POLITIK
Sürgősségi keresetet nyújt be a szélsőséges minősítés ellen.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal pénteken közleményben jelentette be, hogy az AfD-t szélsőségesnek minősítette. Korábban a belföldi hírszerző szolgálat gyanús esetként kezelte a pártot.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártnak nyilvánítják vizsgálataik lezárása után. Az AfD éppen az elmúlt hetekben vált Németország legerősebb politikai pártjává.
A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.
A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.
„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser.
Mivel jár a minősítés?
A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.
A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.
Balszerencsés a döntés időzítése
A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.
A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.
A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.
Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ez idő alatt a CDU/CSU elvesztette támogatói egytizedét, míg az Alternatíva Németországért (AfD) ötödével növelte táborát. A német választók közül sokan úgy érzik, hogy Friderich Merz becsapta őket, ezért most az AfD felé fordulnak.
A február végi választások óta eltelt egy hónapban jelentős változások körvonalazódnak a német belpolitikában. A koalíciós tárgyalások elhúzódnak, a leendő kancellár népszerűsége folyamatosan csökken, és eközben a bevándorlást ellenző AfD népszerűsége látványosan megugrott. Az elmúlt napokban a közvélemény-kutatások már egyértelműen azt jelzik, hogy az AfD – megelőzve a CDU-t – a legerősebb politikai párttá vált az országban.
Az AfD kemény csatába indul
Az alkotmányvédelmi hivatal elleni keresetek első fokon a kölni közigazgatási bíróság hatáskörébe tartoznak, mivel a szövetségi hivatal székhelye ebben a városban található.
Ez a jogi lépés új fejezetet nyit az AfD és az alkotmányvédelmi hivatal közötti régóta tartó vitában.
A párt következetesen vitatja a szélsőséges minősítést, és úgy véli, hogy ez politikailag motivált döntés, amely sérti a demokratikus folyamatokat.
Az alkotmányvédelmi hivatal ezzel szemben azzal érvel, hogy az AfD ideológiája és retorikája valóban szélsőséges elemeket tartalmaz, amelyek veszélyt jelenthetnek a demokratikus berendezkedésre.
A jogi csata kimenetele nemcsak az AfD jövőjére lehet hatással, hanem precedenst teremthet arra vonatkozóan is, hogyan kezelik a jövőben a politikai pártok besorolását és megfigyelését Németországban.
Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.
Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.
„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.
Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:
„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”
A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.
A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé
Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.
„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.
A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.
„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”
A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.
Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”,
és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni – nyilatkozta Weidel.
A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer fellépését,
de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.
Ripost hírek
