Németország átalakul. Egymillió szír, iraki és afgán kaphat állampolgárságot

Németország egyre kevésbé német ország. Ugyanis a hivatalos adatok szerint rekordszintű a honosítások száma: 2024-ben közel 292 000 korábbi külföldi kapott német útlevelet. Ez 46 százalékos (91 000 fős) növekedésnek felel meg mindössze egy év alatt, és majdnem háromszorosa a 2020-as adatnak - írja a NIUS.

Németország: a honosítási roham erősödni fog

A honosítási láznak nincs vége. A Külföldi Állampolgárok Központi Nyilvántartásának adatai szerint több mint 1 millió migráns kérelmezheti honosítását jövőre, a menedékkérők főbb származási országaiból: 

• Szíriából (600 000), 
• Afganisztánból (220 000), 
•  Irakból (200 000). 

Ennyien teljesítik a honosításhoz szükséges legalább öt év németországi tartózkodás követelményt. Korábban ez a korlát nyolc év volt.  Az elutasított menedékkérők, akik "tolerált" státuszt kaptak, és ezért nem toloncolták ki őket, öt év tartózkodás után nem kaphatnak német állampolgárságot – magyarázta a szövetségi belügyminisztérium a NIUS megkeresésére.
Az állampolgárságot kérőknek bizonyítaniuk kell azt is, hogy jártasak a német nyelvben, elismerik a szabad és demokratikus alapértékeket és Izrael létezéshez való jogát, valamint képesek anyagilag eltartani magukat és családjukat. 
Jelenleg körülbelül 9,8 millió külföldi él Németországban, akiknek a tartózkodási ideje jövőre meghaladja az öt évet, és akik – amennyiben a fent említett feltételek teljesülnek – német állampolgárságot kérvényezhetnek. 

A németek többsége attól tart, hogy kisebbségbe kerül a saját országában. Ketyeg a migrációs demográfiai bomba.

Demográfiai bomba: több mint negyedmillió ember kapott német útlevelet tavaly életében először - írja a nius.de. Ez a legmagasabb honosítási szám a 2000-ben elkezdett egységes felmérések óta. A szíriaiak szerezték meg a legnagyobb valószínűséggel a német állampolgárságot.

Demográfiai bomba ketyeg Németországban

A Die Welt felmérése szerint a 13 szövetségi tartományban 249 901 ember kapott állampolgárságot. A honosítások tényleges száma valószínűleg ennél is lényegesen magasabb lesz, mert a végleges adatot a Szövetségi Statisztikai Hivatal teszi közzé június elején.
Amit biztosan állíthatunk, hogy a honosítások száma 2020 óta gyorsan növekszik. 

• Öt évvel ezelőtt 109 900 német útlevelet állítottak ki, 
• egy évvel később ez a szám 131 600-ra emelkedett. 
• 2022-ben 168 500 honosítás történt. 
• Tavaly a hatóságok 200 100 bevándorlónak adtak ki német útlevelet. 
  Az új németek több mint fele muszlim és arab országokból származik. Legtöbben Szíriából (75 485), Törökországból (10 735), Irakból (10 700) és Afganisztánból (6520) érkeztek, feltehetően menekültként 2015-ben vagy 2016-ban, mivel a korábbi rendelkezés úgy szólt: csak azok kaphatnak állampolgárságot, akik nyolc éve Németországban élnek, kellően jól beszélnek németül, el tudják látni magukat és családjukat, és nem követtek el bűncselekményt. Ez a honosítási regula azonban tavaly nyár óta változott, az állampolgárság már öt év után kérelmezhető, és megtartható a kettős állampolgárság.

Az elmúlt öt évben 270 000 muszlim-arab régióbeli ember kapott állampolgárságot, és a görbe meredeken felfelé mutat.

Ha hosszabb időszakot nézünk és más paramétereket is figyelembe veszünk, a számok még árulkodóbbak: 2003 óta közel 3,5 millió ember kapott állampolgárságot, de a helyiek egyre inkább elköltöznek. Csak 2003 és 2022 között több mint egymillió német nettó kivándorlás történt, többségük jól képzett és a már amúgy is feszült munkaerőpiac számára a legjobb korban volt.

Egyértelmű, hogy Németországban ketyeg a demográfiai bomba. Egyre több ember érzi ezt anélkül, hogy jobb vagy baloldali szavazók lennének: Az INSA tavalyi felmérése szerint a lakosság abszolút többsége attól tart, hogy egy napon kisebbségbe kerül a saját országában.
 A német kormány elrendelte a határellenőrzések szigorítását, valamint lehetőséget biztosított arra, hogy a migránsokat már a határokon visszautasítsák. A német kancellár jelezte: a kormány kitart az elképzelés mellett, miután a bíróság három szomáliai kapcsán úgy döntött, hogy Németországnak az Európai Unió által előírt dublini eljárás alapján kellett volna elbírálnia a kérelmüket.

A német kancellár kitart a menedékkérők határon történő feltartóztatásának terve mellett, és úgy vélte kedden, hogy a kormánynak még az ügyet némileg visszavető első bírósági döntés ellenére is van elég mozgástere arra, hogy ezt megvalósítsa.

Friedrich Merz védelmébe vette kormánya bevándorláspolitikai elképzeléseit, miután hétfőn a berlini közigazgatási bíróság három szomáliai menedékkérő ügyében kimondta: jogellenes eljárás az, hogy a határőrség feltartóztatja a bevándorlókat a határon. A konkrét eset május 9-én történt, amikor a német határőrök megállítottak és visszaküldtek Lengyelországba három szomáliait arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkeztek. 

A bíróság szerint az érintettek menedékkérelmét Németországnak az Európai Unió által előírt dublini eljárás alapján kellett volna elbírálnia, de a szóban forgó esetben nem engedték őket a határátkelőn túlra. Merz elismerte, hogy a bírósági határozat némileg szűkíti, de szerinte még mindig van mozgástere a kabinetnek.

– jelentette ki a kancellár, kiemelve, hogy a hatályos uniós jog keretein belül fognak eljárni. Hozzátette: addig, amíg nem javul a helyzet jelentősen az Európai Unió külső határán, Németország kénytelen lesz fenntartani az ellenőrzést a belső határokon.

Röviddel hivatalba lépése után Alexander Dobrindt belügyminiszter elrendelte a határellenőrzések szigorítását, valamint lehetőséget biztosított arra, hogy a menedékkérőket már a határokon visszautasítsák. Dobrindt hétfőn a bírósági döntésre reagálva azt mondta: nincs ok arra, hogy ebben az egyedi esetben született határozat alapján változtassanak a gyakorlaton.

A cél a családegyesítés felfüggesztése a korlátozott védelmi (oltalmazotti) státuszú migránsok esetében, valamint a mindössze három év németországi tartózkodás utáni gyorsított honosítás eltörlése. A CDU/CSU és az SPD a koalíciós tárgyalások során állapodott meg mindkét változtatásról. A törvényeket még a Bundestagnak, a parlament alsóházának és a Bundesratnak, a felsőháznak is meg kell erősítenie - írja a Welt.

Dobrindt a Bild am Sonntag-nak pártja törvénytervezeteiről elmondta: "A migráció korlátozását ismét törvénybe foglaljuk. A kiegészítő védelemben részesülő személyek családegyesítését felfüggesztjük. Korábban havonta 1000 ember tudott családegyesítés céljából Németországba utazni. Ez most már a múlté."

Hangsúlyozta: "Jelentősen csökkentenünk kell a Németországba irányuló 'pull faktorokat'. Ezzel is felmutatjuk, hogy Németországban megváltozott a migrációs politika”.

A családegyesítés felfüggesztése azokat az embereket érinti, akik Németországban nem kaptak menedékjogot vagy menekültvédelmet, mégis ott maradhatnak, mert hazájukban például politikai üldöztetés, kínzás vagy halálbüntetés fenyegeti őket. Ők úgynevezett kiegészítő védelemben részesülnek, de a tervek szerint két évig nem hozhatnak családtagokat Németországba.

A két év elteltével aztán megvizsgálják, hogy "szükséges és lehetséges-e a legutóbbi kvótamegoldás további felfüggesztése” - olvasható a koalíciós tervezetben. A családegyesítést e csoport esetében már 2016 márciusától 2018 júliusáig felfüggesztette az akkori fekete-piros koalíció. Ezt akkor a befogadás és az integráció túlterheltségének elkerülésével indokolták.

Egy további, szerdán elfogadásra kerülő törvényjavaslat eltörli az előző kormány által bevezetett, a különösen jól beilleszkedett bevándorlók számára három év után történő gyorsított honosítást. A CDU/CSU "turbó honosításokról" beszél, amelyekre a jövőben nem lenne lehetőség. A cél "a németországi jogszerű tartózkodás mint a honosítás központi és alapvető előfeltétele jelentőségének megerősítése".

Élesen bírálták a terveket az ellenzéki Zöldek. "Az új szövetségi kormány a szimbolikus politikára összpontosít a legkiszolgáltatottabbak kárára, és nem riad vissza a törvény egyértelmű megsértésétől" - mondta Schahina Gambir képviselő a dpa hírügynökségnek. A családegyesítés felfüggesztése szerinte sérti az emberi jogok európai egyezményét és az ENSZ gyermekjogi egyezményét. "Ez a politika erkölcstelen, éket ver a társadalmi kohézióba" - jelentette ki.