Zelenszkij újabb Patriot- rendszereket kér Trumptól

„Tudják, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekből van hiány… Kénytelenek vagyunk a rendelkezésünkre álló rendszereket áthelyezni… hogy legalább ideiglenesen védelmet biztosítsunk a különböző városoknak” – mondta.

Zelenszkij emellett ismét tíz Patriot-rendszert kért a szövetségesektől.

Korábban Carolyn Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy Zelenszkij Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során további légvédelmi eszközök, különösen a Patriot rendszer szállítását kérte az amerikai vezetőtől. Leavitt szerint Trump beleegyezett, hogy átgondolják a lehetséges lehetőségeket, különösen az Európában rendelkezésre állóakat. Zelenszkij később azon kesergett, hogy „nem jutott el az USA-hoz” a Patriot SAM-rendszerek gyártásának engedélyezése ügyében.

Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások akadályozzák a rendezést, és közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba – írta a ria.ru. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, legitim célpontot jelentene Oroszország számára. Szerinte az USA és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, többek között nemcsak a fegyverek szállításával, hanem azzal is, hogy személyzetet képeznek ki az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén. A Kreml szerint a fegyverek Nyugatról történő Ukrajnába pumpálása nem segíti elő a tárgyalásokat, és negatív hatással járna.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Csernyihivi területet látogatta meg, ahol a tűzszünet lehetőségéről és időpontjáról is beszélt. Donald Trump amerikai elnök már januári beiktatásakor célul tűzte ki, hogy lezárja az orosz–ukrán háborút. A békére irányuló törekvések egyre gyakrabban jelennek meg a vezetők nyilatkozataiban.

Donald Trump amerikai elnök már januárban célul tűzte ki, hogy a beiktatása után száz napon belül lezárja az ukrajnai háborút. Az Egyesült Államok bízik benne, hogy a hadban álló feleknek már április végén sikerül megállapodniuk. A békére irányuló törekvések már a vezetők nyilatkozatban is megjelennek.

Volodimir Zelenszkij csütörtökön a helyi vezetőkkel tartott megbeszélést a Csernyihivi területen, amikor a tűzszünet lehetséges időpontját is szóba hozta – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy már a következő hetekben vagy hónapokban is megegyezhetnek a tűzszünetről.

Hozzátette, hogy a háború lezárása bármikor bekövetkezhet. „Lehet másként is, néha minden egy pillanat alatt történik” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij X közösségi oldalán már sokkal szigorúbban számolt be a csernyihivi látogatásáról. Az ukrán államfő Jahidne falu egyik iskolájában is járt, ahol elmondása szerint az orosz erők majdnem egy hónapon át tartották fogva a helyi lakosokat. Zelenszkij a háború egyik legcinikusabb orosz bűncselekményének nevezte a történteket, kiemelve, hogy soha nem fogják megbocsátani és elfelejteni, amit Oroszország tett.

Növekszik a békére való hajlandóság

Az ukrajnai helyzetről és az eszkaláció elkerüléséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök többször is egyeztetett. A Kreml úgy látja, hogy a konfliktus megoldásának kulcsfontosságú feltétele a külföldi katonai segélyek teljes leállítása, és a Kijevnek nyújtott hírszerzési információk megszüntetése. Az amerikai elnök bízik benne, hogy mindkét hadban álló fél tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez.

Donald Trump hétfőn újságírói kérdésekre hangsúlyozta, hogy azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök szerint hetente mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni. Reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Az amerikai elnök arra is felkészült, ha valamelyik fél nem mutatna hajlandóságot a béke iránt. Ígéretei szerint ebben az esetben Oroszországnak és Ukrajnának is számolniuk kellene a következményekkel.

Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben.

Healy az úgynevezett „tettrekészek koalíciójába” tartozó, Ukrajnát támogató országok védelmi minisztereinek tanácskozását nyitotta meg a NATO brüsszeli székházában. Az Egyesült Királyság és Franciaország által kezdeményezett ülésen mintegy 30 ország védelmi miniszterei vesznek részt – számolt be az MTI.

John Healy hangsúlyozta: „nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról: milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól”.

A miniszter köszönetet mondott annak a 200 katonai tervezőnek, aki 30 különböző európai és azon túli országból érkezett annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel és biztosítsák Ukrajna jövőjét egy esetleges békemegállapodás után.

„Mai tanácskozásunk új lendületet ad ennek a tervezésnek – azért tervezünk, hogy

Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe hozzuk szuverenitásának megvédésére”

– húzta alá.

Mint mondta, az elsődleges cél, hogy biztosítsák a biztonságos légteret, másodszor a biztonságos tengeri közlekedést, harmadszor a szárazföldi béke támogatását, és negyedsorban azt, hogy

az ukrán fegyveres erők saját maguk legyenek a legerősebb elrettentő erő.

 „Az Ukrajnának szánt biztosítóerőnk elkötelezett és hiteles biztonsági megállapodást jelentene, amely garantálná, hogy minden megkötött béke valóban tartós békét hozzon” – tette hozzá.

Healey elmondta, hogy az ülés folyamán a brit és francia védelmi vezérkar vezetői beszámolót tartanak a koalíció katonai tervezésének jelenlegi állásáról. Továbbá arról fognak eszmét cserélni, hogyan működjön a koalíció hadműveleti tervezése, és hogyan lehet teljesen felkészülni arra a pillanatra, amikor a békemegállapodás megszületik.

Szavai szerint harminc ország egységesen vallja: a béke lehetséges, és készen kell állni annak megvédésére. A koalíció munkája ebben kulcsszerepet játszik – egyértelmű üzenetet küldve Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt: a nemzetközi közösség kitart Ukrajna mellett a háborúban és a békében is – tette hozzá.

Pénteken mintegy 50 ország képviselői gyűlnek össze a NATO-nál, hogy további katonai támogatást szerezzenek Ukrajna számára.

Ezt az ülést az Egyesült Királyság és Németország fogja vezetni. Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth részvétele nem várható.

Franciaország és Nagy-Britannia intervencióra készül Odesszában – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Emlékeztetett, hogy Ukrajna, Nagy-Britannia és Franciaország vezérkari főnöke múlt hét csütörtökön és pénteken Kijevben megbeszélést tartott – számol be róla az MTI.

„Lényegében az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkben, elsősorban Odesszában végrehajtandó jövőbeni francia-brit katonai beavatkozás paramétereiről volt szó”

– hangoztatta Zaharova.

A szóvivő szerint ugyanakkor erről még nem született döntés, ami irritálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy bármilyen külföldi katonai jelenlétre Ukrajnában, függetlenül a zászlajától, a cégérétől, a deklarált mandátumától, az Oroszországi Föderáció úgy tekint, mint az országunk biztonságát fenyegető veszélyre, és mint olyanra, amely magában hordozza a közvetlen katonai összeütközés kockázatát az ilyen, egyes NATO-tagokból álló úgynevezett missziók résztvevői és így az egész szövetség részéről hazánkkal” – mondta.

Közölte, hogy Oroszország tiltakozását fejezte ki Franciaországnál amiatt, hogy a párizsi repülőtéren vasárnap feltartóztatták az orosz külügyminisztérium egyik női alkalmazottját, és lefoglalták a telefonját és a számítógépét. A diplomatának, aki az UNESCO egyik rendezvényére tartott, „csaknem hét órán át kellett várnia arra, hogy beengedjék hozzá a hivatalos küldöttség tagjaként Franciaországba érkezett kollégáját”.

A hivatalos vízummal rendelkező érintettet a francia hatóságok végül beengedték az országba.

A francia hatóságok fellépését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elítélte és elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, az incidens tovább súlyosbítja a Párizs által amúgy is elrontott kétoldalú viszony állapotát.

„Megragadva az alkalmat, üdvözletemet szeretném küldeni Annalena Baerbock német külügyminiszternek”

– mondta a tájékoztatón az orosz külügyi szóvivő.

Zaharova felidézte a német diplomácia vezetőjének szavait, miszerint büszke a nagyapjára, aki a Nagy Honvédő Háború idején a Harmadik Birodalom oldalán harcolt Königsbergben, amelyet napra pontosan 80 éve foglalt el a Vörös Hadsereg.

Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg ebben a szörnyű, értelmetlen háborúban – fakadt ki saját közösségi platformján Donald Trump.

Úgy fest, fogytán van az amerikai elnök türelme. Donald Trump az oroszoknak felajánlott tűzszünet kapcsán Moszkvát sürgette a cselekvésre bejegyzésében.

„Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg, minden héten több ezer, egy szörnyű, értelmetlen háborúban. Egy olyan háborúban, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, ami ki sem tört volna, ha én lettem volna akkor az elnök” – fakadt ki  Donald Trump saját közösségi oldalán.

Kijev és Washington majdnem egy hónapja ajánlott 30 napos, általános tűzszünetet Moszkvának, melyet a Kreml még nem utasított el, de nem is fogadott el. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kommunikálja, hogy visszaél a tűzszünettel Ukrajna.

Putyin úgy véli, a békemegállapodásnak majd foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival is: a NATO Oroszország határaihoz közelítő bővítésével illetve az Ukrajna jövőjével kapcsolatban Oroszország és a Nyugat közötti nézeteltérésekkel.

Jelenleg

Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadta Szentpéterváron Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját pénteken

– számolt be az MTI.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen azt közölte a sajtóval, hogy

az ukrajnai rendezés különböző aspektusait vitatják meg.

A találkozó módot ad arra, hogy Oroszország tudassa Washingtonnal álláspontját és aggályait, de a tárgyalástól nem szabad áttörést várni – tette hozzá. Lehetségesnek nevezte, hogy a tárgyaláson szó esik egy orosz–amerikai csúcs lehetőségéről.

Witkoffnak ez a harmadik látogatása Oroszországban. Legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta. Akkor a Kreml szóvivője szerint pótlólagos tájékoztatást adott az orosz félnek Ukrajnával kapcsolatban, az orosz elnök pedig rajta keresztül továbbított információkat és további jelzéseket amerikai hivatali kollégájának.