Ukrajna EU-csatlakozása: Súlyos hibaüzenet kapott Brüsszel

Ukrajna uniós felvételének ügyében az EU egyhangú tagországi támogatást szeretne szerezni, de alternatív tervei vannak arra az esetre, ha Magyarország megvétózná Ukrajna csatlakozását, jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Arról nem szólt, mit gondol az Ukrajnát átszövő korrupcióról.

Ukrajna a jogállamisági és korrupciós kihívások miatt nem áll készen a csatlakozásra

„Van egy B és egy C tervünk. De a mi fókuszunk az A terv, amelynek lényege, hogy mindenki támogatását megszerezzük” – mondta Kallas újságíróknak május 9-én a Lvivben tett látogatása során. Nem veszett bele a részletekbe, aminek egy tagországnak az uniós csatlakozás eléréséhez teljesítenie kell.

2023-ban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke megjegyezte, hogy Ukrajna a jogállamisági és korrupciós kihívások miatt nem áll készen a csatlakozásra, mondván: „Bárki, akinek köze volt Ukrajnához, tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt.”
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség 2024-es közvélemény-kutatása szerint az ukránok 90 százaléka úgy véli, hogy a korrupció továbbra is széles körben elterjedt, a legtöbben pedig azt mondják, hogy egyre rosszabb a helyzet. Több ukrán tekinti ma már a korrupciót nagyobb fenyegetésnek, mint Oroszország katonai agresszióját.
Még aggasztóbb, hogy az ország korrupcióellenes ügynökségeit ma már széles körben a politika eszközének tekintik - írja a POLITICO. Szemen Krivonosz, aki például 2023 óta vezeti az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU), politikai lekötelezettje Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, Andrij Jermaknak, amiért két évvel korábban egy magas beosztást kapott egy állami szabályozó szervnél.
A kritikusok szerint Jermak a hadiállapotot arra használja fel, hogy megerősítse hatalmát és politizálja az állami intézményeket, azokat az ellenfelek üldözésére használva. Így amikor a NABU a Jermakot terhelő nyomozását csendben és magyarázat nélkül leállították – testvérét állítólag politikai pozíciók és az elnöki hivatalhoz való hozzáférés eladásán kapták –, sokan ezt a szelektív igazságszolgáltatás megerősítésének tekintették. Még aggasztóbb, hogy Jermak helyettese ellen vizsgálat folyt, miközben ő felügyelte a NABU működését. Ezt az ügyet is elutasították.
Ezért vélik úgy sokan, hogy az ország egyszerűen nem felel meg számos kulcsfontosságú csatlakozási fejezet kritériumainak. Ukrajna reformok nélküli gyors felvétele a múlt hibáinak megismétlését jelentené – csak nagyobb léptékben - írta elemzésében Mat Whatley az EBESZ donyecki különleges megfigyelő missziójának vezetője, valamint az EU kaukázusi grúziai megfigyelő missziójának vezető menedzsere. 

Egy 2021-es jelentés megállapításai szerint az ország már a háború előtt is hosszú évek óta szenvedett a korrupciótól és az állam foglyul ejtésétől, ezért egy sor ajánlást fogalmazott meg a  Ukrajna számára. Az egyik legfontosabb az, hogy konkrét intézkedések megtervezésével és végrehajtásával nemcsak a magas szinten elkövetett korrupciót (többek között az oligarchikus struktúrát) kell célba venni, hanem a szabad és tisztességes verseny akadályainak megszüntetésére is törekedni kell. 

Mindezt úgy, hogy akkoriban a kormányzat szereplőinek többsége (Porosenko elnökön kívül  – a szerk.) nem volt érintett a gazdasági életben.

A Világbank úgynevezett vesztegetésgyakoriság indexe alapján – amely azt méri, hogy a megkérdezett cégek hány százaléka kapott kenőpénzfizetésre vonatkozó megkeresést, vagyis a ténylegesen tapasztalható korrupciót firtatja – a korrupciós gyakoriság több mint háromszor magasabb Ukrajnában, mint az EU Világbank szerinti legkorruptabb országában, Olaszországban. 

A közelmúlt ügyei

A bírák kinevezésére vonatkozó jogszabályok lazítása azért is aggályos, mert mint azt az EU Számvevőszéke is megállapította, a hivatali korrupció jelentős méreteket ölt Ukrajnában. Mindössze fél évvel a Közbizalmi Tanács függetlenségét korlátozó jogszabályról szóló szavazás előtt őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának (CSK) vezetőjét, miután a Legfelsőbb Bíróságon egy, „az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezetősége és bírái által folytatott illegális előnyök megszerzésére irányuló hálózatot fedtek fel”. Azonban nem Knyazev volt az egyetlen korrupt bíró. Az Ukrán Korrupcióellenes Hivatal jelentése szerint tíz év börtönbüntetést kapott Mikola Csausz kijevi bíró, akit 150 ezer dollárral vesztegettek meg. A bankjegyeket befőttesüvegekbe „rejtette”, de rajtakapták. A börtön elől Moldovába menekült, de elfogták..

Olekszij Reznyikov 2021. november 4. óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget, és fontos szerepet játszott a nyugati katonai segélyek megszerzésében. Ugyanakkor 2023 februárjában az ukrán elnöki hivatal honlapján megjelent egy petíció, amelyben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztését követelték. A kezdeményezés megfogalmazói egyebek mellett az ukrán védelmi minisztérium beszerzési botrányára is hivatkoztak. Mintegy fél évvel később Zelenszkij elnök végül menesztette a védelmi minisztert, miután kiderült: az általa vezetett minisztérium túlárazva vásárolt élelmiszereket az ukrán hadseregnek.

Zelenszkij elnök egy januári interjúban kijelentette, az Egyesült Államok által jegyzett 177 milliárd dollárból csak 75 milliárd dollárral tud elszámolni, a különbözetet, elmondása szerint, nem látta. 

Hozzátette azonban, hogy a korrupció véleménye szerint az amerikai fegyvergyártó cégek részéről történt, és nem ukrán részről. Ugyanakkor egy hónappal később már arról beszélt Zelenszkij, hogy nem 75, hanem 100 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát az Egyesült Államok, ebből 68,5 milliárd fegyverbeszerzésre, 31,5 milliárd pedig működési támogatásként realizálódott.

A bírósági reform figyelmen kívül hagyása, illetve a kormányzati struktúrában nyíltan megjelenő korrupció egybevág az EU Számvevőszékének megállapításaival, amely kimondja, hogy „a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma” az országban – állapítja meg a Tényellenőr. 

Az ukrán korrupció hosszú ideje az amerikai média figyelmének középpontjában áll. A republikánusokhoz közelebb álló médiumok nagy figyelmet szenteltek a folyamatos botrányoknak, és számos bizonyítékot soroltak fel, arra vonatkozólag, hogy

Ezzel mondhatni hiánypótló munkát végeztek, mert mindeközben a liberális média inkább arra koncentrált, hogy az ukrán vezetés az elmúlt években milyen „hatalmas” erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítása érdekében. 

Azt ugyanakkor ezeknek a liberális médiumoknak is el kellett ismerniük, hogy a korrupció jelentős problémát jelent az országban.

Hol a pénz? 

A New York Times 2023-ban például azt írta, hogy Ukrajna számára egzisztenciális veszélyt jelent a korrupció. A Foreign Policy pedig tavaly arról számolt be, hogy Ukrajna még mindig túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz.

Idén januárban a szintén amerikai Newsmax árulkodó interjút készített az ukrán hírszerzés vezetőjével. Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) vezetője a Newsmaxnek azt mondta az amerikai támogatásokkal kapcsolatban, hogy

A Newsmax azt is felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején arról beszélt, hogy Ukrajna 75 milliárd dollárt kapott közvetlenül az Egyesült Államoktól, és további 100 milliárd dollárt „soha nem kapott meg”. Ez komoly aggodalmat keltett az amerikai kormányban azzal kapcsolatban, hogy hová tűnt ez a pénz, és korrupciós vádak is felmerültek.

A korrupció melegágya: a hadsereg és a mezőgazdaság

A 2023 és 2025 közötti időszakban több jelentős korrupciós botrány is napvilágot látott.

Tavaly áprilisban Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága úgy döntött, hogy Olekszandr Szolzsenyi mezőgazdasági minisztert 60 napra előzetes letartóztatásba helyezik. Az 1,77 millió dollár (637 millió forint) óvadék megfizetése után azonban szabadon engedték. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal gyanúja szerint Szolzsenyi egy szervezett bűnözői csoport élén állt, amely 2017 és 2021 között 6,85 millió dollár (2,4 milliárd forint) értékben szerzett jogtalanul földet, és további 4,47 millió dollár (1,6 milliárd forint) értékben próbált földet megszerezni.

Tavaly májusban az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét vették őrizetbe korrupció vádjával. Vszelovod Kniazjev gyanú szerint több mint 2 millió dollár (720 millió forint) kenőpénzt fogadott el. A legutóbbi és legsúlyosabb botrány a 2024. januári fegyverbeszerzési ügy volt. Az ügy során az ukrán hadsereg 100 ezer aknagránát vásárlására költött 40 millió dollárt (14 milliárd forint) 2022 őszén, de a fegyverek sosem érkeztek meg. A pénzek egy része külföldi számlákra, köztük a Balkánra került. Az ügyben érintettek közé tartoztak volt és jelenlegi magas rangú védelmi hivatalnokok, az Lviv Arsenal fegyverszállító cég vezetői, valamint egy külföldi kereskedelmi csoport képviselője.

Az ukrán hatóságok legutóbb 2025. április 2-án készítettek elő vádemelést egy 2022. augusztus és december között elkövetett ügyben, amelyben több mint 17 millió dollárt (6,1 milliárd forint) sikkasztottak el. Az ügy során a hadsereg számára szánt élelmiszereket, például répát, káposztát és burgonyát, háromszorosan felárazva szerezték be. Öt személyt gyanúsítottak meg, köztük egy volt védelmi minisztériumi osztályvezetőt, az ügyet jeleneg is az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Iroda (NABU) vizsgálja.

Soros-hálózat: Miért hallgat a korrupcióellenes mozgalom?

Mindezek ellenére a Transparency International és más nyugati „antikorrupciós” csoportok továbbra is reformorientált országnak állítják be Ukrajnát, miközben a valóság mást mutat. Nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Transparency International egy jól ismert, Soros által támogatott szervezet, amelyet a USAID és számos multinacionális vállalat finanszíroz.

A 2010-es kormányváltást követően a Transparency International mérései alapján Magyarország CPI-értéke látványosan romlani kezdett. Eközben a háború kirobbanása óta Ukrajna a szervezet korrupciós listáján elfoglalt helye javult. 2023-ban 12 helyet lépett előre – habár még így is Európa egyik legkorruptabb államának számít –, míg tavaly csupán egyetlen helyezést csúszott vissza.

Nem véletlen, hogy az ukrajnai korrupciót kevésbé hangsúlyozzák, miközben Magyarországot folyamatosan „korruptként” állítják be. Ez a kettős mérce jól látható:

• Magyarországon a legkisebb pénzügyi rendellenesség is nemzetközi botránnyá válik,
• Ukrajnában azonban a nyugati katonai és humanitárius segélyek milliárdjai ellenőrizetlenül áramlanak tovább.

Az uniós pénzeket is ellopnák

Ukrajna korrupciója nemcsak belső probléma, hanem közvetlen hatással van Magyarországra és az Európai Unióra.

Ukrajna EU-csatlakozása – amelyet elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Néppárt erőltetne – óriási kockázatot jelentene. Az ukrán elit már most is „kreatívan” használja fel a külföldi forrásokat; mi történne, ha az uniós forrásokhoz is hozzáférnének? 

Ráadásul a korrupció Ukrajnában összefügg a szervezett bűnözéssel is, így egy ilyen korrupt állam belépése Magyarország biztonságát is veszélyeztetné.