ellen.

Rubio döntése nem előzmény nélküli. Korábban J. D. Vance alelnök egy müncheni beszédben arra szólította fel európai partnereit, hogy hagyjanak fel a rendszerszintű cenzúrával. Ám a vízumtilalom az első kézzelfogható retorzió, amely komoly személyes következményekkel járhat a cenzúrát szorgalmazó tisztségviselőknek. A tiltólista részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de diplomáciai források szerint már folyamatban van több tucat európai hivatalnok ügye, akik a jövőben nem léphetnek be az Egyesült Államokba.

Az intézkedés komoly figyelmeztetés Európa felé: Washington jelzi, hogy a szólásszabadság amerikai értékrendjének korlátozása egy vörös vonal, amelynek megsértése súlyos következményekkel jár.

Az európai nyilvánosságban, különösen Berlinben és Brüsszelben, többen „arculcsapásként” értékelik a döntést, míg a cenzúrát elutasítók örömmel üdvözlik azt. Az amerikai kormányzat mindenesetre világossá tette: nem a véleményformáló értelmiség, hanem a hivatalos állami cenzúragépezet kerül célkeresztbe. A szabad véleménycsere ellenségei ezentúl nemcsak politikai, hanem személyes következményekkel is számolhatnak, ha az Egyesült Államok polgárainak alapjogait próbálják korlátozni.