Iránban megszavazták a Hormuzi-szoros lezárását

Irán parlamentje vasárnap megszavazta a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségét, válaszul az Egyesült Államok légicsapásaira, amelyek három iráni nukleáris létesítményt értek. A szavazás ugyan nem jelent automatikus végrehajtást, de azt az üzenetet közvetíti az ország legfelsőbb vezetésének, hogy a törvényhozók támogatják a stratégiai válaszlépést. A végső döntés az Iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hámenei legfőbb vezető kezében van.

Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget

Hét B–2-es lopakodó bombázó 25 perc alatt 14 darab, eddig éles helyzetben sosem használt bunkerromboló bombát dobott le az iszfaháni, a fordói és a natanzi atomlétesítményekre. Egy további célpontot tengeralattjáróról indított Tomahawk-rakétákkal semmisítettek meg. Donald Trump elnök szerint a támadás megsemmisítette az iráni helyszíneket, ugyanakkor Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vasárnap közölte: 

A szoros lezárása súlyos globális következményekkel járna. A Hormuzi-szoroson naponta az olajkereskedelem 20 százaléka halad át, és a szakértők szerint egy esetleges blokád azonnali 30–50 százalékos olajár-emelkedést és akár 5 dolláros gallononkénti üzemanyag-drágulást hozhat világszerte.

– jelentette be vasárnap Iszmáíl Kauszari, a Forradalmi Gárda parancsnoka és a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság tagja.

Olajszállítók menekülnek a térségből

A döntés hatására a piacon azonnal felerősödtek a félelmek. Spencer Hakimian, a Tolou Capital Management alapítója az X-en azt írta: 

A történelem során Irán már alkalmazott hasonló fenyegetést. Az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején is célba vette az olajtankereket és a rakodó létesítményeket, bár a szoros tényleges lezárására akkor sem került sor. A mai helyzet azonban új dimenziót jelenthet – nemcsak katonai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is. Donald Trump szombat esti közleményében figyelmeztetett: 

A parlamenti szavazás önmagában csak javaslat, ám súlyos jelzés: Irán kész a világ egyik legfontosabb tengeri átjárójának lezárására. 

A helyzet kimenetele az egész világ számára kulcsfontosságú. Az amerikai katonai fellépés, az iráni válaszreakció és a Hormuzi-szoros sorsa nemcsak a Közel-Kelet biztonságát, hanem a globális energiaellátást és gazdasági stabilitást is befolyásolja.

Nagyobb hatása lehet még az ukrajnai háborúnál is

A Sky News azt is hozzátette: szakértői vélemények szerint a szoros lezárása által okozott gazdasági sokkhatás nagyon nagy lehet.  A Hormuzi-szoroson halad át ugyanis a világ olaj- és gázszállítmányainak nagyjából 20-30 százaléka halad át.

Phillip Ingram volt brit katonai hírszerző tiszt a csatornának nyilatkozta arra figyelmeztetett: ha Irán lezárja a szorost, az hatalmas globális „gazdasági sokkot” fog okozni. Hozzátette: Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah valószínűleg reagálni fog az amerikai támadásra, hogy elkerülje az arcvesztést, és ez „nagyon, nagyon aggasztó” lehet.

„Egy ilyen gazdasági sokk után,  amit ez világszerte okozna, aprópénznek tűnne az, ami akkor történt, mikor Oroszország alig több mint három évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát”

– mondta Ingram.

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve. Mindeközben JD Vance alelnök azt mondta: a légicsapások az Iránnal való tárgyalás egyfajta „újrakezdését” jelentik.

A külügyminiszter a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban és továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai rendezésre. A miniszter kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció az atomenergia polgári célú felhasználását nem ellenzi Irán esetében sem. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államok európai szövetségeseinek, hogy próbáltak közvetlen tárgyalásba bocsátkozni Iránnal (ez még az amerikai támadás előtt történt).

Marco Rubio a CBS televízió Face the Nation című műsorának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy

„ha a rezsim békét akar, mi készen állunk a békére, ha valami mást akar, akkor rendkívül sebezhetők, hiszen még saját légterüket sem képesek megvédeni”.

Mindeközben JD Vance alelnök az NBC televízió Meet the Press című műsorában azt mondta: az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy bevesse a katonaságot külföldön, és úgy vélte, hogy a három iráni nukleáris létesítmény elleni katonai művelet nem vezet majd szélesebb háborúhoz.

Az alelnök szintén megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is megállapodást akar Iránnal a katonai célú atomprogramjának lezárásáról,

amihez a légicsapásokat egyfajta „újrakezdésnek” nevezte.

JD Vance az ABC televízió This Week című vasárnapi műsorában az amerikai légicsapás eredményét értékelve kijelentette: egyelőre az mondható el, hogy az iráni atomfegyver-programot jelentős mértékben sikerült visszavetni, ugyanakkor azt, hogy teljes mértékben sikerült-e elpusztítani, egyelőre nem erősítette meg.

A légicsapás nyomán vasárnap az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok libanoni nagykövetségének mindennapos működéshez nem elengedhetetlen személyzetének és a diplomaták családtagjainak távozására adott utasítást. A hivatalos indoklás szerint az intézkedést a „gyorsan változó és kiszámíthatatlan régiós biztonsági helyzet” miatt rendelték el.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i idő szerint délután 3 órakor Irán kezdeményezésére rendkívüli ülést tart az amerikai katonai műveletről – tette hozzá az MTI.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke diplomáciai megoldás keresésére szólított fel a Közel-Keleten azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre.

„Most jött el az ideje annak, hogy Irán egy hiteles diplomáciai megoldás felé mozduljon el!” – írta von der Leyen vasárnap az X -en közzétett bejegyzésében. „Az egyetlen hely, ahol véget lehet vetni ennek a válságnak, a tárgyalóasztal” – fűzte hozzá.

Hozzátette, hogy a Közel-Keleten a feszültség újabb csúcspontra érkezett, és most a stabilitásnak kell elsőbbséget élveznie. Kiemelte: a nemzetközi jog tiszteletben tartása rendkívül fontos.

„Irán soha nem juthat atomfegyverhez”

– emelte ki.

Az Egyesült Államok vasárnap hajnalban légicsapásokkal súlyos károkat okozott a legfontosabb iráni atomlétesítményekben, köztük a fordói urándúsítóban.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szintén az X-en azt írta: „Felszólítok minden felet, hogy lépjenek vissza, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és akadályozzák meg a további eszkalációt!”.

Hangsúlyozta: Iránnak nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, mivel ez fenyegetést jelentene a nemzetközi biztonságra.

Kallas közölte hogy

az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn megvitatják a kialakult helyzetet.

António Costa, az Európai Tanács elnöke szintén mély aggodalmát fejezte ki a Közel-Keletről érkező hírek kapcsán. „Felhívom minden fél figyelmét az önmérsékletre és a nemzetközi jog, valamint a nukleáris biztonság tiszteletben tartására” – írta Costa az X-en.

Hozzátette: a diplomácia továbbra is az egyetlen út a béke és biztonság megteremtéséhez a térségben, míg egy további eszkaláció szerinte ismét sok civil áldozatot követelne.

Costa hangsúlyozta, hogy az EU folytatni fogja az egyeztetéseket az érintett felekkel és partnerekkel a békés megoldás érdekében a tárgyalóasztalnál.