Az amerikaiak sürgetik az orosz tűzszüneti feltételeket.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy azt várja, Oroszország "néhány napon belül" ismerteti az ukrajnai tűzszünet feltételeit.

Kifejtette, hogy ez a menetrend Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői telefonbeszélgetésének eredménye.

Az oroszok "általános feltételeket fognak felajánlani, amelyek lehetővé tennék, hogy a tűzszünet felé haladjunk", amely "aztán lehetővé tenné a részletes tárgyalások megkezdését a konfliktus befejezéséről" - tette hozzá Rubio.

Kedden az amerikai diplomácia vezetője egy másik szenátusi bizottságot arról biztosított, hogy országa "a legkisebb engedményt" sem tette Moszkvának. Szavai szerint Donald Trump azért döntött úgy, hogy nem "fenyeget szankciókkal" az oroszok ellen, mert különben Moszkva elutasítaná a tárgyalást, "hasznos, hogy beszélhetünk velük, és rávehetjük őket, hogy üljenek le a tárgyalóasztalhoz" - tette hozzá a külügyminiszter.

Magyarország álláspontja az, hogy teret kell engedni az Egyesült Államok által kezdeményezett béketárgyalásoknak, a legfontosabb cél a tárgyalási folyamat folytonosságának biztosítása, és a mielőbbi eredmény az ukrajnai háború lezárásának elérésére – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter kedden Brüsszelben.

Az uniós tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: ennek fényében Magyarország nem tartja indokoltnak, hogy az Európai Unió és tagállamai továbbra is a háború katonai eszkalációját támogassák, különösen olyan lépésekkel, amelyek Ukrajna katonai győzelmét szolgálják – beleértve a fegyverszállításokat és egyéb katonai támogatásokat is –, amelyekhez Magyarország a kezdetektől fogva nem csatlakozott.

„Magyarország álláspontja, amelyet kezdetektől fogva ebben a kérdésben képviselt, az azonnali tűzszünet és béketárgyalások megkezdése, mivel ennek a háborúnak nincs katonai megoldása, és kizárólag diplomáciai úton lehet elérni a hőn áhított békéhez.”

„Ne hozzon az Európai Unió olyan döntést, amely ebben akadályt jelentene!” – hívta fel a figyelmet.

A miniszter beszámolt arról is, a tanácskozáson napirendre került az a mandátum, amelyet az Európai Unió korábban már megadott a katonai kiképzésekre vonatkozó missziójára. Most azonban olyan javaslat is felmerült, amely ennek a küldetésnek a kibővítését irányozza elő: eszerint a kiképzés nem csupán az uniós tagállamok területén zajlana, hanem közvetlenül Ukrajna területére helyeződne át – tette hozzá. Hangsúlyozta: ez a megközelítés nyilvánvalóan szembemegy azzal az állásponttal, amelyet Magyarország eddig képviselt. Kiemelte, hogy a háború további eszkalációjának nincs értelme; a legfontosabb cél a tűzszünet elérése, amelynek tartalmát meg kell vizsgálni és csak ezt követően lehet felelős döntéseket hozni arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió milyen formában tudja támogatni a békefolyamatot.

Mint mondta, a keddi tanácskozás egyik kiemelten fontos témája az Európai Unió védelmének megerősítése volt: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelyek már évek óta teljesítik a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadást – ez a NATO által is elvárt szint, amelyet a tagállamok közül sokan még ma sem értek el. Ugyanakkor egyre többen hangsúlyozzák, hogy ez már nem elégséges: napirendre került a védelmi kiadások 5 százalékra történő emelésének kérdése is, amelyről a NATO főtitkára is beszélt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Magyarország elkötelezett az európai védelmi képességek és a védelmi ipar megerősítése mellett; ezt az irányt évekkel ezelőtt először a magyar miniszterelnök vetette fel.

„Magyarország minden olyan, az európai védelmi ipart erősítő lépést támogat, amely ezt nem Ukrajna támogatásán keresztül valósítja meg, hanem közvetlenül az Európai Unió tagországaira vonatkozóan”

– hangoztatta.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió egy új kezdeményezéssorozatot indított el a védelmi képességek fejlesztése érdekében, a miniszter elmondta, hogy ezt a javaslatot Magyarország is támogatja. A program új, eddig nem kihasznált pénzügyi lehetőségeket nyit meg, amelyek bővítik a tagállamok – köztük Magyarország – számára rendelkezésre álló védelmi forrásokat. Emellett lehetőséget teremt az Európai Beruházási Bank, valamint magántőke bevonására is a védelmi fejlesztések finanszírozásába – taglalta.

Kiemelte továbbá, hogy Brüsszelben folyamatosan napirenden van az Ukrajnának nyújtandó, illetve nyújtható európai biztonsági garanciák kérdése, amelyet sokan Ukrajna uniós csatlakozásától remélnek. Magyarország azonban ezt a megközelítést nem támogatja, és nem is támogathatja, mivel egy háborúban álló országról van szó. Korábban más országok csatlakozási kérelmének elbírálásakor kifogásként merült fel, ha az adott állam területén nyílt fegyveres konfliktus zajlott – mutatott rá. Véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága nem szolgálhat biztonsági garanciaként egy nyílt háború közepette, és a csatlakozás felgyorsított erőltetése ellentétes a magyar emberek érdekeivel, ami ellen határozottan fel kell szólalni. „Azt sem fogadhatjuk el, hogy ennek a folyamatnak a költségeit bármilyen formában a magyar emberekkel fizettessék meg.”

„Továbbá felmerül az a kérdés is, hogy ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, vajon milyen biztonsági garanciákat tudna nyújtani maga az unió tagállamai számára?”

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra kerültek azok a részletek, amelyek szerint Ukrajna Magyarországgal szemben egy nemzetközi lejárató kampányt indított el. Ez egy jól előkészített, időzített akció, amelyre Magyarország természetesen megtette a szükséges lépéseket. Mindezt Ukrajna úgy hajtja végre, hogy közben az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételét szorgalmazza – jelentette ki.

Nagy-Britannia kedden új, széles körű szankciókat jelentett be Oroszország katonai, energetikai és pénzügyi ágazatai ellen, fokozva ezzel a Moszkvára gyakorolt nyomást az Európai Unióval összehangoltan – írja az MTI.

A brit külügyminisztérium közleménye szerint a szigetország a hétvégén történt ukrán városok elleni orosz dróntámadásokat követően hozta meg az új szankciókat. A brit tájékoztatás szerint az új intézkedések az orosz fegyverrendszerek – köztük az Iszkander rakéták – ellátási láncát, a Kreml által finanszírozott információs műveleteket és olyan pénzügyi intézményeket céloznak, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.

„Felszólítjuk Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy azonnal egyezzen meg teljes, feltétel nélküli tűzszünetről, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni az igazságos és tartós békéről”

– mondta David Lammy brit külügyminiszter.

Keir Starmer brit miniszterelnök és a nagyobb uniós országok vezetői közösen felszólították Washingtont, hogy csatlakozzon hozzájuk az ukrajnai tűzszünet elutasítása miatt Oroszországgal szembeni szigorúbb szankciók bevezetésében. Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, majd az orosz elnök közölte, hogy Moszkva kész együttműködni Kijevvel egy jövőbeni békemegállapodásról szóló memorandum kidolgozásán.

„Egyértelműen kijelentettük, hogy a béketörekvések késleltetése csak megkétszerezi elhatározásunkat, hogy segítünk Ukrajnának megvédeni magát, és szankcióinkkal korlátozzuk Putyin háborús gépezetét”

– közölte Lammy.

Az új brit szankciók 46 olyan pénzügyi intézményt is sújtanak, amelyek London szerint segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, köztük a St. Petersburg Currency Exchange nevű vállalatot és az orosz bankokat biztosító Orosz Betétbiztosítási Ügynökséget.

Tizennyolc további hajó került fel a szankciós listára, amelyeket a nyugati korlátozások kijátszására és az orosz nyersolajexport fenntartására használt orosz „árnyékflotta” részeként nevezett meg a brit külügyminisztérium. A flottával kapcsolatban álló személyek is érintettek, köztük egy brit állampolgár is, aki London szerint hajókat és személyzetet toborzott. Szankcionálják a Social Design Agency nevű, tavaly már intézkedés alá vont csoport minden divízióját, mert London orosz dezinformációs szervezetnek minősítette, mivel állításuk szerint megpróbáltak tüntetéseket szítani európai országokban.

Nagy-Britannia azt is közölte, hogy együttműködik nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy csökkentsék a hordónkénti 60 dolláros olajárplafont, hogy így korlátozzák az Oroszország által a szolgáltatásokért és szállításért kiszabható árat.