Mi lesz, mi lehet az izraeli-iráni háború következménye?

Az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – mondta a hadsereg szóvivője kedden.

A helyzetfelmérés szerint egy héten belül le lehet zárni az összes olyan célpont elleni támadást, amelyeket az Iránnal vívott háború részeként korábban elterveztek.

Hozzátették: lehet, hogy további egy hétre lesz szükség a célok teljesítéséhez, ugyanakkor a hadsereg nem akar elhúzódó háborúba sodródni.

Röviddel azután, hogy az izraeli katonai hírszerzés vezetője bejelentette, hogy „hamarosan más területeken is áttörést érünk el”, Irán arról számolt be, hogy kibertámadás bénította meg bankrendszerének jelentős részét.

Kedden délután iráni állampolgárok arról számoltak be, hogy nem tudnak pénzt felvenni Irán legnagyobb, állami tulajdonú, a Forradalmi Gárdához tartozó Sepah bankjának automatáiból. A széles körű kibertámadást – saját közlése szerint – a Predatory Sparrow nevű, Izrael-barát hackercsoport vállalta magára.

Ez a csoport korábban is hajtott végre akciókat iráni biztonsági szervek, valamint olaj- és acélipari létesítmények ellen.

Bejelentették, hogy keddi támadásuk során megsemmisítettek minden adatot a Sepah bank rendszerében – számol be róla az MTI.

Ez a bank kulcsszerepet játszott a nemzetközi szankciók kijátszásában és a Forradalmi Gárda különböző katonai tevékenységeinek, köztük a rakéta- és nukleáris programoknak a finanszírozásában.

„Ez a sorsuk azon intézményeknek, amelyek a diktátor fantáziavilágának fenntartására születtek”

– közölték, és köszönetet mondtak a támadásban segítő „szövetségeseknek”.

Az iráni FARS hírügynökség szerint a célba vett bank fontos szerepet játszik az iráni üzemanyag-elosztó rendszer működtetésében is, és ez magyarázza a benzinkutaknál kialakult fennakadásokat.

A hackertámadás után Irán kibervédelmi hatósága megtiltotta a közösségi hálózatokhoz csatlakozó eszközök használatát a hivatalos személyeknek, a magas rangú vezetőknek és a biztonsági szervek vezetőinek.

Irán még nem hajtott végre komoly műveletet Izraellel szemben, mindössze figyelmeztető csapásokra szorítkozott – közölte kedden Abdulrahim Muszávi iráni vezérkari főnök.

„A mindeddig végrehajtott műveletek mindössze egyfajta figyelmeztetésként szolgáltak az ellenség elrettentésére” – hangsúlyozta Muszávi, akit az al-Alam televíziós csatorna idézett.

„A büntető jellegű művelet a közeljövőben valósul majd meg”

– tette hozzá.

Ezzel összefüggésben felszólította „a megszállt területek, különösen Tel-Aviv és Haifa lakóit”, hogy hagyják el ezeket a térségeket „életük megóvása végett” – számol be róla az MTI.

Az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – mondta a hadsereg szóvivője kedden.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának (CENTCOM) vezetője, Erik Kurilla tábornok még az izraeli csapások megindulása előtt figyelmeztetett: Irán „néhány lépésre” van attól, hogy elérje a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) által meghatározott fegyvergyártási szintű, 90 százalékos dúsítottságú uránszintet.  

A Kurilla által június 10-én kiadott figyelmeztetés szerint Iránnak már 400 kilogramm 60 százalékos dúsítású urán áll rendelkezésére – ami kétszerese a fél évvel ezelőtti mennyiségnek.

A bejegyzés szerint, ez „néhány lépésre van” a fegyvergyártáshoz szükséges 90 százalékos szinttől – erről számolt be a The Jerusalem Post az amerikai Fehér Ház hivatalos X-fiókjára hivatkozva.

A poszt szerint, ha Irán „teljes erővel” kezdte volna el az urándúsítást,

akkor akár egy héten belül képes lett volna egy atomfegyvert előállítani, három héten belül pedig akár tízet is.

Ugyanakkor a teljes fegyvergyártási folyamat több lépésből áll – például a nukleáris robbanás tesztelése vagy a robbanófej rakétára szerelése –, ezek közül Irán még többet nem teljesített.

A szakértők között ugyanakkor nincs teljes egyetértés: más becslések szerint, ha figyelembe vesszük a szükséges technológiai és katonai lépéseket is, akkor Irán legkorábban hét hónapon, de akár egy éven belül lehet képes működőképes nukleáris fegyvert előállítani.

Mindeközben a CNN is közzétett egy hírszerzési jelentésen alapuló cikket, amely szerint az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Irán legalább három évre van a tényleges fegyvergyártástól.

A Fehér Ház azonban a Kurilla-féle figyelmeztetést újra megosztotta az X-en, ezzel is jelezve, hogy nem minden amerikai hivatalos szerv ért egyet a CNN által ismertetett állásponttal.

A hírek egy olyan időszakban jelentek meg, amikor Izrael négy egymást követő napon keresztül hajtott végre katonai csapásokat iráni célpontok ellen.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök eközben megerősítette: Izrael titkosszolgálati értesülései „teljesen világossá” tették, hogy Irán titokban atomfegyver kifejlesztésén dolgozik, „nagyon gyors ütemben”.

Ez a háború évekre átrendezheti a Közel-Kelet politikai viszonyait. A harcok már néhány nap alatt több száz áldozatot követeltek. Egy izraeli hírportál a háború kimenetelének három lehetséges forgatókönyvét is felvázolta, a gyors győzelemtől a legsúlyosabb katasztrófáig.

Amennyiben Izrael fokozza a támadását Irán ellen, úgy egy nyílt háború is kialakulhat, amely akár hosszú évekre átrendezheti a Közel-Kelet politikai térképét. Az Israel Hayom elemzésében ismertette a konfliktus kimenetelének három legvalószínűbb forgatókönyvét.

1. Optimista forgatókönyv: Izrael győzelmet arat

• Az izraeli légicsapás teljes sikert arat, Irán nukleáris létesítményeit súlyos találatok érik, amelyek működésképtelenné válnak, és minden izraeli gép épségben visszatér. Izrael nem elégszik meg egyetlen hullámmal, így többször is támad, kihasználva Irán gyenge légvédelmét, valamint a Hezbollah és a Hamász meggyengült állapotát.
• Irán válaszcsapásában rakétákat lő ki a jemeni húszik támogatásával. Az izraeli védelmi rendszer – amerikai és szövetséges támogatással – elhárítja a támadásokat. Az Egyesült Államok beavatkozik, Európa szankciókat vezet be Iránnal szemben, míg Kína és Oroszország visszafogottan támogatja a nemzetközi fellépést.
• Az iráni gazdaság összeomlik, élelmiszerhiány lép fel, és tüntetések törnek ki. A rendszer 2009 óta először kezd el komoly belső kihívásokkal szembenézni. A zavargások végül az iráni ajatollahok 46 éves uralmának bukásához vezetnek.
• Izrael győztesként kerül ki, lezárja a gázai háborút, és visszakapja a 2023. október 7-i támadásában elhurcolt túszait. A Hamász vezetőit száműzik, majd megalakul az új palesztin vezetés. A zsidó állam békemegállapodást köt Szaúd-Arábiával és más arab országokkal, akár Szíriával és Libanonnal is. A nemzetközi elítélés alábbhagy, Izrael gazdasága pedig újraéled.

Romos lakóház a közép-izraeli Bat-Jamban egy iráni rakétatámadás után, 2025. június 15-én. Az éjjel az izraeli hadsereg az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat támadott, Irán pedig ballisztikus rakétákkal és drónokkal lőtt izraeli célpontokat (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

2. Köztes forgatókönyv: részleges izraeli siker, hosszú háború

• Irán nukleáris létesítményei súlyosan megrongálódnak, de nem semmisülnek meg. A iráni programot csak késleltetni akarják, szemben az 1981-es iraki és a 2007-es szíriai fenyegetésekkel, ahol végül teljesen leállították az atomfejlesztéseket.
• Irán hatalmas rakéta- és dróntámadást indít Izrael ellen, kilőve több száz pusztító lövedéket. Ezek közül sok célba talál, ami komoly károkat okoz, miközben Izrael csak korlátozott eredményekkel képes válaszolni. A zsidó intézmények és nagykövetségek világszerte veszélybe kerülnek, miközben az antiszemita támadások is megszaporodnak. Az olajárak emelkedése globális feszültséget okoz.
• Iránban csak elszigetelt tüntetések törnek ki, de ezeket gyorsan leverik. Az iráni rendszer hadat üzen Izraelnek, kivonulnak az atomsorompó-egyezményből, valamint elzárják a létesítményeiket a nemzetközi ellenőrzés elől. Nyugati hírszerzők becslése szerint csupán egy évre sikerült visszavetni az iráni nukleáris programot, ami mély aggodalomra adhat okot, ugyanis az akció visszafelé sülhet el.
• Izrael teljes figyelmét Iránra fordítja, miközben a gázai háborút nem tudja lezárni. Fokozódik a nemzetközi nyomás, miközben a megoldatlan túszkérdés, az elesett katonák, a hadsereg tartalékosainak válsága, és az infláció miatt megnőnek a társadalmon belüli feszültségek.

Az Irán elleni izraeli légicsapások egyik, iráni zászlóval letakart áldozatát temetik az északnyugat-iráni Tebrizben 2025. június 16-án (Fotó: MTI/AP/Matin Hasemi)

3. Pesszimista forgatókönyv: a katasztrófa

• A zsidó állam csak kisebb károkat okoz Irán nukleáris létesítményeiben. Az izraeli hadsereg több repülőgépét lelövik, míg a pilóták meghalnak vagy fogságba esnek. Irán súlyos ellentámadást indít, amelyben izraeli civilek és létfontosságú infrastruktúrák esnek áldozatul, és még az amerikai támaszpontok is megsérülnek. Benjámin Netanjahu és Donald Trump között vita robban ki. Az amerikai elnök békeközvetítést ajánl Teheránnak, elismerve az iráni urándúsítás jogát.
• Irán állandó háborút hirdet Izrael ellen, és napi szinten indítanak rakéta- és dróntámadásokat. A légitársaságok leállítják az izraeli járatokat, a tengeri biztosítási díjak pedig megugranak. A globális kereskedelem meginog, valamint több ország is szankciókat vezet be Izrael ellen.
• Az arab világ államai – látva Irán megerősödését – eltávolodnak Izraeltől és Teherán felé fordulnak. Libanonban a síita felkelés megbuktatja a kormányt, a Hezbollah pedig hatalomra kerül. Irakban hasonló lázongások törnek ki, ahol amerikai katonák is áldozatul esnek. Kuvaitban és Bahreinben Irán-barát rezsimek emelkednek fel.

A Vaskupola izraeli rakétaelhárító rendszer tüzel Tel-Avivban egy iráni rakétatámadás alatt 2025. június 13-án, miután a nap folyamán az izraeli légierő sorozatos csapásokat indított Irán nukleáris képességei gyengítésének és nagy hatótávolságú rakétái megsemmisítésének érdekében, és támadás érte a Forradalmi Gárda teheráni főhadiszállását is (Fotó: MTI/AP/Tomer Neuberg)

• A konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint Irán kilépne az atomsorompó-egyezményből, és gyorsított tempóban fegyverfejlesztésbe kezdene, majd heteken belül az első nukleáris tesztet is végrehajtják. Teherán a Koreai-félszigethez hasonló „immunitási zónába” lép, és az atomkockázat veszélye miatt gyakorlatilag támadhatatlanná válik. Az Egyesült Államok – minden fenyegetése ellenére – nem lép közbe, amellyel lényegében engedélyt adnak Iránnak az atomfegyver fejlesztésére. A térség nukleáris fegyverkezési versenybe kezd, így Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek saját arzenált akar.
• Izrael elrettentő ereje csökken, haderejét pedig egyszerre több fronton kell fenntartania. A gazdasági teher destabilizálja Izraelt, miközben a belső megosztottság is fokozódik. Egyre több hang kérdőjelezi meg a zsidó állam hosszú távú túlélését.

A portál arra is kitért, hogy a három forgatókönyv nem kizárólagos, így akár a felvázolt verziók egy-egy részlete is megvalósulhat. A háború narratívája különösen fontos lesz a diplomáciában, és döntő hatással lesz a gazdaságra. Ha a stabilitás gyorsan visszatér, úgy Izrael nyerhet, ellenkező esetben viszont globális elszigetelődés következhet be.

Egy izraeli–iráni háború elindítása történelmi léptékű döntés, és a kérdés már nem csak az, hogy ki támad először, hanem az, hogy ki tudja jobban kézben tartani a következményeket.