Trump sürgeti a tűzszünetet Ukrajnában

Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg ebben a szörnyű, értelmetlen háborúban – fakadt ki saját közösségi platformján Donald Trump.

Úgy fest, fogytán van az amerikai elnök türelme. Donald Trump az oroszoknak felajánlott tűzszünet kapcsán Moszkvát sürgette a cselekvésre bejegyzésében.

Kijev és Washington majdnem egy hónapja ajánlott 30 napos, általános tűzszünetet Moszkvának, melyet a Kreml még nem utasított el, de nem is fogadott el. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kommunikálja, hogy visszaél a tűzszünettel Ukrajna.

Putyin úgy véli, a békemegállapodásnak majd foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival is: a NATO Oroszország határaihoz közelítő bővítésével illetve az Ukrajna jövőjével kapcsolatban Oroszország és a Nyugat közötti nézeteltérésekkel.

Jelenleg

Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadta Szentpéterváron Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját pénteken

– számolt be az MTI.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen azt közölte a sajtóval, hogy

az ukrajnai rendezés különböző aspektusait vitatják meg.

A találkozó módot ad arra, hogy Oroszország tudassa Washingtonnal álláspontját és aggályait, de a tárgyalástól nem szabad áttörést várni – tette hozzá. Lehetségesnek nevezte, hogy a tárgyaláson szó esik egy orosz–amerikai csúcs lehetőségéről.

Witkoffnak ez a harmadik látogatása Oroszországban. Legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta. Akkor a Kreml szóvivője szerint pótlólagos tájékoztatást adott az orosz félnek Ukrajnával kapcsolatban, az orosz elnök pedig rajta keresztül továbbított információkat és további jelzéseket amerikai hivatali kollégájának.

Egy hónapja fogadta el Kijev az Egyesült Államok harminc napos tűzszünetre vonatkozó kezdeményezését, Oroszország viszont ez idő alatt csaknem hetven rakétával és több mint 2200 iráni gyártmányú Sahíd csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken az X-en.

„Pontosan egy hónap telt el azóta, hogy Oroszország elutasította az Egyesült Államok által javasolt teljeskörű ideiglenes tűzszünetet. Ukrajna viszont március 11-én Dzsiddában elfogadta ezt a javaslatot, méghozzá feltétel nélkül. Oroszország feltételeket és követeléseket támasztott, és folytatta a terrorját a civil lakosság ellen” – emlékeztetett a tárcavezető, hozzátéve, hogy a rakéták és a drónok mellett az orosz hadsereg még több mint hatezer irányított légibombát is bevetett az ukrán városok ellen. „Ez volt Oroszország válasza a békejavaslatokra. Jellemző rá: hazugságok, manipulációk és a terror folytatása” – jegyezte meg.

Szibiha ismételten leszögezte, hogy Oroszország az egyetlen akadálya a békének és az egyetlen forrása a háborúnak.

A miniszter felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne várjon még egy hónapot, hanem rögtön fokozza a nyomást Moszkván. „Oroszországnak éreznie kell a valódi erőt, hogy komolyan vegye a békét” – tette hozzá.

Mikola Tocsickij ukrán kulturális miniszter az Ukrinform állami hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy

az oroszok az általuk megszállt ukrán területekről mostanáig több mint 1,7 millió műtárgyat loptak el, amely Ukrajna kulturális örökségének része,

és a lopott műkincseket a feketepiacon értékesítik – emelte ki. „E tárgyakat – a régészeti leletektől kezdve a múzeumi gyűjtemények darabjaiig – az Oroszországi Föderáció sajátjaként kezeli, megsértve minden nemzetközi jogi normát” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy egyes darabokat külföldi hivatali partnereinek köszönhetően sikerült visszaszereznie hazájának, mivel külföldi látogatásaikor rendszeresen adnak át neki ilyen tárgyakat.

Timur Tkacsenko, az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon, hogy pert indított Vitalij Klicsko polgármester hatáskörének kiszélesítése ellen. Elmondta, hogy a kijevi városi tanács határozatát, amely Klicsko hatáskörének kibővítéséről szólt, az illetékes bíróság felfüggesztette, és most vizsgálja jogszerűségét. Április 3-án szavazta meg a kijevi városi tanács azt a határozatot, amelynek értelmében a városi közigazgatás ezentúl csakis Klicsko aláírásával hajthatja végre a hatáskörébe tartozó feladatokat.

Az ukrán országos rendőrfőkapitányság közleményben tudatta, hogy egy kétnapos művelet során felszámoltak 11 illegális határátlépési csatornát, amelyeket a katonai szolgálat alól kibújó férfiak próbáltak használni, és ezzel kapcsolatban csaknem kétszáz házkutatást tartottak Ukrajna-szerte.

Oroszország a három éve tartó háború kezdete óta 67 000 irányított légibombával, több ezer különböző típusú rakétával és 22 400 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát – közölte az ukrán légierő pénteken a Telegramon.

„A háború három éve alatt, a napi légvédelmi harcok közepette a légierő gyakorlatilag kimerítette szovjet típusú légvédelmi rakétakészletét, és most katonáink elsősorban a partnerek támogatására számítanak: a nyugati rendszerek szállításának folytatására, és ami a legfontosabb, a hozzájuk tartozó rakéták biztosítására, hogy erősítsük Ukrajna légvédelmét” – hangsúlyozta közleményében a légierő.

„Az ellenség továbbra is terrorizálja az ukrán népet légi csapásokkal, és nagyobb védelemre van szükségünk hazánk, városaink és gyermekeink számára. Nagyobb védelemre van szükségünk Európa stabilitásának és az egész civilizált világ védelmében” – figyelmeztetett.

Kiemelte: „az ukrán katonák bizonyították, hogy képesek gyorsan elsajátítani a Patriot, az F-16, a Nasams és más nyugati fegyverzetek kezelését, és ami a legfontosabb, hatékonyan alkalmazni őket a világ második legnagyobb hadserege ellen”.

A közlés szerint a légvédelmi egységekkel közösen 2022. február 24. óta megsemmisítettek 2496 manőverező robotrepülőgépet, 465 irányított légi rakétát, 97 ballisztikus rakétát; 40 aeroballisztikus, Kinzsal típusú rakétát és 17 575 Sahíd drónt. A légierő hangsúlyozta, hogy a felsoroltak nagy részét a partnerektől kapott modern légvédelmi rakétarendszereknek köszönhetően tudták megsemmisíteni.

Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnök az Ukrinform állami hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az ukrán törvényhozás mintegy húsz mostani képviselője szolgált korábban katonaként, közülük többen a fronton is harcoltak. „A parlament a társadalom keresztmetszete, és részt vesz úgy a döntéshozatalban, mint a közvetlen harci cselekményekben is” – jelentette ki.

Emlékeztetett arra, hogy az előző törvényhozási ciklusban is voltak olyan képviselők, akik életüket vesztették ebben a háborúban. Kiemelte, hogy a parlament hivatalának munkatársai közül is sokakat mozgósítottak, s egyikük meghalt a harcokban. „Az elesettek nevét emléktáblák őrzik a parlament falain” – tette hozzá.

A Bring Kids Back UA elnevezésű elnöki kezdeményezés, amely az oroszok által elhurcolt ukrán gyermekek visszahozatalával foglalkozik, arról számolt be, hogy újabb két ukrán tinédzsert hoztak vissza Ukrajnába. Ukrán jogvédők becslései szerint jelenleg mintegy 1,5 millió ukrán gyermek tartózkodik orosz megszállás alatti területeken – közölték a kezdeményezés munkatársai.