POLITIK
Lehet-e ultimátummal békét kötni?
Legalább 30 napig kell tartania a tűzszünetnek, hogy esély legyen az ukrajnai háború diplomáciai úton történő rendezésére – jelentette ki Volodimir Zelenszkij szombaton Kijevben azon a sajtótájékoztatón, amelyet a francia államfővel, a német kancellárral, valamint a brit és a lengyel miniszterelnökkel közösen tartott meg.
Fotó: GENYA SAVILOV Forrás: AFP
„Együtt követeljük a tűzszünetet Oroszországtól, és tudjuk, hogy ebben az Egyesült Államok is támogat minket” – idézte Zelenszkijt beszámolójában a Jevropejszka Pravda hírportál.
Fotó: AFP
Hozzátette: bármiféle előfeltételek támasztása annak jele, hogy Oroszország a háború elnyújtására és a diplomáciai folyamatok szabotálására törekszik.
A tűzszünetnek átfogónak kell lennie, azaz ki kell terjednie a szárazföldre, a légtérre és a tengerre egyaránt. A fegyvernyugvás ellenőrzésének biztosítása teljes mértékben lehetséges az Egyesült Államokkal együttműködve. Ez valóban megvalósítható
– szögezte le.
Emmanuel Macron francia elnök hozzátette, hogy a tűzszünet betartásának felülvizsgálatát elsősorban az amerikaiak fogják biztosítani, de minden más részt vevő ország is közreműködik majd ebben.
Több mint 30 ország van, amely követelni fogja, hogy 12-étől lépjen életbe egy feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet a szárazföldön, a tengeren és a levegőben, amerikai vezetésű, de mindenki által támogatott megfigyeléssel
– fogalmazott Macron.
Fotó: AFP
Kiemelte: egyetértettek abban, hogy a tűzszünet megsértése esetén súlyos szankciók lépnek életbe.
Ezek előkészítése és összehangolása már most elkezdődik az amerikaiak és az európaiak között
– fűzte hozzá Macron.
Zelenszkij kifejtette: jelenleg nem tartja életszerűnek azt az ötletet, hogy a frontvonal mentén, mindkét oldalon kialakítsanak egy 15 kilométer széles demilitarizált övezetet. Megismételte, hogy előbb tűzszünetre van szükség, és „minden más csak azután jöhet”.
A Kreml elutasítja az Ukrajna és Oroszország közötti, feltétel nélküli 30 napos tűzszünetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 10-én. Habár egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Oroszország ellen, hogy beleegyezzen egy hosszabb tűzszünetbe, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője az ABC News-nak adott nyilatkozatában közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának. Moszkva szerint a tűzszünet egyoldalúan kedvezne Ukrajnának, amíg a Nyugat továbbra is fegyverekkel támogatja Kijevet.
Miután május 10-én Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő. A vezetők közös nyilatkozatban sürgették Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe, és támogatásukról biztosították Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését is.
Trump május 8-án jelentette be a 30 napos tűzszüneti javaslatot, amely szerint az Egyesült Államok és partnerei – az Európai Unióval együtt – további szankciókat vezetnek be, ha Oroszország megsérti a megállapodást.
„Elnökként továbbra is elkötelezett leszek Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtése mellett, az európaiakkal együtt… Ennek a tűzszünetnek végső soron egy békemegállapodás felé kell vezetnie” – mondta Trump.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az X-en megjelent bejegyzésében kijelentette, hogy az EU újabb, célzott szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ha Moszkva megsérti a tűzszünetet vagy elutasítja a béketárgyalásokhoz vezető lépéseket.
Peszkov az ABC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy egy ilyen ideiglenes fegyvernyugvás „előnyt jelentene Ukrajnának”, mivel lehetőséget adna új csapatok kiképzésére és a már aktív egységek pihentetésére. „Akkor miért kellene ilyen előnyt biztosítanunk Ukrajnának?” – tette fel a kérdést, egyértelművé téve, hogy Moszkva nem látja értelmét a tűzszünetnek a jelenlegi körülmények között.
Peszkov azt is leszögezte, hogy Oroszország csak akkor hajlandó a harcok leállítására, ha a Nyugat leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnába.
Ellenkező esetben a 30 napos tűzszünet – szerinte – stratégiai előnyhöz juttatná Kijevet, és ezzel veszélyeztetné Oroszország katonai céljait – közölte a Kyiv Independent.
Peszkov az orosz állami televízióban úgy fogalmazott, hogy Oroszország „nem fél a szankcióktól”. Mint mondta: „Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását”. Hozzátette: Oroszország hozzászokott a büntetőintézkedésekhez, és nem hajlandó megváltoztatni álláspontját a fegyverszállítások miatt.
A Kreml szóvivője ugyanakkor azt állította, hogy Vlagyimir Putyin elnök „mindent megtesz a probléma megoldása érdekében”, és a diplomáciai megoldást részesíti előnyben
– noha szerinte ennek feltétele, hogy előbb világos katonai eredmény szülessen. Peszkov korábban „teátrálisnak” nevezte Ukrajna tűzszüneti felhívásait, és emlékeztetett rá, hogy az Oroszország által javasolt korábbi háromnapos tűzszünetek alatt is több támadás történt.
A nemzetközi nyomás továbbra is erősödik, miközben a háború elhúzódása és a humanitárius helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a diplomáciai megoldások keresését. A következő napokban dőlhet el, hogy a nyugati tűzszüneti kezdeményezésből lehet-e valós előrelépés, vagy tovább mélyül a szembenállás Moszkva és a nemzetközi közösség között.
Egy nagy hatótávolságú, fegyveres drón fejlesztését jelentette be Ukrajna, amely már tömeggyártásban van, és stratégiai célpontok elérésére is alkalmas – közölte egy hivatalos eseményen az ukrán védelmi ipar képviselete.
A FP-1 névre keresztelt pilóta nélküli eszközt egy megemlékezés keretében mutatták be. A rendszer akár 1600 kilométeres távolságot is képes megtenni, miközben akár 120 kilogrammnyi robbanótöltetet is szállíthat – írja az Interesting Engineering.
A terhelés arányában a drón hatótávolsága változtatható – kisebb töltettel akár még nagyobb távolság is elérhető.
A fejlesztés részleteiről Anna Hvozdiar, a stratégiai iparért felelős tárca helyettes vezetője számolt be. Elmondása szerint az FP-1 már sorozatgyártásban készül, és több partner is érdeklődik iránta. Hangsúlyozta, hogy az eszköz teljes egészében ukrán tervezésű, és gyors ütemben sikerült ipari méretekben előállítani.
A drónrendszer illeszkedik az ukrán állami célkitűzésekhez:
Volodimir Zelenszkij elnök még tavaly jelezte, hogy a 2025-ös év végéig legalább 30 ezer nagy hatótávolságú drón legyártását tervezik.
A hosszú távra fejlesztett FP-1 olyan célpontok elérésére is alkalmas, amelyek eddig kívül estek Ukrajna támadó eszközeinek hatósugarán. Ide tartoznak a megszállt Krím területén lévő bázisok, a Donbasz régió, valamint oroszországi logisztikai infrastruktúrák is.
Az új típus további előnye, hogy moduláris felépítésű, és kereskedelemben elérhető alkatrészekből épül fel, ami jelentősen csökkenti az előállítási költségeket. Az ukrán hadsereg egyre gyakrabban használ drónokat megfigyelési, felderítési, de egyre inkább támadó műveletekhez is – mutatott rá több szakértő.
Ripost hírek
