Megváltozhat az amerikai állampolgársági törvény

Az Egyesült Államokban jelenleg minden ott született gyermek automatikusan állampolgár, függetlenül attól, hogy szülei jogszerűen tartózkodnak-e az országban. Donald Trump amerikai elnök ezt a gyakorlatot kívánja megszüntetni, de a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán a kérdés egyelőre továbbra is nyitott marad.

Az Egyesült Államokban több mint 150 éve érvényes joggyakorlat, hogy minden, az ország területén született gyermek automatikusan amerikai állampolgárságot kap. Ez vonatkozik azokra is, akiknek szülei illegálisan vagy ideiglenesen tartózkodnak az országban. Ezt nevezi az amerikai jog „születési állampolgárságnak” , amelyet az 1868-ban elfogadott 14. alkotmánykiegészítés rögzít.

Donald Trump amerikai elnök egyik rendelete azonban ezt az alapelvet vonná vissza,

a dokumentum ugyanis megtagadná az állampolgárságot az illegálisan vagy átmenetileg az Egyesült Államokban élők gyermekeitől.

Az államfő szerinte a jelenlegi szabály „vonzóerőt jelent az illegális bevándorlásnak”.

Több amerikai bíróság ezt a rendeletet alkotmányellenesnek találta, és azonnal felfüggesztette annak alkalmazását – írja az AP News.

A Legfelsőbb Bíróság most nem a rendelet tartalmáról, hanem arról döntött, hogy az alsóbb szintű bíróságok milyen mértékben korlátozhatják az elnöki döntések végrehajtását országos szinten. A döntés értelmében a jogi vita visszakerül az alsóbb bíróságokra, ahol újra vizsgálják az ügyet. A rendelet tehát továbbra sem léphet hatályba, de a jövője bizonytalan. Jogi szakértők szerint előfordulhat, hogy az ellenzők kollektív keresetek útján próbálják megakadályozni annak bevezetését országos szinten.

Az ügy tétje ugyanakkor nagy. Ha a születési állampolgárság feltételei valóban megváltoznának, az amerikai bevándorlási rendszer egyik alappillére dőlne meg, és több millió ember jogi helyzete válhatna bizonytalanná.

A vita tehát nem csupán az amerikai belpolitikát érinti, hanem globálisan is figyelemmel kísérik, különösen a bevándorlók és jogvédők körében.

Az alkotmány „óriási győzelmeként” jellemezte Donald Trump amerikai elnök a Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) pénteki döntését a szövetségi bíróságok beavatkozási lehetőségének korlátozásáról a szövetségi adminisztráció intézkedéseibe.

Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatón értékelte a bíróság pénteken megjelent döntését, amelyben a jogi testület kimondta, hogy a szövetségi bíróságok nem rendelkeznek felhatalmazással arra, hogy minden feltétel nélkül a teljes országra nézve felfüggesszenek kormányzati intézkedéseket – számolt be az MTI.

A Trump-adminisztráció a „születés jogán járó állampolgárság” (birthright citizenship) gyakorlatának megszüntetését érintő, tavasszal született szövetségi bírói beavatkozás ellen fordult a Legfelsőbb Bírósághoz.

Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepet is betöltő Legfelsőbb Bíróság 6-3 arányban hozott többségi döntést, ami az első értékelések szerint az adminisztráció számára komoly jogi és egyben politikai győzelem.

Donald Trump sajtótájékoztatóján közölte, hogy a legfőbb jogi fórum döntésének birtokában folytatják a korábban szövetségi bírók által blokkolt kormányzati intézkedések végrehajtását.

Pam Bondi igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a választási program végrehajtását teszi lehetővé a döntés, és hozzátette, hogy az egy „törvényen kívüli” állapotot szüntet meg.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok csaknem 100 szövetségi bírósági kerületéből 5 kerület bíráitól származott a kormányzati lépések felfüggesztését eredményező 40 országos beavatkozásból 35. A miniszter szerint a szóban forgó bírósági kerületekben dolgozó liberális bírók politikai alapú beavatkozásairól volt szó.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága aktuális ülésszakának utolsó napján számos ügyben hozott határozatot. Nagy várakozás előzte meg azt a döntést, amely a szülők gyermekük iskolai oktatásába való beleszólásának jogáról szólt egy Maryland állambeli ügyben.

A Legfelsőbb Bíróság 6-3 arányú döntése értelmében a szülők felmentést kérhetnek olyan iskolai órák alól gyermekük számára, amelyek nem egyeztethetők össze vallásos világnézetükkel.

A konkrét ügyben Montgomery megye iskolakerületének esetében a homoszexualitásról és transzneműségről szóló tartalmak közoktatási tananyagba foglalása ellen emelt kifogást szülők egy csoportja.

Az iskolakerület intézkedése ellen az elmúlt években számos tüntetést tartottak szülői csoportok a Washington közelében fekvő Montgomery megyében.

Az oktatási intézmények irányítói szerint a homoszexualitásról, transzneműségről szóló oktatási anyagokkal az „egyenlősítést, tiszteletet és civilitást” tanítják a gyerekeknek. Az érzékenyítő oktatásban a diákok az iskolaelőkészítő évfolyamtól a gimnázium legfelső évfolyamáig kötelező módon részesültek. A Mandiner megjegyezte, hogy a döntést a konzervatív bírók többsége támogatta, míg a három liberális bíró – köztük Sonia Sotomayor – élesen ellenezte. Sotomayor szerint a határozat gyengíti az amerikai közoktatás sokszínűségre nevelő szerepét, és veszélyezteti a gyerekek azon lehetőségét, hogy megismerjék a társadalom különböző világnézeteit. A liberális bírónő szerint „az ilyen típusú kizárás új társadalmi valóságot teremt, ahol a vallási nézetek mindent felülírhatnak az iskolai nevelésben”.