
Az EU bírósága elmarasztalta Ursula von der Leyent
De mi lesz a büntetése?
Az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-váltások ügyében. Az elhíresült vakcinabotrány kapcsán csaknem négy év után született döntés. És nem tudni azt sem, hogy mit is jelent végül ez az elmarasztalás, kap-e valamiféle büntetést a Magyarországot üzemszerűn vegzáló EU-főnök.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP
Elmarasztaló ítéletet hozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban az Európai Unió Bírósága – számol be róla a Welt német magazin.

A bíróság döntése szerint az Európai Bizottság nem adott elfogadható magyarázatot arra, miért nem bocsátotta rendelkezésre a sajtó által kért dokumentumokat, és semmisnek nyilvánította a bizottság elutasító határozatát.
Az ügy középpontjában egy 2021 tavaszán kötött, 1,8 milliárd adag Covid–19 vakcina szállításáról szóló megállapodás áll a bizottság és a Biontech/Pfizer között, amelynek értékét akkoriban 35 milliárd euróra becsülték. A The New York Times beszámolója szerint a szerződés megkötésében kulcsszerepet játszott Von der Leyen és Albert Bourla Pfizer-vezér személyes kapcsolata, beleértve SMS-váltásaikat is.
A lap újságírója és a The New York Times hozzáférést kért minden szöveges üzenethez, amelyet Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között váltott. A bizottság azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik ilyen dokumentumokkal. Az újságíró és a lap ezt megtámadta az EU Bíróságán.
A bíróság ítéletében kiemelte, hogy az EU-s intézmények dokumentumainak általában hozzáférhetőnek kell lenniük a nyilvánosság számára. A bíróság hangsúlyozta, hogy a bizottságnak hiteles magyarázatot kell adnia arra, miért nem találhatók meg ezek a dokumentumok.
Az ítélet még nem jogerős.
Az Európai Bizottságnak az Európai Bíróság döntését tiszteletben tartva haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia azt, hogy milyen kommunikáció zajlott a brüsszeli testület elnöke, Ursula von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között a koronavírus-oltóanyagok megrendelésekor – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Luxembourgban.
A minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletét követő sajtótájékoztatóján arról számolt be a Pfizer-botrány ügyében született friss európai bírósági ítélet kapcsán, hogy Ursula von der Leyen, aki ahhoz az Európai Néppárthoz tartozik, amelynek magyarországi tagja a Tisza Párt, egy „hungarofób, súlyosan magyarellenes döntéseket hozó” politikus.
Leszögezte, hogy ez a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság mintegy kényszeresen, állandóan Magyarországot vegzálja, különböző eljárásokat próbálva végigvinni hazánkkal szemben.
„És ez az Ursula von der Leyen az, aki a magyar demokrácia állapotáról, az átláthatóságról, a törvények betartásáról rendre lesújtó véleményt fogalmaz meg. Az az Ursula von der Leyen, akiről kiderült, hogy mikor európai emberek millióinak élete forgott veszélyben, akkor nagyon gyanús módon, gazdaságilag és minden egyéb szempontból megkérdőjelezhető módon, sms-ekben akart Pfizer-oltóanyagot rendelni” – mondta.
„És ez az Ursula von der Leyen, aki eltitkolja az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokrácia segítségével azt, hogy milyen kommunikáció zajlott közte és a Pfizer főnöke között a Covidtól az európai embereket megvédeni képes vakcinák megrendeléséről” – folytatta.
„Na, azt hiszem, hogy innentől kezdve von der Leyen elnökasszony az utolsó, akitől bármilyen kritikát hajlandóak vagyunk elfogadni vagy megfontolni Magyarország belügyei kapcsán”
– tette hozzá.
Szijjjártó Péter ezután határozottan felszólította Brüsszelt, hogy tartsák tiszteletben az Európai Bíróság döntését, és haladéktalanul hozzák nyilvánosságra azt, hogy milyen kommunikáció zajlott le az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer főnöke között az oltások megrendelésénél.
„Milyen pénzügyi témákról kommunikáltak? Miért annyit fizetett a bizottság, amennyit fizetett, s miért késtek a vakcinák Európában? Miért került a működésképtelenség szélére számos országban az egészségügyi ellátórendszer? Hogy lehet az, hogy Európa az utolsók között kullogott az oltások tekintetében?”
– sorolta
„Határozottan követeljük, hogy ezt a kommunikációt az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer-főnök között haladéktalanul hozzák nyilvánosságra” – hangsúlyozta.
Teljes hallgatás
Ismert: Ursula von der Leyen összesen 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer amerikai gyógyszergyártó céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről. A részleteket pusztán SMS-üzenetekben egyeztette Ursula von der Leyen Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.
Az ügyet, amelyet az Európai Parlamentben is
az „emberiség legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegetett egy képviselő, az Európai Bizottság gyakorlatilag a szőnyeg alá söpörte,
a megindított, szinte formális vizsgálatot pedig hátráltatta von der Leyen stábja.
A New York Times megkeresésére a brüsszeli testület azt állította, hogy „nem rendelkezik” a kért SMS-üzenetekkel, és hogy a levélváltások, mint „rövid életű” alkalmazásalapú kommunikáció, nem tartoznak a nyilvántartási követelmények hatálya alá.
Az ügy nemcsak az Európai Bizottságon belüli átláthatatlan gyakorlatra világít rá, hanem próbára teszi von der Leyen átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos tevékenységét is – írta az euobserver.com.
Messze túlmutat a vakcinák beszerzésén
A brüsszeli portál szerint „a Pfizergate tétje messze túlmutat a vakcinák beszerzésén. A bizottság szélesebb körű gyakorlatáról van szó, a közérdekű információk kezeléséről és közzétételéről”.
Az Európai Unióban a dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet szabályozza.
A Pfizergate-ügyben a bizottság először kényelmesen azt állította, hogy a kért üzenetek nem léteznek,
anélkül, hogy további indoklást adott volna – ezzel egyértelműen megsértette a hozzáférési kérelem elutasításakor az indokolási kötelezettségét.
A The New York Times számolt be arról, hogy
a 35 milliárd eurós beszerzésről Ursula von der Leyen egészen egyszerűen SMS-ben egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával. Hogy pontosan mi volt az SMS-ekben, azóta sem derült ki, az üzeneteknek ugyanis nyoma veszett.
Hatalmas botrány kerekedett, több európai parlamenti képviselő lemondásra szólította fel Ursula von der Leyent. Stasys Jakeliunas litván EP-képviselő például azt kifogásolta, hogy Ursula von der Leyen férje, Heiko von der Leyen az egyik amerikai gyógyszerészeti cég orvosigazgatója. Ezért szerinte összeférhetetlen, hogy a vakcinabeszerzésől az Európai Bizottság (EB) elnöke egyszemélyben tárgyaljon.
A homályos vakcinabeszerzés ügyében több eljárás is indult. A Pfizerrel kötött szerződés előkészítéséről azonban az EB semmilyen háttérdokumentumot nem tudott felmutatni. Ezért az Európai Számvevőszék is szerette volna megismerni az Ursula von der Leyen és a Pfizer-vezér közötti üzenetváltás tartalmát, az Európai Bizottság illetékesei azonban megtagadták ezt a kérést, mondván, hogy ezek nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.
A szöveges üzenetek keresése nem vezetett eredményre és
az átláthatóság hiánya tovább erősíti azt a véleményt, hogy az EU multinacionális cégek zsebében van.
Sajtóinformációk szerint büntetésre számíthat Ursula von der Leyen. De további vizsgálatok is várhatók a vakcinabeszerzés miatt.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a bizottság elnöke bajba került az időközben eltűnt szöveges üzenetei miatt. Ursula von der Leyen, Angela Merkel minisztereként is SMS-ben kötött tanácsadói szerződéseket. Ráadásul egy olyan hadiipari céggel, amelynél az Európai Bizottság elnökének egyik fia is jól fizető állást kapott.
Az Európai Bizottság 2021 novemberében 71 milliárd euró értékű szerződéseken keresztül 4,6 milliárd adag Covid–19 elleni vakcinát kötött le a tagállamok nevében. A szerződések főként elővásárlási megállapodások voltak, amelyekben a bizottság megosztotta az oltóanyag fejlesztésének kockázatát az oltóanyaggyártókkal, és az uniós költségvetésből származó előzetes kifizetésekkel támogatta a nagyüzemi termelési kapacitás előkészítését.
Bár a beszerzési folyamat számos mérőszám alapján sikeres volt – 2021 végére az EU felnőtt lakosságának 80 százaléka teljes mértékben be volt oltva, mintegy 952 millió adag oltóanyag leszállításával –,
a számvevőszék ellenőrei úgy találták, hogy még mindig vannak tanulságok, amelyeket le kell vonni a beszerzési folyamatból.
„A bizottság hídként működött a vállalatok és a tagállamok között a szerződések végrehajtása során, de amikor az EU 2021 első felében súlyos ellátási hiánnyal szembesült, világossá vált, hogy a legtöbb szerződés nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket az ellátási zavarok kezelésére” – mondta Joëlle Elvinger, a jelentésért felelős számvevőszéki tag egy hétfőn tartott sajtótájékoztatón.






