Energiaembargó: Brüsszel terve miatt 170 ezer forintról 510 ezer forintra nőne a rezsi

Energiaembargó lépne életbe Oroszország ellen Brüsszel terve szerint. Június elején várható végleges döntés arról, hogy 2027-ig teljesen le kell válni a tagállamoknak az orosz energiáról. A drasztikus lépés Magyarország energiaszámláját 800 milliárd forinttal növelné meg, közel annyival, mint amennyit a költségvetés a rezsivédelemre fordít.

Energiaembargó: ezt jelenti Brüsszel terve

A brüsszeli terv hátteréről az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára, Czepek Gábor osztott meg információkat. A M1 Híradóban és a Patriótában is elmondta: magyar kormány a Voks 2025-ttel csak azt akarta, hogy a gyorsított ukrán csatlakozásról mondjanak véleményt a magyar emberek, és múlt héten meg is érkezett az EU részéről a válasz, a szankció. Vagyis Brüsszel az orosz gáz, kőolaj és urán szolgáltatásra embargót vezetne be, amely sok országot érint, de igazán Magyarországot és Szlovákiát.
Kiemelte: az orosz energiaembargó közvetlenül érinti a magyar rezsivédelmet, és azt Brüsszelben is látják, hogy amennyiben a népszerű intézkedést gyengítik, akkor politikailag gyengítik a kormányt, ami nem más, mint "nettó belpolitika."

Az államtitkár hangsúlyozta, ha bevezeti az Európai Bizottság ezeket az intézkedéseket, akkor megkérdőjeleződhet a rezsicsökkentésre szánt összeg, mivel az 

• "kísérteties módon" 880 milliárd forint, 

• és ez 340 ezer forint plusz kiadást eredményezne évente egy átlagfogyasztó családnak.
• Közbevetőleg, a Századvég számítása szerint egy átlagos  magyar háztartás mintegy 170 ezer forintot fordít fűtésre. Vagyis a fenti számok alapján közelítőleg átlagosan 510 ezer forintra nőhet a háztartások terhe. 
  A rezsivédelem alapját a Paksi atomerőmű és az orosz gáz behozatala teremti meg. 2021-ben a Gazprommal megkötött szerződés alapján az oroszok a gázt a szállítási költség nélkül hozzák el a magyar határig. Amennyiben ez a brüsszeli embargó miatt megszűnne, Magyarországnak kártérítést kellen fizetni a még a le nem szállított gázon felül is.
  Az uránnal kapcsolatban az államtitkár elmondta, a paksi atomerőmű az orosz uránra van optimalizálva, az EU pedig most azt kéri, hogy állítsák át a paksi atomerőművet más típusú urán felhasználására. Ezt jelenleg nem tudják megtenni, de a kormány már kezdeményezett tárgyalásokat egy francia céggel, ami az orosz urán újracsomagolását jelentené, természetesen felárért - részletezte az államtitkár. Hozzátette: mindezekből az következik, hogy az erőművek által felhasznált urán és földgáz drágulásával, "a villanypiacon is drágulásra számíthatunk", így Magyarország energiaszámlája 800 milliárd forinttal nőne. Czepek Gábor úgy véli, Európa versenyképességi deficitben van. Példaként megemlítette, hogy Amerikában egyharmadát fizetik az európai gázáraknak, Kínában pedig egynegyedét az európai villanyáraknak.
  Úgy fogalmazott, erre nem a megoldást keresi Brüsszel, hanem "tetézve a bajt, folyamatosan olyan intézkedéseket hoz, amellyel nehéz helyzetbe kerülünk, és úgy látszik, most már nemcsak az európai emberek, az európai vállalatok, hanem célzottan a magyar emberekre is intézkedéseket kívánnak bevezetni".
  Éppen ezért úgy döntöttek, hogy a Voks 2025-höz csatlakozva egy tízállomásos energetikai országjárást indítanak, hogy a magyar emberek számára elmondják, ténylegesen mit jelentenek ezek az intézkedések - ismertette az államtitkár.