A magyarok többsége elítéli a politika és a média külföldi finanszírozását

A magyarok álláspontja világos: a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak – állapította meg legfrissebb felmérésének adatai alapján a Századvég Alapítvány annak kapcsán, hogy az Országgyűlés elé került a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely megteremti a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben összegzésként azt írták: a kutatás rámutat arra, hogy a hazai közvélemény elítéli a Magyarországot célzó külföldi politikai befolyásszerzési kísérletek valamennyi formáját, történjen az akár politikai szereplők, akár médiumok és újságírók külföldi finanszírozásával.

A felmérés során megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk. Ehhez hasonlóan a magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról, ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban – írták a közleményben.

Mindez azt jelenti, hogy a magyarok álláspontja világos: a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak

– vonták le a következtetést.

A szervezet közölte: a szabályozási javaslat megalkotásának hátterében az áll, hogy az elmúlt években bizonyos magyarországi szervezetek – ideértve egyes médiumokat is – a részükre nyújtott külföldi finanszírozáson keresztül a hazai közélet külföldi érdekek mentén történő befolyásolására törekedtek, anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak vonatkoztak volna rájuk – számol be róla az MTI.

A Századvég Alapítvány e fejleményekre tekintettel térképezte fel a magyarok véleményét a médiumok, újságírók és politikai szervezetek politikai befolyásszerzést célzó külföldi finanszírozásáról.

A szóban forgó törvényjavaslat értelmében, ha egy külföldről finanszírozott szervezet – választói akarat befolyásolására irányuló – tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveszi a szervezetet az említett jegyzékbe.

Ennek következménye, hogy az ilyen szervezetek a jövőben – egyebek mellett – csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából származó felajánlásokból, továbbá vezető tisztségviselőik, alapítóik, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagjaik kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni – ismertették.

Felidézték azt is: nagy vihart kavart a nemzetközi közbeszédben, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hivatalba lépését követően leállította az USAID-projektek tekintélyes részét, mivel azokat a Joe Biden korábbi elnök vezette adminisztráció a balliberális politikai agenda előmozdítására használta világszerte.

Ezzel kapcsolatban azt írták: az ügy közéleti jelentőségét mutatja, hogy a felmérésben választ adók csaknem háromnegyede (73 százaléka) hallott arról, hogy a nemrég leköszönt baloldali kormányzat az USAID keretében egyebek között Európában és Magyarországon politikai befolyásszerzés céljával újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket pénzelt.

Kiemelték, hogy 2022 és 2025 februárja között az USAID 3,5 milliárd forintot, míg az Európai Bizottság – saját programjaiból – mintegy 19,5 milliárd forintot különített el a Magyarországon működő politikai nyomásgyakorló szervezetek számára.

„A magyar lakosság egyértelműen elítéli ezt a finanszírozási gyakorlatot”

– írták.

A felmérés szerint a magyarok kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy egy külföldi országnak vagy politikai szervezetnek nincs joga magyar újságírókat és médiumokat fizetni azért, hogy a mindenkori magyar kormányról videókat, cikkeket készítsenek – annak céljait támadva és hiteltelenítve azokat – és ezzel befolyásolják a közvéleményt, ugyanis ez beavatkozás egy független ország belügyeibe – fogalmaztak.

A Századvég Alapítvány kitért arra: a törvényjavaslat arra a kihívásra is reagálni kíván, hogy a jelek szerint az USAID-pénzek kiesésével az Európai Unió veheti át teljeskörűen a szóban forgó szervezetek, újságírók és médiumok finanszírozását, „többek között a háborúpárti, valamint az ukrán érdekeket Magyarország érdekei elé helyező politikai álláspontok népszerűsítése céljából, igazolhatóan szemben állva a magyar érdekekkel, (…) így a jövőben további összegek kifizetése várható az Európai Bizottság részéről a magyarországi politikai viszonyok befolyásolása érdekében”.

Felidézték, Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő 2025 februárjában nyíltan kijelentette, hogy az USAID-projektek leállításával a Magyarországot célzó programokkal kapcsolatos finanszírozási hiányt az EU-nak „kötelessége lenne betölteni”.

A kutatási adatok szerint a lakosság világos elvárást támaszt a külföldi finanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.

Ennek megfelelően a válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) támogatná annak kivizsgálását, hogy mire költötték az USAID, illetve az Európai Unió pénzügyi támogatását – olvasható a Századvég Alapítvány közleményében.

Lázár János szerint mindenkinek joga van tudni, ha egy szervezet vagy médium külföldről kap pénzt, és közéleti szerepet vállal. A miniszter egy videóban reagált azokra a kritikákra, amelyek az új törvényjavaslat kapcsán érték a kormányt, sőt konkrétan azt is kijelentette: az sem titkolnivaló, ha ukrán forrásból kapnak fizetést magyar újságírók.

Fotó: MTI/Bús Csaba

A Halász János által benyújtott törvényjavaslatról beszélt Lázár János a legfrissebb Facebook-videójában. Az ellenzéki kritikák szerint a törvény célja a civil szervezetek és a kormánytól független sajtó ellehetetlenítése, az egyik feltett kérdésben pedig az is elhangzott: – Szeretnének-e még további orosz törvényeket átvenni?

Lázár szerint azonban a törvényjavaslat mindössze arról szól, hogy azok a szervezetek, amelyek külföldről kapnak támogatást, és részt vesznek a közélet alakításában, kötelesek legyenek ezt nyilvánosságra hozni. Mint mondta:

A miniszter egy konkrét példát is említett, amikor kijelentette:

A törvényjavaslat benyújtása után több ellenzéki médium és civil szervezet is élesen bírálta a kezdeményezést, és orosz mintájú szabályozásnak nevezte azt, mivel szerintük A célja nem az átláthatóság, hanem a független véleményformálók elnémítása. A  valóság ezzel szemben más: a társadalmi bizalom alapja az, ha nyilvános, ki milyen érdekből szól bele a közéletbe.