Zűrzavarral végződött a G7-es csúcs

Az ukrán háborút pártoló európaiak teljes kudarcával végződött a kanadai G7-csúcs, amelyen az Egyesült Államok álláspontja miatt nem sikerült közös, Oroszországot elítélő és Trumpot újabb fegyverszállításokra ösztönző nyilatkozatot elfogadni – viszont a G7-tagok ukrajnai nagykövetei támogatták a súlyos korrupciós botrányokba süllyedt Ukrajna lépéseit a pénzügyi visszaélések felszámolására.

„Az akkor még G8-nak nevezett csoport tévedett, amikor 2014-ben, Putyin krími megszállása után kizárta Oroszországot!” – ezzel a Reuters által is idézett megjegyzéssel nyitott a kanadai Albertában megrendezett G7-ek csúcstalálkozójára érkező Donald Trump, derül ki a Reuters tudósításából. Az amerikai elnök már ekkor lehűtötte azokat a terveket, hogy a csúcs résztvevői határozott nyilatkozatot tegyenek az ukrajnai háborúról-  tudósított a hirado.hu.

Trump arra utalt, hogy a világ legfejlettebb ipari államainak informális fóruma, melybe a hét tagállam (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok) mellett 1998-ban Oroszországot is meghívták, 2014-ben, a Krím annektálása után gyakorlatilag kizárták soraikból Moszkvát, és újra G7-ként működtek tovább.

Egy kis apanázs

Nem csak az amerikai elnök távozott el igen hamar az eseményről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azért hagyta ott idő előtt szintén a G7-csúcstalálkozót, mert – mint arról a hirado.hu is beszámolt – egyrészt Trump szintén korai távozása miatt nem tudott találkozni az amerikai elnökkel, másrészt, mert nem sikerült elfogadtatni a résztvevőkkel egy úgynevezett háborúellenes – a gyakorlatban Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt elítélő nyilatkozatot.

Az ukrán elnök még sem ment haza üres kézzel: Kanada a június 17-én, a Kananaskisban megrendezett G7-csúcstalálkozó utolsó napján Zelenszkijjel tartott kétoldalú találkozón bejelentett egy átfogó, új támogatási csomagot Ukrajna számára. Az intézkedések kétmilliárd kanadai dollár (1,5 milliárd USD) katonai finanszírozást tartalmaznak.

Zelenszkij távozása előtt arról beszélt, hogy diplomácia válságban van – mivel elszalasztotta a lehetőséget, hogy Donald Trump amerikai elnököt több fegyver szállítására ösztönözze.

„Ukrajna túl korrupt”

Figyelemre méltó, hogy – mint azt a Kiyv Independent is kiemeli – ugyanakkor a G7-tagok ukrajnai nagykövetei üdvözölték az ukrán nemzeti vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség (ARMA) reformjáról szóló törvény elfogadását, amelynek feladata a korrupcióból és más bűncselekményekből származó vagyon felkutatása, nyomon követése és kezelése.

Nem véletlen, hogy a G7-ek kiemelt hangsúlyt helyeznek az ukrajnai korrupció felszámolására.

Ukrajna túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz” – állapította meg egy korábbi elemzésében a Foreign Policy. A külpolitikával foglalkozó amerikai lap rámutatott: „Ukrajna azon stratégiáját, hogy a Nyugat politikai közösségéhez és biztonsági intézményeihez csatlakozva legyőzze Oroszországot, aláássa a korrupcióval való folyamatos küzdelme, amely probléma még mindig messze meghaladja a nyugati normákat.”

Az ukrán hadsereg 65. gépesített dandárjának felvételén az egység katonái rakétával támadják az orosz állásokat a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja nagyváros térségében húzódó fronton 2025. április 8-án. Kézen-közön eltűnnek a fegyverek (Fotó: MTI/EPA/Ukrán hadsereg 65. gépesített dandárja)

A korrupció a lap szerint „az ukrán állam szívére is kiterjed. Legfelsőbb bírákat, politikusokat és tisztviselőket vádoltak korrupcióval. A védelmi minisztérium is számos korrupciós botrány középpontjában állt, például túlárazott tojások és télikabátok beszerzése, százezer olyan aknagránát megvásárlása , amelyeket soha nem szállítottak le, vagy kenőpénz elfogadása olyan sorkötelesektől, akik meg akartak menekülni a katonai szolgálat elől”.

Ujjgyakorlat: ötszázmilliárd forintos csalás

Előfordult, hogy az Ukrajna védelmére küldött fegyvereket Nigéria Csád-tó régiójába irányították, megerősítve az ottani terrorszervezeteket. Az ukrán hadsereg rendszerszintű korrupcióját jelzi az ukrán ügyészség 2025. június 16-i, közösségi oldalon tett bejegyezése is: „Lviv régióban lelepleztek egy nagyszabású, az hadsereg számára történő technikai beszerzéssel kapcsolatos csalást; az okozott kár körülbelül 64 millió hrivnya” (mintegy 543 milliárd forint – a szerk.).

Az ukrán ügyészségi forrás szerint a nyugati régió védelmi területén négy tisztviselőt, valamint egy kereskedelmi vállalat alapítóját és vezetőjét gyanúsítottak meg. A nyomozás adatai szerint egy ezredes tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy egy előre meghatározott magánvállalat nyerjen egy tenderen. Ehhez a tervhez bevont más katonákat és a vállalat képviselőit is.

2024 szeptember–októberben az állami költségvetésből körülbelül 64 millió hrivnya került feleslegesen elköltésre – derül ki a dokumentumból, mely csak egy kis szeletét adja annak azoknak korrupciós ügyeknek, melyeknek számláit végső soron a Kijevet nyakra-főre támogató uniós politika jóvoltából az európai adófizetők állják.

Donald Trump szerint „nagy hiba” volt Oroszországot kizárni a korábbi G8-országcsoportból – az amerikai elnök ezt Kanadában hangoztatta a G7-országcsoport éves csúcstalálkozóját megelőzően.

Az elnök újságírók kérdéseire válaszolt, mielőtt kétoldalú tárgyalást kezdett Mark Carney kanadai miniszterelnökkel. Kifejtette azt a véleményét, hogy amennyiben Oroszország ott maradhatott volna a G8 asztalánál, akkor a háború sem kezdődött volna el Ukrajnában.

Donald Trump a 2014-ben hozott döntésért Barack Obama korábbi amerikai elnököt és Justin Trudeau akkori kanadai miniszterelnököt hibáztatta.

Arra a kérdésre, hogy szükségét látná-e Oroszország visszafogadására a fejlett országokat tömörítő csoportba, az amerikai elnök azt válaszolta, hogy jelenleg nem látja ott helyét az orosz félnek, mert megváltozott a helyzet, ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben Oroszország tag maradt volna, nem következik be a háború.

A kanadai miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésével kapcsolatban Donald Trump megjegyezte, hogy míg ő a vámokban hisz mint kereskedelmi eszközben, a kanadai miniszterelnöknek „sokkal komplexebb” elképzelése van – írja az MTI.

Oroszországot 2014 márciusában a Krím félsziget megszállása és elcsatolása miatt zárták ki a világ vezető ipari országait tömörítő G8-országcsoportból,

amely azóta ismét G7-ként működik, az Egyesült Államok és Kanada mellett Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és az Európai Unió részvételével.