Oroszország nem akarja, hogy Ukrajna megadja magát?

Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

„Nem törekszünk Ukrajna kapitulációjára. Ahhoz ragaszkodunk, hogy elismerje a terepen kialakult realitást” – mondta. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.

Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni „a kijevi rezsim vezetőjével” (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről. „Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá” – hangoztatta. Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.

„Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk” – fogalmazott. Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól. Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített.

Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása – amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak –, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni.

Putyin szerint azt orosz hadsereg a „különleges hadművelet” minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy „ahová az orosz katona lába lép, az a miénk”.

Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy „piszkos bombát” vessen be Oroszország ellen, a „kijevi rezsim” utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet „a beteg képzeletben”. Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.

„Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott” – mondta. Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.

Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.

Oroszország és Irán közötti stratégiai szövetség újabb mérföldkőhöz érkezett, miután Moszkva bejelentette, hogy vállalja a felelősséget Irán számára új atomerőművek építéséért és a Bushehr atomerőmű további ütemeinek befejezéséért. A megállapodás részeként Oroszország évente 55 milliárd köbméter gázt biztosít Iránnak, emellett pedig 4 milliárd dolláros szerződés született a Perzsa-öböl közelében található hét fontos iráni olajmező fejlesztésére. Az üzlet mindkét fél számára kulcsfontosságú gazdasági és geopolitikai előnyökkel jár-írta a neokohn.hu.

A két ország közötti szorosabb gazdasági és védelmi kapcsolatok fonódnak egy 20 éves stratégiai partnerségi megállapodás keretében, amely már korábban is nagy jelentőséggel bírt a nemzetközi diplomáciában.

A megállapodás aláírása különösen érzékeny időszakra esik, hiszen épp most zajlanak azok a háromoldalú tárgyalások az Egyesült Államok, Irán és más érintettek között, amelyek egy új nukleáris megállapodás előkészítését célozzák.

A helyszín ezúttal Omán volt, ahol a felek az iráni nukleáris program kérdéseit vitatták meg.

A megállapodás üzenete nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem geopolitikai szinten is kulcsfontosságú. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak számára Irán és Oroszország szorosabb együttműködése egyértelmű aggodalmat kelt.

Oroszország, amely egyre inkább elszigetelődik a nyugati világban, igyekszik megerősíteni kapcsolatait olyan országokkal, amelyek szintén nem tartják magukat a nyugati szövetségekhez, például Iránnal és Kínával.

A mostani atom-projektek különösen figyelemre méltóak, mivel Irán már évek óta komoly erőfeszítéseket tesz nukleáris kapacitásának bővítésére, miközben a nemzetközi közösség, elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió, folyamatosan próbálja fékezni a perzsa állam nukleáris ambícióit. A Bushehr atomerőmű, amely Oroszország segítségével épült, már régóta vita tárgyát képezi, és a mostani bővítési tervek is kérdéseket vetnek fel.

Bár Irán folyamatosan hangoztatja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, a nemzetközi közösség joggal aggódik a potenciális katonai alkalmazások miatt.

A gazdasági szempontok sem elhanyagolhatóak. Az orosz gázszállítmányok és a komoly olajmező-fejlesztési projektek Irán számára létfontosságúak, különösen a nyugati szankciók és a gazdasági elszigeteltség közepette. Az orosz energiaforrások biztosítása enyhítheti az iráni gazdaságra nehezedő nyomást, és segíthet az ország számára biztosítani az energiafüggetlenséget.

Az iráni olajmezők fejlesztésével pedig nemcsak a gazdaság növekedhet, hanem Irán geopolitikai pozíciója is erősödhet a térségben.

Ez a partnerség nemcsak Irán, de Oroszország számára is. Moszkva számára az iráni kapcsolatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy közvetlenül befolyásolja a Perzsa-öböl körüli geopolitikai helyzetet, miközben tovább erősíti jelenlétét a közel-keleti régióban. Ezen kívül az orosz gazdaság számára is előnyös, hogy egy megbízható partnerre talál a szankciók által sújtott Iránban.

A két ország közötti együttműködés nyilvánvalóan aggasztó jeleket küld a nemzetközi közösség számára. Az Egyesült Államok és szövetségesei kétségkívül figyelemmel kísérik az eseményeket, mivel a szorosabb orosz-iráni kapcsolat a közép-keleti geopolitikai tájat is jelentősen átrajzolhatja.

Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei – jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.

„Már 1,3 billió euró, ez az EU veszteségének aktuális mértéke az orosz gázellátás csökkenése miatt” – mondta Dmitrijev, aki egyben az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója is, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján.

Az Európai Unió 2022 májusában indította el a REPowerEU programot, amelynek célja, hogy 2027-re megszüntesse az orosz gáztól való függőséget.

Ugyanakkor az orosz LNG-beszerzések értéke az Európai Unió számára három év alatt csaknem 4,6-szorosára nőtt az árak emelkedése miatt.

2022-ig az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 40 százalékát tette ki, 2023-ra részesedése körülbelül 15 százalékra csökkent, azonban 2024-ben ismét növekedni kezdett és elérte a közel 19 százalékot, ami elégedetlenséget váltott ki Brüsszelben.