POLITIK
Vagy mindez csak elszólás?
Még a brüsszeli elitekhez közel álló Politico is kifejezte súlyos kételyeit az ukrán EU-tagsággal kapcsolatban. A lap szerint az Európai Unióban már egyre többen támogatják a felvétel radikális meggyorsítását, dacára annak, hogy az ország továbbra sem teljesíti a tagsághoz szükséges alapvető feltételeket, különösen a korrupció elleni küzdelem területén- írta a Magyar Nemzet.
Fotó: AFP
Ukrajna gyorsított felvétele a Politico szerint is kockázatos
A Politicón megjelent véleménycikk emlékeztet: Ukrajna belépése az unióba olyan kihívás, amely alapjaiban rajzolná újra az EU költségvetési szerkezetét, és azonnal az egyik legnagyobb támogatott országgá tenné Kijevet. Ezzel nemcsak az uniós pénzügyi egyensúly borulhatna fel, hanem a tagállamok közötti belső szolidaritás is meginoghatna – tette hozzá Mat Whatley egykori brit katonatiszt, az EBESZ donyecki különleges megfigyelő missziójának vezetője.
A lapban megjelent írás szerint a gyorsított eljárás támogatói elhallgattatnák a szkeptikusokat is.
Mint írják, aki akár csak enyhe kételyeket is megfogalmaz, azt azzal vádolják, hogy nem veszi komolyan Oroszország agresszióját, sőt, hogy Moszkvát segíti. Az ilyen légkör veszélyezteti az őszinte, racionális vitát, amelyre a lap szerint különösen nagy szükség lenne most, amikor Ukrajna jövőjéről és az EU hosszú távú stabilitásáról van szó.
A szerző emlékeztet, hogy korábban maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is úgy vélte, Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra, és úgy fogalmazott, hogy bárki, aki kapcsolatban állt Ukrajnával, tudja, hogy a korrupció minden szinten jelen van az országban.
Korrupcióval terhelt gyorsított csatlakozás
Bár azóta több reform is történt, a problémák továbbra is jelen vannak. A 2024-es közvélemény-kutatás szerint az ukránok 90 százaléka tartja a korrupciót súlyos gondnak, és többségük szerint a helyzet romlik. Ráadásul sokan úgy vélik, az antikorrupciós intézmények politikai eszközzé váltak. A
Politico példaként említi, hogy a korrupcióellenes ügynökség vezetője politikai szívességgel került pozíciójába, miközben a testület élére kinevező személy környezetét épp egy másik korrupciós ügyből mentették ki – magyarázat nélkül.
A lap hangsúlyozza, hogy a reform lassú, miközben az EU-nak már így is súlyos bizalmi problémákkal kell szembenéznie. A nyugat-balkáni példák azt mutatják, hogy a tagjelölti státusz hosszan elhúzódó folyamata kiábránduláshoz vezethet – ahogy Szerbiában is történt, ahol 2022-re a lakosság 43 százaléka már elvesztette a reményt az uniós csatlakozásban.
Ukrajnában ez a folyamat még nagyobb csalódottsághoz vezethet, ha a felgyorsított eljárás nem valós eredményeket hoz.
Az EU saját stabilitását veszélyezteti
A szerző szerint Ukrajna gyors felvétele a múlt hibáinak ismétléséhez vezethet – csak sokkal nagyobb méretben. A példaként említett Montenegró 2010 óta tagjelölt, de továbbra is messze van a tagságtól. A brüsszeli lap kiemeli, hogy Ukrajna lakossága több mint hatvanszorosa Montenegróénak, így a probléma súlya is sokszoros.
A reform évtizedekbe telhet
– írják. A Politico úgy látja, a gyors felvétel nemcsak az uniót gyengítheti meg belülről, hanem azokat is elidegenítheti, akik már eddig is bizalmatlanok a brüsszeli ígéretekkel szemben. Ha a belső szabályok Ukrajna esetében rugalmasabbá válnak, az csak tovább növeli a feszültségeket a tagállamok között.
Ukrajna védelme fontos, de a gyorsított tagság csak látszatmegoldás lenne
– figyelmeztet a cikk szerzője. A lap szerint felelőtlen dolog védelmet ígérni, ha az ígéret csak a fogason lóg.
Szijjártó Péter lehűti az Ukrajna-illúziókat
Magyarország nem akar sem ukrán maffiát, sem silány minőségű gabonát, sem tömeges munkavállalói beáramlást – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter egy hétfőn közzétett videóban. Szijjártó Péter szerint Ukrajna uniós csatlakozása komoly biztonsági és társadalmi kockázatokat hordozna, amelyekért Magyarországnak semmiféle felelősséget nem szabad vállalnia.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
Szijjártó Péter határozott véleményt fogalmazott meg Ukrajna uniós csatlakozásáról egy friss Facebook-videóban. A miniszter szerint nem helyes azt a látszatot kelteni, hogy Magyarország bármilyen tartozással vagy felelősséggel tartozik Ukrajna irányába, pusztán azért, mert az ukránok a saját országukért harcolnak.
Ukránok nem Magyarországért, nem Németországért, nem az Európai Unióért, hanem Ukrajnáért harcolnak, ami egy hősies dolog, le a kalappal, túlerővel szemben. Minden tiszteletünk az övék, de ne próbáljuk azt a látszatot kelteni, hogy ebben nekünk bármilyen felelősségünk van, vagy emiatt mi bármivel tartoznánk nekik
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter szerint a biztonság forog kockán
A külügyminiszter szerint Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz komoly következményekkel járna a tagállamok számára, különösen a biztonság terén. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország jelenleg Európa legbiztonságosabb országa, ami szerinte szorosan összefügg a következetes migrációellenes politikával.
Budapest és a vidéki települések utcáin nem grasszálnak illegális migránsok. Ennélfogva ez a legbiztonságosabb országa Európának
– mondta. Hozzátette: ha Ukrajna belépne az EU-ba, az ukrán maffia akadálytalanul juthatna be az országba.
Keleti szomszédunk a számára előírt főbb mérföldkövek többségét nem teljesíti, és bizonyos területeken még visszalépés is tapasztalható az ukrán jogrendben a tagjelölti státusz 2022-es elnyeréséhez képest, írja a Tényellenőr elemzése. Az Európai Bizottság által meghatározott hét mérföldkő alapjait tekintve egy jogi konstrukció, amelynek politikai hátterét az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit meghatározó koppenhágai kritériumokon alapulnak.
Ezek a kritériumok a következők:
- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
- működő piacgazdaság és képesség az unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
- a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
Ezekre alapozva az alábbi elvárásokat szabta az Európai Bizottság Ukrajnának:
- alkotmánybírósági reform,
- bírósági reform,
- korrupcióellenes reformok,
- pénzmosás elleni fellépés,
- oligarchaellenes törvények hozatala,
- az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén,
- a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása.
Ezeknek a feltételeknek a teljesülése objektív módon ellenőrizhető, ugyanis esetleges teljesülésük konkrét jogszabályok megalkotásához köthetők.
A Tényellenőr korábbi elemzése rávilágított arra, hogy ezek a kritériumok nem teljesültek maradéktalanul.
Jogállamiság: politikai jog és jogi politika
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada február 25-én elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy az országban csak akkor tarthatnak választásokat, ha „átfogó, igazságos és fenntartható béke” valósul meg. Mindez azért jelent kihívást Ukrajna számára, mert államformáját tekintve köztársaság, amelyben a szuverenitás letéteményesei a választópolgárok.
Az ő felhatalmazásuk nélkül a kormányzat elveszíti szuverenitását, amely viszont az államiság harmadik feltétele. Más szóval, Ukrajna 2025 februárjában intézményesítette önmaga államiságának deficitjét.
Nincs jogállamiság kisebbségi jogok nélkül
A 2012-es nyelvtörvény lehetővé tette a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, ha arányuk elérte a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Ez alapján több nyelv, köztük a magyar is, regionális státust kapott. Azonban a 2017-ben elfogadott új oktatási törvény és a 2019-es államnyelvi törvény jelentősen korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát az oktatásban és a közéletben.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével párhuzamosan a jelenlegi ukrán kormányzat bizonyos könnyítéseket tett, azonban a 2022-ben életbe lépett új nemzeti kisebbségekről szóló törvényt mind a magyar kormányzat, mind az európai jogvédők élesen kritizálták.
A magyar kormányzat továbbra is kitart a kisebbségek jogainak helyreállítása mellett. Ez pedig nemcsak politikai, de jogállamisági szempontból is rendkívül fontos, jelenleg ugyanis a magyar kisebbség sorozatos támadásoknak van kitéve.
Ukrajna nemcsak a konkrét, jogi formulákon alapuló csatlakozási feltételeket nem teljesíti, de az elvi kritériumokkal is szembemegy az ukrán kormányzat. Amíg tehát a kisebbségek helyzete, illetve az ukrán államiság kérdése nem rendeződik, az ország semmiképpen sem lehet alkalmas állapotban arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.
A teljes elemzés itt olvasható.
Ripost hírek
