Ukrajna EU-csatlakozása megrokkantaná a magyar költségvetést

Ukrajna uniós csatlakozásának a réme fenyegeti a magyar gazdákat. Ez ugyanis a közös agrárpolitika végét jelentené,  ami a magyar mezőgazdaság számára közel 1000 milliárd forintos veszteséget jelentene évente a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint.  Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában emlékeztetett, a közös agrárpolitika arra épül, hogy erősítse az európai mezőgazdaságot, támogassa a családi gazdaságokat, ugyanakkor Ukrajna csatlakozásával az összes pénz gyakorlatilag Ukrajnába menne.  Az államtitkár kijelentette, az ukrán csatlakozás nem a magyar gazdák és nem a közép-európai gazdák érdeke, mint ahogy a francia gazdák érdeke sem. Úgy vélte, éppen ezért ezekről az ügyekről beszélni kell, és büszke arra, hogy Magyarország ezt nyíltan megteszi.

Ukrajna uniós csatlakozása óriási veszteséget okozna a magyar gazdáknak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Ukrajna 41 millió hektárnyi termőfölddel rendelkezik, amely az EU jelenlegi mezőgazdasági területének egyharmadát tenné ki. Ez felboríthatná a piaci egyensúlyt az európai gazdák kárára. Ukrajna uniós csatlakozása után szabadon exportálhatja termékeit az EU piacára. Ennek eredményeként a magyar gazdák hatalmas versenynek lehetnek kitéve: 

• különösen az olyan ágazatokban, mint a gabona-, hús- és tejtermékek, ahol Ukrajna termelési költségei jelentős előnyt biztosítanak az európai gazdákkal szemben.

Ahogy azt korábban láttuk, az EU-ba irányuló olcsó ukrán mezőgazdasági export árcsökkenéséhez vezet a hazai piacon, ami számos magyar gazdaság jövedelmezőségét érintené. Vagyis a gazdák csak veszteséggel vagy sehogy sem tudják eladni a termékeiket. 
Ha Ukrajna európai uniós csatlakozása megvalósulna, a támogatásokat elvinné az ukrán mezőgazdaság, az európai agráriumnak gyakorlatilag semmi nem maradna – jelentette ki Nagy István agrárminiszter március 24-én Brüsszelben. Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak elmondta: a közös agrárpolitika (KAP), a mezőgazdaság jövőjéről szóló tárgyalást nagymértékben beárnyékolta „Ukrajna európai uniós csatlakozásának a réme”.  Magyarország azt szeretné, hogy olyan tükörszabályok lépjenek életbe, hogy egy termék – bárhol is állítsák elő a világban – ha megjelenik az Európai Unióban, ugyanazok a minőségi szabályok vonatkozzanak rá a termőföldtől az asztalig, mintha az EU-ban állították volna elő – húzta alá.

Hirdetés

Ukrajna ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, így semmi nem tiltja a genetikailag módosított zöldség- és gyümölcsfajták termesztését. Ezzel szemben az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is 2001 óta (2001/18/EK irányelv, módosítva: 2015-ben) kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba, illetve olyan takarmánynövény termeszthető, amelyet előzőleg hatósági engedélyezési eljárás során jóváhagytak. Az ukrán mezőgazdaság eltérő termelési szerkezetben, eltérő minőségi körülmények között állít elő mezőgazdasági termékeket. Nagy István szerint ez nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent.

Nem Brüsszel dönt!

Április 15-étől megkezdődött a VOKS 2025 országos véleménynyilvánító szavazás, amelynek célja, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, még mielőtt Brüsszel végleges döntést hozna az ügyben. Ezzel a kezdeményezéssel végre nem Brüsszel, hanem a magyarok dönthetnek egy olyan sorskérdésben, amely hosszú távon meghatározza az Európai Unió jövőjét.

Ukrajna EU-csatlakozása brutális megszorításokkal járna a magyarok számára. Márpedig a brüsszeli elit Ukrajna uniós csatlakozását már a 2029-es ciklus előtt le akarja zárni.  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már idén februárban úgy fogalmazott: ha ilyen ütemben halad Ukrajna az EU-normák felé, akkor „talán még 2030 előtt is” beléphetnének az unióba: nem törődve azzal, hogy ez a lépés veszélybe sodorná az unió működését, Magyarország gazdaságát.

Ukrajna EU-csatlakozása elképesztő összegbe kerülne, veszélybe sodorná hazánk biztonságát

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Voks 2025 tétje, hogy meg tudjuk-e akadályozni Ukrajna uniós csatlakozását, "és meg tudjuk-e védeni a magyar embereket az ezzel járó veszélyektől." A miniszterelnök a közösségi oldalára feltöltött videóban arra kért mindenkit, éljen a véleménynyilvánító szavazás lehetőségével, mert egy olyan ügyben kéri a kormány az emberek véleményét, "amely évtizedekre meghatározza Magyarország sorsát".

Ukrajna EU-csatlakozásának költségeiről, annak politika, gazdasági, biztonsági kockázatairól már több korábbi tanulmány foglalkozott. Legutóbb a Voks 25 kampány során Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Mátészalkán elmondta, a csatlakozás árára vonatkozóan elképesztő összegek láttak napvilágot: 

• a Világbank szerint Ukrajna újjáépítésének költsége 500 milliárd dollár körül kezdődne, 
• az ukrán állam működtetésének finanszírozása pedig 100 milliárd dollárba kerülne. 
• ez azt jelentené, hogy több évre elosztva az éves magyar költségvetés több mint hatvan százalékát kellene Ukrajnára fordítani. 

Vagyis kevesebb pénz jutna nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra - ezeket a tételek ugyanis a költségvetés közel 30 százalékát adják.

"Napnál is világosabb a számításokból, hogy ha Ukrajna tagja az Európai Uniónak, akkor Magyarország nem forrásokat kap Brüsszelből, hanem további forrásokat kell befizetnie, amit aztán továbbítanak Ukrajna számára. Ezt európai uniós nyelven úgy mondják, hogy nettó befizetővé válunk" - fogalmazott. Rámutatott, hogy a határok megnyitása lehetővé tenné a bűnözői csoportok szabad mozgását. Nincsenek arra válaszok, hogy mi történne azzal a rengeteg ellenőrizetlen fegyverrel, ami jelen pillanatban Ukrajnában van. Nincs válasz arra sem, hogyan védjük meg az európai uniós mezőgazdaságot az ukrán termékekkel szemben.
Orbán Balázs utalt arra, miután az Amerikai Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy a Trump-kormányzat továbbiakban nem kíván olyan módon részt venni Ukrajna támogatásában, ahogy a korábbi Biden-adminisztráció tette, minden ezzel kapcsolatos költség az európai uniós tagokra hárulna. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a csatlakozás kérdésében az Európai Unió vezetői már állást foglaltak; Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy "gyorsítópályát" biztosítanak Ukrajna számára. Közölte, egyértelművé vált az is, hogy a Tisza Párt kormányprogramjának része Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatása és a csatlakozási folyamat felgyorsítása.
Ezzel szemben a kormány és a Fidesz-KDNP politikai közössége azt gondolja, hogy egy ilyen helyzetben Ukrajna gyorsítópályán történő európai uniós csatlakozása beláthatatlan terhet jelentene Európa és Magyarország számára - hangoztatta Orbán Balázs. A politikai igazgató kiemelte, nem lehet Magyarország és a magyar emberek feje fölött dönteni ebben a kérdésben, ezért kezdeményezte a kormány a véleménynyilvánító szavazást.