Ezzel szemben továbbra is Magyarországon fizetik a háztartások a legalacsonyabb rezsit, ami most azért kerülhet veszélybe, mert Brüsszel megtiltaná az orosz energiaimportot.

A "REPowerEU" nevű intézkedés keretében Brüsszel teljesen megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég elemzése szerint a döntés miatt kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal emelné meg. Ilyen terhek mellett pedig a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

Gas pipes are pictured at a high-mountain gas compressor station near the village of Volovets — Brutálisan megnövelné a magyarok rezsiköltségét az orosz gáz betiltása

Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának több mint 40 százalékát Oroszország biztosította. A háború nyomán kialakuló kereskedelmi konfliktus következményeképpen az arány 2024-re 20 százalék alá csökkent, ami a gáz átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén. Az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az Unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne.

A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének. Fontos megjegyezni, hogy – ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott – a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nem várt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat, amelyek a lineárist meghaladó mértékű drágulást váltanak ki, így a brüsszeli terv könnyen a fenti becslésnél is erősebb árrobbanást eredményezhetne.

A magyar családok terhei drasztikusan növekednének

A kialakuló árnyomás jelentős mértékben rontaná a magyar gazdaság helyzetét. Hazánk a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ezen mennyiség alternatív beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. Ezenfelül azonban további jelentős gázmennyiség is érkezik Magyarországra Oroszországból. Amennyiben a teljes, évi 7,5 milliárd köbméter import kiesne, az addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot.

Ilyen feltételek mellett a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaesne, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válna. A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, az összeg 355 310 forintra emelkedne.

Ha pedig ezenfelül Brüsszel törekvése is megvalósulna, a piaci árak a jelenlegi duplájára emelkednének, és azok szabadon megjelenhetnének a lakossági tarifákban, ezáltal elszállnának a rezsiárak, egy átlagos magyar család éves fűtésszámlája a jelenlegi három és félszeresére, 625 ezer forintra emelkedne.

Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján, a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből.

A meglévő terheket Ukrajna gyorsított csatlakozásának közvetlen költségei évente 458 ezer forinttal növelnék, az orosz gáz tiltására vonatkozó új célkitűzés pedig átlagosan további 448 ezer forint többletkiadást okozna. Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel három legmagasabb prioritású célkitűzése – Ukrajna felfegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az orosz energia betiltása – elviselhetetlen terheket róna a magyar családokra.

Tisza Párt: jobb, ha többet kell fizetni

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban Hódmezővásárhelyen nem első alkalommal bírálta a magyarok által nagy népszerűségnek örvendő rezsicsökkentést, hiszen az Európai Néppárt kérésére ezt korábban Gerzsenyi Gabriella EP-képviselőtársával közösen már megtette. Most pedig egyik legfőbb bizalmasáról, Bódis Krisztáról derült ki, hogy nem támogatja a rezsicsökkentést, sőt jelentősen megemelné az emberek terheit.

Bódis 2024. március 28-án egy podcastműsorban mondta a következőket:

Gondold el, micsoda tudatformálás a rezsicsökkentés, arra ráállítani az embereket, hogy neked jogod van kevesebbet fizetni az energiáért, és hogyha Te kevesebbet fizetsz az egyenlő jó dolog, pedig van, amikor többet fizetsz valamiért, az sokkal jobb dolog. Egyrészt a valósághoz igazodik, ha egyszerűen nincs annyi energia, akkor én miért fizessek kevesebbet?! Hát hosszú távon magamnak fogok rosszat csinálni, mert el fogom hinni, hogy tényleg ennyi van...

Magyar a napokban többször bevédte Bódist a migráció és LMBTQ-párti mondataiért, sőt azt mondta, hogy:

És hogyha jövünk, akkor Bódis Kriszta-féle emberekkel fogunk dolgozni.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a Tisza Párt támadta a rezsicsökkentést:

Gerzsenyi Gabriella korábban az Európai Bizottságnál dolgozott, ahol hivatalos jelentéseiben leírta: ebben a formában nem támogatható a rezsicsökkentés. A jelenleg a Tisza EP-képviselőként tevékenykedő politikus arról is beszélt egy közelmúltbeli nyilatkozatában, hogy Magyarországon a víz túl olcsó, ami nem ösztönöz a takarékoskodásra. Így tehát két „érve” is van a vízdíjak emelése mellett.

A női politikus korábban azt is bevallotta, hogy el akarja törölni a rezsicsökkentést, mert jól járnak vele az emberek és rosszul a globális cégek.

Ez persze nem igazán meglepetés, hiszen Gerzsenyi már 2023-ban azzal dicsekedett, hogy évek óta támadja a magyarországi rezsicsökkentést.

Az egész rezsicsökkentés jelen formájában egy ordas nagy hazugság

– ezt pedig már Magyar Péter a Tisza Párt elnöke mondta a 2024. szeptember 29-i „Magyar Infón”.

Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére szólította fel Magyarországot – közölte a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője korábban a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hortay Olivér kifejtette, az elvárás észszerűtlen, és látható mögötte a politikai szándék.

Brüsszel lépése teljesen észszerűtlen

Hortay felidézte: a napokban jelent meg az Európai Bizottság (EB) gazdasági ajánlásokat tartalmazó, évről évre közzétett dokumentuma. Ebben a jelentésben szerepel az a kritika, hogy Magyarországon kell a legolcsóbb rezsidíjakat fizetni, a magyar háztartások emiatt túl sokat fogyasztanak, ezáltal Magyarországnak túl sok orosz energiára van szüksége – fűzte hozzá.

A Bizottság egyik legfontosabb célkitűzése az orosz energiahordozók teljes körű betiltása 2027-ig az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet.

Hortay Olivér szerint a probléma abszurd, mert a magyarok annyit fogyasztanak, amennyit akarnak, minden tagállamnak joga a tarifaszabályozás, és ahhoz is joga van, hogy meghatározza, kitől és mennyi energiát vásárol.

Közölte: a Századvég úgy számol, hogy a gáz esetében a rezsicsökkentésre rakodó terhek 660 milliárd forinttal növekednének évente, a magyar családok költségei évente átlagosan félmillió forinttal növekednének.

Hortay Olivér szerint az intézkedés tisztán politikai természetű, és úgy véli, valóban felvethető egy politikai nyomásgyakorlási szándék is, mert a legnagyobb károsult Magyarország és Szlovákia lenne, az a két tagállam, amelynek az Ukrajna-politikája talán legjobban eltér az EB-étől – fogalmazott az elemző.

Mint mondta, vita bontakozik ki a Brüsszelhez közel álló kutatóintézetek között is arról, hogy egyáltalán mennyire van realitása a 2027-es célkitűzésnek. Hortay Olivér hangsúlyozta: láthatóan csak úgy valósítható meg a cél, ha az európai háztartások megszorítják a nadrágszíjat, és tovább csökkentik a fogyasztásukat, csakhogy ennek óriási energiaszegénységi ára lenne.

25 százalékkal nő a távfűtés díja Németországban