Röviden egyeztet a kínai elnök és Trump

Küszöbön áll az amerikai és a kínai elnök egyeztetése, ami elsősorban a kereskedelmi kapcsolatokat érinti majd – közölte Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap, írja az MTI.

A tárcavezető a CBS televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjújában kifejtette, hogy

az Egyesült Államok nem akar leválni kereskedelmi értelemben Kínáról, de a gazdasági kapcsolatokból származó kockázatokat mérsékelni akarja.

Scott Bessent szerint Kína nem bizonyul megbízható partnernek és visszatartja bizonyos termékek szállítását az Egyesült Államokba, amelyek exportjának folytatásáról megállapodás született a közelmúltban a két ország között kötött átmeneti kereskedelmi egyezség részeként. A miniszter ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök között „nagyon hamar” megtörténik egy beszélgetés, amely sok mindent tisztáz majd.

Howard Lutnick, a Trump-adminisztráció kereskedelmi minisztere a Fox News hírtelevízió vasárnapi magazinjában az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokról szólva úgy vélte, hogy a kínai fél késlelteti a megállapodásban foglaltak végrehajtását.

A miniszter azt ígérte, hogy július 9. előtt az Egyesült Államok számos kereskedelmi partnerével megállapodást köt, amelyeket „első osztályú egyezségeknek” nevezett.

Rávilágított, hogy a megállapodások piacnyitásról szólnak majd amerikai termékek előtt, valamint meghatározzák a jövőben alkalmazandó vámok mértékét. Howard Lutnick hozzátette, hogy átmeneti fennakadás után az Európai Unióval is zajlanak az egyeztetések. „Az EU ott van az asztalnál és tárgyal” – fogalmazott. Az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatának kérdései is napirenden lesznek jövő csütörtökön Donald Trump elnök és Friedrich Merz német kancellár washingtoni találkozóján. A német kormányfő látogatását szombaton jelentették be Berlinben. A megbeszélésen szóba kerül majd az ukrajnai háború is.

Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különmegbízottja szombaton egy interjúban  bírálta Friedrich Merz bejelentését arról, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus-rakétákkal látja el Ukrajnát, felhasználási korlátozások nélkül.

Az amerikai diplomata szerint a német lépés az orosz-ukrán háború eszkalációjának lehetőségét hordozza magában.

Oroszország nagyszabású nyári offenzívát hajthat végre Donyeck térségében, miközben Ukrajna erőforrásai kimerülőben vannak, a nyugati fegyverszállítások jövője pedig bizonytalan. A támadások célja a kelet-ukrajnai régió teljes elfoglalása, miközben Moszkva kisebb műveletekkel próbálja megosztani az ukrán védelmet Szumi és Harkiv térségében is. Eközben azonban az orosz hadigépezet is nagy bajban van, így kérdéses, hogy sikeres lesz-e az újabb orosz próbálkozás.

Az orosz hadsereg idén nyáron átfogó támadást indíthat Ukrajna Donyecki területe ellen – állítják ukrán katonai tisztviselők és független elemzők, egyes megfigyelők szerint azonban az offenzíva már meg is kezdődött. A nyugati hírszerzések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is hisz a katonai győzelem lehetőségében, noha az orosz haderőt sújtó szankciók és veszteségek hosszú távon kimerítik a hadigépezetet. A nyár így döntő lehet az orosz stratégia szempontjából. Talán ez az utolsó esély a jelentős területszerzésre – írja a The Washington Post.

Putyin 2022-ben, miután nem sikerült elfoglalnia Kijevet, a Donyecki terület teljes ellenőrzését tűzte ki célul. Bár abban az évben, szeptemberében hivatalosan is Oroszországhoz csatolta a Donyecki, a Luhanszki, a Herszoni és a Zaporizzsjai területet, ténylegesen egyik régiót sem sikerült teljesen elfoglalnia. Donyeck körülbelül 70 százaléka áll jelenleg orosz ellenőrzés alatt.

Az orosz vezetés ugyan béketárgyalási szándékáról beszél, de ennek feltételéül a konfliktus „gyökérokainak” kezelését szabja meg. A május 16-i isztambuli orosz–ukrán közvetlen egyeztetést követően a felek megállapodtak egy memorandum elkészítéséről, amely a békemegállapodás alapelveit tartalmazná.

Mindeközben Oroszország az invázió kezdete óta az egyik legnagyobb légicsapást hajtotta végre Ukrajna ellen a múlt hétvégén.

A donyecki offenzíva részeként Moszkva kisebb támadásokat is tervez a Szumi és Harkivi terület határvidékén, ezzel is megosztva az ukrán hadsereg erőit – állítják szakértők. A fő cél Pokrovszk és Kosztyantinyivka elfoglalása, amelyekért Oroszország már közel egy éve harcol. Bár Kosztyantinyivka jelenleg még nincs közvetlen veszélyben, az orosz csapatok három irányból is támadhatják – figyelmeztetett Mikola Bieljeszkov, az Ukrán Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója.

Az elemzők korábban még azt jósolták, hogy a két város 2023 decemberére elesik, de ez azóta sem történt meg – ez az ukrán védelem erejét mutatja. Az ukrán hadsereg azonban továbbra is küzd a létszámhiánnyal és fegyverellátással, így a következő hónapok ismét próbára teszik Kijev kitartását, amiből nincs hiány, hiszen vasárnap

Ukrajna orosz nagy hatótávolságú bombázókat támadott meg egy szibériai katonai bázison, mely során 40 orosz katonai repülőgép semmisült meg, melyek atomfegyverek szállítására is alkalmasak lehettek.

Oroszország mindeközben túlteljesíti a toborzási célokat, ám még így sincs elegendő katonája több fronton indított offenzívákhoz – állítják ukrán katonai források.

Szumi és Harkiv határán jelenleg mintegy 125 000 orosz katona állomásozik, ami nem elég egy több százezres regionális központ elfoglalásához.

Sokkal valószínűbb, hogy ezek a csapatok kisebb területeket foglalnak majd el a határ mentén, hogy ütközőzónát hozzanak létre – mondta Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés képviselője. Moszkva célja ezzel az ukrán betörések megakadályozása lenne az oroszországi Kurszki és Belgorodi területekre. Már négy határ menti falu is orosz kézre került – közölte Oleh Hrihorov, a Szumi terület kormányzója.

Ukrajna a dróntámadások mellett nagyrészt védekező stratégiát folytat: megpróbálja megtartani a frontvonalakat, és minél nagyobb veszteségeket okozni az előrenyomuló orosz csapatoknak. Ennek kulcsa a folyamatos nyugati fegyverszállítás, ám az Egyesült Államok támogatása egyre kevésbé garantált. Európa viszont igyekszik növelni hozzájárulását: hétfőn például a német kancellár bejelentette, hogy eltörlik a hosszabb hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.

Ezt azonnal kihasználta a Kreml, és azzal vádolta Európát, hogy a béke ellen dolgozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azzal magyarázta Donald Trump heves reakcióját az orosz légicsapásokkal kapcsolatban, hogy az amerikai elnököt valójában az európaiak felelőtlen hozzáállása bosszantja, akik szerinte dróntámadásokra buzdítják Ukrajnát Moszkva és más orosz városok ellen.

A következő hónapok tehát ismét sorsfordítók lehetnek: Oroszország utolsó nagy lendületre készül, miközben Ukrajna – külső segítségre támaszkodva – igyekszik megakadályozni, hogy még több terület kerüljön orosz kézre.

Elindult Isztambulba az orosz delegáció az Ukrajnával hétfőn folytatandó tárgyalásokra. Zelenszkij pedig bejelentette, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter fogja vezetni az ukrán küldöttséget.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy  az orosz küldöttség, élén Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadóval, Isztambulban

kész lesz bemutatni Ukrajnának a válság kiváltó okainak felszámolására irányuló memorandumot.

Ezt az ukrán fél már a tárgyalások megkezdése előtt meg akarta kapni, követelését azonban Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára „nem konstruktívnak” minősítette. A szóvivő hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb a közvetlen tárgyalások folytatása.

Az előző tárgyalási forduló május 16-án zajlott le. Akkor a felek ezer-ezer fős fogolycserében állapodtak meg, valamint arról, hogy elő fogják terjeszteni elképzeléseiket a lehetséges jövőbeni tűzszünetről és rendezésről.

Rusztem Umerov védelmi miniszter fogja vezetni az ukrán küldöttséget

az orosz-ukrán béketárgyalások második fordulójában hétfőn Isztambulban – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, közvetve megerősítve országa részvételét a megbeszéléseken.

Ez az első alkalom, hogy Ukrajna hivatalosan bejelentette részvételét a következő isztambuli tárgyalási fordulóban. Korábban az ukrán fél „arrogánsnak” minősítette Moszkva tűzszüneti feltételeit.

A két fél május közepén találkozott egymással Isztambulban, ez volt első közvetlen kapcsolatfelvételük 2022 óta.

Zelenszkij vasárnapi posztjában közölte: felvázolta a védelmi és a külügyminiszternek, a hadsereg vezérkarának és felderítésének, valamint a titkosszolgálatoknak „a közeljövő feladatait, és meghatározta az (ukrán) álláspontot a hétfői isztambuli találkozó előtt”.

Az elnök által megjelölt prioritások között szerepel „a teljes és feltételek nélküli tűzszünet, a hadifoglyok szabadon bocsátása és az elrabolt gyermekek visszaadása”.