POLITIK
A német és a francia hírszerzés sok támogatást nyújtott Ukrajnának.
Június 1-jén Ukrajna jelentős csapást mért öt oroszországi légibázisra. Egyes vélemények szerint azonban ezen támadások célja nem annyira katonai hatás, mint inkább politikai provokáció volt- írta a Magyar Nemzet.
Ukrajna azt állította, hogy mintegy 40 orosz repülőgépet, köztük nukleáris képességű TU–95-ös és Tu–22-es stratégiai bombázókat pusztított el a vasárnapi nagyszabású dróntámadásokban, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) készített elő több hónap alatt, írja az Economic Times.
Egyes források szerint a kialakult helyzet rendkívül közel kerülhet a kritikus ponthoz. Putyin az ukrán támadás után kénytelen mérlegelni az aszimmetrikus válaszlépés lehetőségét. Korábban írtuk, hogy a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas repülőket befogadó repülőterek támadása megsértette a nukleáris triád pontját. Az orosz atomdoktrína értelemben egy ilyen esetben nukleáris csapást lehet mérni a támadó félre.
Május 4-én Putyin még azt mondta:
Nem volt szükség ezeknek a (nukleáris) fegyvereknek a bevetésére… és remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség. Elég erővel és eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy azt, amit 2022-ben elkezdtünk, logikus lezárásra vigyük, az Oroszország által megkövetelt eredménnyel.
2024 novemberében Putyin aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amelyben részletezte azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – a világ legnagyobbjának – a használatát.
A megújult doktrína lejjebb tette a lécet, és lehetőséget ad neki akár egy nukleáris hatalom által támogatott hagyományos támadás esetén is.
Putyin orosz források szerint a napokban találkozik a kormány tagjaival, és ülésezik a Biztonsági Tanács is a támadás és az arra való esetleges válaszlépés kapcsán.
Ezek nagyon nagy értékű katonai célpontok, ahol nagy értékű repülőgépeket tároltak, amik nukleáris fegyverek hordozására is képesek, azonban a legérzékenyebb inkább az, hogy ezek nagyon nagy hatótávolságú, nagy teljesítményű és nagy súlyok hordozására képes repülőgépek és ráadásul pótolhatatlanok, mert ezeket már jó néhány éve nem gyártják
– mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Amit az ukránok ebben a meglepetésszerű dróntámadásban szétromboltak, azt nem fogják tudni pótolni, tette hozzá a szakértő.
Gyarmati István arról is beszélt, hogy ekkora hatótávolságú rakétájuk nincsen az ukránoknak. Irkutszk több mint négyezer kilométerre van Ukrajnától, ehhez interkontinentális rakéta kellene, vagy ami most is történt, hogy a közelből teherautókról indíthatták a drónokat,
Ezeket a kisebb hatótávolságú drónokat bármennyire is készenlétben állnak, de nehezen lehet lelőni, és mint láttuk nem is sikerült az orosz légvédelemnek
– tette hozzá.
Egy másik biztonságpolitikai szakértő szerint nemcsak fájó, hogy stratégiai bombázók semmisültek meg, de az is meglepő, hogy egy távoli bázison képesek az ukránok ilyen műveletet végrehajtani.
Ez sem a titkosszolgálatoknak, sem a hadseregnek nem egy jó pont
– hangsúlyozta Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
Úgy tűnik, hogy az ukránoknak számos alvósejtje és pozíciója lehet Oroszországon belül, amit nem az elmúlt hónapokban építettek ki, hanem sokkal hamarabb
– tette hozzá.
– Az orosz válaszcsapás nem marad el, és várhatóan kemény lesz, esetleg Oresnyik rakétával, katonai vagy akár kormányzati célpontok ellen, összegezte a szakértő.
Egyes sajtóértesülések szerint a mostani akció technológiai és logisztikai szempontból egyértelműen túl bonyolult volt ahhoz, hogy az SZBU egyedül véghezvigye.
A német és a francia hírszerzés sok támogatást nyújtott Ukrajnának, de a brit hírszerzés, nevezetesen az MI6 volt az SZBU-t segítő főszereplő, amikor az Oroszország elleni támadásokról volt szó.
Ukrajna ismét dróntámadást indított Oroszország kilenc régiójában
A támadások következtében Kurszkban több lakóépület megrongálódott, Voronyezsben pedig egy drón elektromos vezetékre zuhant, ami útszakasz-lezárást eredményezett. Az ukrán dróntámadások immár napi rendszerességgel érik Oroszországot, amely 2022 februárjában indított teljes körű háborút a szomszédos Ukrajna ellen.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint vasárnap estétől hétfő hajnalig az orosz légvédelem kilenc régió felett összesen 162 ukrán drónt semmisített meg, a legtöbbet a Kurszki területen – írja a Ria Novosztyi.
„2024. június 1-jén moszkvai idő szerint 20:10 és június 2-án 2:00 között az ügyeletes légvédelmi egységek 162 ukrán pilóta nélküli repülőeszközt észleltek és semmisítettek meg” – közölte a tárca.
A lelőtt drónok megoszlása a régiók szerint:
- 57 drón a Kurszki terület felett,
- 31 a Belgorodi terület felett,
- 27 a Lipecki terület felett,
- 16 a Voronyezsi terület felett,
- 11-11 a Brjanszki és a Rjazanyi terület felett,
- 6 az Orjoli terület felett,
- 2 a Krím felett (orosz megszállás alatt álló ukrán terület – a szerk.),
- 1 a Tambovi terület felett.
Hétfő hajnalban Alekszandr Hinstejn, a Kurszki terület megbízott kormányzója közölte, hogy Kurszkban több magánház kigyulladt a lelőtt drónok törmeléke miatt, és egy többlakásos épület is megrongálódott, de személyi sérülés nem történt. A Voronyezsi területen egy drón elektromos távvezetékre zuhant, emiatt a vezeték elszakadt, és egy rövid szakaszon le kellett zárni az M4 „Don” autópályát.
Az orosz állami média kifogásolja, hogy „az ukrán erők szinte naponta hajtanak végre dróntámadásokat Oroszország határ menti területe és belső régiói ellen”,
ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy „az orosz légvédelem a legtöbb támadó eszközt megsemmisíti”. Emlékeztetésképp megjegyezték, hogy Kurszk, Belgorod és Brjanszk területén továbbra is érvényben van a terrorellenes műveleti rend.
Ukrajna saját gyártásból képes fedezni fegyverigényének akár 40 százalékát, de ehhez stabil finanszírozás szükséges – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Bukaresti Kilencek és az észak-európai országok vilniusi csúcstalálkozóján.
Az államfő hangsúlyozta egyúttal, hogy országának továbbra is sürgősen szüksége van légvédelmi eszközökre, „különösen Patriot rendszerekre és rakétákra”. Hozzátette: egyfelől Oroszország megkezdte a nyári offenzíváját, másfelől viszont kénytelen diplomáciával is foglalkozni. „Ez egyszerre kihívás és valós lehetőség mindannyiunk számára, esély arra, hogy elsőként próbáljunk véget vetni ennek a háborúnak” – emelte ki.
Rámutatott arra, hogy Európa az Egyesült Államokkal együtt jobb fegyverekkel rendelkezik, mint Oroszország.
„Taktikai szinten is erősebb megoldásaink vannak. Tegnapi műveletünk is ezt bizonyította. Oroszországnak éreznie kell veszteségei súlyát. Ez az, ami a diplomácia felé terelheti őket”
– szögezte le Zelenszkij.
Felszólította a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy kérdezzék meg hírszerzőiket, mit tervez Oroszország idén nyáron Fehéroroszországban.
„Ha olyan bátrak, hogy újabb támadásokat terveznek, akkor egyesítenünk kell erőinket. Most ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni Ukrajnát, hogy meg tudjuk állítani ezt a háborút, és megakadályozzuk annak továbbterjedését”
– emelte ki az elnök.
Zelenszkij kijelentette: nem biztos abban, hogy az orosz delegáció készen áll egy eredményes isztambuli találkozóra a nap folyamán. Közölte: arra számít, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió új szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, amennyiben a hétfői isztambuli találkozó nem hoz eredményt. Elmondta, hogy Ukrajna számára a következő kérdések különösen fontosak: a feltétel nélküli tűzszünet, az elhurcolt gyermekek hazahozatalával kapcsolatos humanitárius kérdések, valamint a „civil foglyok, köztük újságírók és politikai okból bebörtönzöttek” ügye. Kiemelte: fontos, hogy mindannyian hazatérhessenek.
Heorhij Tihij külügyi szóvivő az X-en közölte, hogy az orosz küldöttséggel való megbeszélések előtt Szerhij Kislica első külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz, az ukrán delegáció tagja Isztambulban egyeztették álláspontjukat Németország, Olaszország és Nagy-Britannia képviselőivel. Részletesen beszámoltak a napirendi pontokról, amelyek között szerepel a teljes tűzszünet feltételeinek megvitatása és a bizalomépítést szolgáló humanitárius intézkedések, egyúttal megerősítették Ukrajna elkötelezettségét a békére tett erőfeszítések iránt.
Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége már megközelítette a 990 ezret.
Ripost hírek
