Demilitarizált övezet Ukrajnában?

Egy 30 napos tűzszüneti megállapodást szeretnének először megkötni az amerikaiak, amelyet úgy biztosítanának, hogy a felek 15-15 kilométert hátrálnának az arcvonaltól, létrehozva ezzel egy 30 kilométeres demilitarizált övezetet – erről beszélt Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg egy interjúban.

Interjút adott a Fox Newsnak Keith Kellogg amerikai elnöki különmegbízott, aki kifejtette, hogy létrehoznának egy 30 kilóméteres demilitarizált övezetet, ezzel biztosítva az esetleges ukrajnai tűzszünet betartatását. Egyúttal arról is beszélt, hogy

Ukrajna jó pozícióban van a háború befejezéséhez és nagyon közel van a fegyvernyugvás.

Szóba került az interjúban, hogy Washington többször is felvetette a közvetítés felfüggesztését, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Kellogg ezzel kapcsolatban arról beszélt, ez valójában Oroszországnak fájna, mivel szerinte ők sem állnak nyerésre.

„Ha kilátásban lenne a győzelmük, akkor már a Dnyeper nyugati partján, Kijevben és Odesszában lennének, de sehol sincsenek.”

„Mind a két oldalon több mint egymillió ember halt és sérült meg” – mondta, ezzel nyomatékosítva, hogy szerinte egy győzelem nem így néz ki. Azt is mondta, a béketeremtés Oroszország számára is lehetőség a visszalépésre, mivel szerinte egy megállapodásnál egyik fél sem kap meg mindent, amit akar. Beszélt az oroszok által elfoglalt területek átengedéséről is, szerinte ez nem probléma, mivel idővel majd változhat.

A különmegbízott kifejtette a megállapodás megkötésének tervezett menetrendjét, először egy 30 napos tűzszünetet szeretnének létrezhozni, amelyet úgy tartatnának be, hogy a harcoló felek 15-15 kilométert hátrálnának az arcvonaltól.

Ezzel egy 30 kilométer széles demilitarizált zóna jönne létre a felek között.

Ezen a távolságon egyértelműen nyomon lehet követni az esetleges tűzszünetsértéseket is, valamint ilyen feltételek mellett a felek érdekeltek lennének a tűzszünet meghosszabbításában – fejtette ki. Ha az ember katona, tudja, hogy milyen nehéz egy ilyen után újraindítani a konfliktust – érvelt Kellogg. Arról is beszélt, hogy a megállapodást a Dnyeper-folyótól nyugatra állomásozó harmadik ország-béli, túlnyomórészt európai erők felügyelhetik majd, ugyanakkor Dmitrij Peszkov szerint Moszkva erről még nem kapott javaslatot.

Szerda éjféltől lépett életbe az a háromnapos tűzszünet, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hónapban jelentett be „humanitárius megfontolásokból”. A lépés célja, hogy egybeessen Oroszország második világháborús győzelmének ünneplésével, amelynek csúcspontja a május 9-i katonai parádé.

A hivatalos orosz hírügynökség, a Tass közlése szerint a tűzszünet május 8-án, moszkvai idő szerint éjfélkor lépett életbe. Azonban alig három órával később az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország irányított bombákat vetett be Szumi térségében, Ukrajna északi részén. Ezeket az állításokat egyenlőre nem lehetett független forrásból megerősíteni – írja a CNN.

Kijev bizalmatlan a színjátékkal szemben

Kijev már a tűzszünet bejelentésekor elutasította a kezdeményezést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig „színházi előadásnak” nevezte Putyin bejelentését. Hangsúlyozta: Ukrajna továbbra is egy valódi, harmincnapos tűzszünetet támogat, amelyet korábban az Egyesült Államok is javasolt – ezt viszont Moszkva visszautasította.

„Nem játszunk olyan játékokat, amelyek kedvező atmoszférát teremtenének Putyin számára, hogy kilépjen a nemzetközi elszigeteltségből május 9-én” – fogalmazott Zelenszkij.

Béketárgyalás csak teljes tűzszünet után

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a német Die Zeit lapnak adott interjúban leszögezte, hogy Ukrajna csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Oroszország előbb teljes tűzszünetet hirdet.

„Békét akarunk, de ennek elérése nem csak rajtunk múlik. Ha minden Ukrajnától függene, ez a háború már véget ért volna. A valóság azonban az, hogy Oroszország nem mutat valódi hajlandóságot az agresszió leállítására” – mondta Jermak.

Hozzátette: Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet, míg Oroszország csak egy háromnapos gesztust tett a győzelem napjára időzítve. „Készen állunk a tárgyalásokra, de csak teljes tűzszünet után. Ez Ukrajna, az USA és európai partnereink közös álláspontja. Nem kereskedünk a függetlenségünkkel.”

Jermak emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna már bizonyította konstruktív hozzáállását: például aláírta az Egyesült Államokkal kötött ásványkincs-egyezményt, és úgy véli, nemcsak a háborút, hanem a békét is képes megnyerni.

A mostani a második egyoldalú tűzszünet, amelyet Putyin alig egy hónapon belül hirdetett meg. A húsvéti ünnepekre szintén rövid, körülbelül 30 órás fegyverszünetet jelentett be, ám akkor is számos jelentés érkezett az orosz fél által megszegett tűzszünetről, noha a harcok intenzitása időszakosan valóban mérséklődött.

Az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között – nyilatkozta az amerikai alelnök szerdán, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

J. D. Vance Washingtonban a müncheni biztonsági konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a stratégiai realizmus vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során. Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban

a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.

Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok túl soknak tartja, és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

„A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt” – fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás.

„Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd” – hangoztatta az amerikai alelnök.

Vance egyben elismerte, hogy miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése nem stratégiai érdeke.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi „frusztrálttá” mindkét fél irányában, hogy olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindkét oldalon.

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy „a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára, Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.