Ukrajna EU-csatlakozása fekete lyukként nyelné el az uniós pénzeket

Ukrajna jelenleg nem felel az új tagok számára meghatározott legfontosabb kritériumoknak. Messze van az európai normáktól a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek, például a kárpátaljai magyarok, vagy a lengyel és román kisebbségek védelme terén - írja Javier Villamor spanyol újságíró és elemző.

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása katasztrófával fenyegeti Európát

Bizottsági források szerint 2024 áprilisában Ukrajna egy főre jutó GDP-je alacsonyabb volt, mint Szerbiáé, Albániáé vagy Észak-Macedóniáé. Ráadásul az EU-nak kell majd viselnie Ukrajna újjáépítésének pénzügyi terheit:

• miközben már most is rekordmagas adóssággal néz szembe, amely meghaladja hat tagállam GDP-jének 100%-át. 
  A gazdasági lassulás, amelyet a folyamatban lévő globális kereskedelmi háborúk súlyosbítanak, jelentősen korlátozza az EU költségvetési mozgásteret. Ukrajna csatlakozása nemcsak hatalmas költségvetési juttatásokat emésztene fel, 
• hanem a kohéziós alapok több jelenlegi nettó kedvezményezettjét, így Magyarországot is nettó befizetővé tenné. 
  Az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint a mezőgazdaság, különösen érintené a válság. 
• Ukrajna 41 millió hektárnyi szántóterülete a jelenlegi támogatási rendszerek összeomlásához vezetne. Riasztó módon már most is vannak javaslatok az európai gazdálkodóknak járó kifizetések csökkentésére, pusztán Ukrajna várható csatlakozására hivatkozva.

A csatlakozás társadalmi hatása katasztrofális lenne mind Ukrajna, mind Európa számára. 

• Az EU-n belüli ukrán diaszpóra már most is milliós nagyságrendű, és a csatlakozást követően ez a kivándorlás valószínűleg fokozódna, hatalmas nyomást gyakorolva az európai szociális ellátórendszerekre.
• A több százezer háborús veterán leszerelése komoly biztonsági kockázatot jelent. A bűnözői hálózatok volt katonákat toborozhatnak illegális tevékenységekre, instabilitást terjesztve Európa-szerte.

Ukrajna gyorsított csatlakozása nem élvezi a lakosság egyértelmű támogatását. 

• A 2024. tavaszi Eurobarométer felmérés szerint Dániában a lakosság alig 50%-a támogatja az intézkedést, míg Ausztriában ez az arány mindössze 28%. 

A demokratikus legitimitás megköveteli a nép szavának tiszteletben tartását, különösen az olyan döntések esetében, amelyek egész generációk jövőjét veszélyeztetik. Ennek az elvnek a rövid távú geopolitikai érdekek miatti figyelmen kívül hagyása mélységesen felelőtlen cselekedet lenne.

Végül nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna csatlakozása elkerülhetetlenül hosszú távú konfliktusba sodorná az Európai Uniót Oroszországgal. A mai napig nem világos, hogyan fogják meghatározni Ukrajna határait a konfliktus után. Egy olyan ország befogadása, amelynek nincsenek egyértelműen meghatározott határai, példátlan hiba lenne.