Krausz Gábor
A Pál utcai fiukból vette a hasonlatot.
A nemzetközi baloldal egy maffiaszerűen működő hálózat – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Mint hangsúlyozta, ennek a hálózatnak a részei a globalista baloldal magyarországi ügynökei, ideértve a külföldről korrupt módon finanszírozott „sajtót”, mely sokkal inkább rokonítható az ideológiaalapú hírhamisítással, mint a valós újságírással. – A média nem pusztán kulturális, hanem nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai kérdés is, ezáltal szuverenitási ügy – tette hozzá.
A főigazgató kiemelte: ha meg akarjuk óvni Magyarország szuverenitását és a nemzet biztonságát, akkor fel kell tárni a magyar belpolitikát külföldi pénzből és érdekekből befolyásolni akaró szervezeteket és sajtótermékeket. Az állampolgárok számára elérhetővé kell válnia, hogy az ilyen forrásokból származó híreket kik írják, milyen pénzből és milyen érdekek szerint.
– Ha megnézzük az amerikai vagy a francia példát, láthatjuk, hogy akit ott külföldi ügynöknek minősítenek, annál a szankció sem marad el.
A józan ész talaján álló nyilvánosságnak is tájékoztatnia kell a választópolgárokat arról, hogy a magyarországi fake news orgánumok, valamint a külföldi érdekek mentén tevékenykedő, magukat civilnek nevező szervezetek valójában politikai szereplők. Ez egyben demokráciakérdés is, mert a fake news „sajtó” és az álcivil szervezetek magukról hamis képet festve vezetik meg az állampolgárokat – világított rá.
Szánthó Miklós a közösségi médiában és a streamingplatformokon tudat alatt ránk zúdított woke-propaganda elleni fellépésről úgy vélekedett: sokan azt mondják, hogy a bonyolult technológiai háttér miatt ez jogi eszközökkel nem lehetséges. Viszont amikor egy államban nemzetgazdasági vagy -biztonsági okokból fel kell függeszteni vagy be kell tiltani egyes portálokat és közösségi platformokat, azt érdekes módon az adott ország nemzetbiztonsági-technikai infrastruktúrája el tudja végezni, erre még az Egyesült Államok demokrata kormányzata is képes volt. Sőt, politikai megállapodás alapján egyes közismerten woke-cégek a globális szivárványos kampányaikat nem terjesztik ki például az Öböl-országokra: a kalifátusban nincsen pride.
Bár a főigazgató szerint a magyar törvények lehetővé teszik bizonyos tartalmak kiszűrését vagy blokkolását, a szülők felelőssége még ennél is fontosabb.
A streaming- és közösségi platformok veszélyt jelentenek a gyermekekre a woke- és genderpropaganda miatt, ezért a szülőknek kell kontrollálni ezeket.
– Ha a szülők nem figyelnek oda, és azt hiszik, hogy a gyerekük valamilyen kedves, érzékenyítőtartalmat fogyaszt, könnyen megeshet, hogy a gyermek politikai propaganda áldozata lesz – hívta fel a figyelmet.
Szánthó Miklós kitért Magyar Péternek arra a kijelentésére is, miszerint „nincs abban semmi rossz, ha feladunk egy pici szuverenitást”. Felidézte: mindig így kezdődött, hiszen a Tanácsköztársaság idején a szociáldemokraták csak egy „picit” kezdtek el kokettálni a kommunistákkal, a magyarországi nyilasok csak „részlegesen” akarták átültetni először a náci Németország ördögi praktikáit, de hasonló történt a második világháború után a koalíciós időkben is, amikor a „népfrontpolitikára” hivatkozva indult el a behódolás a szovjeteknek. Manapság ugyanez a habitus a divat a nyugat-európai liberális elitnél, amikor „az Európa népei közötti egyre szorosabb egységről” beszélnek. – A vége mindig az lett ezeknek a projekteknek, hogy egy birodalom megpróbálta Magyarországot beolvasztani. A magyar történelem elmúlt 1100 éve viszont éppen arról a küzdelemről szól, hogy egyetlen birodalom se tudja ezt megtenni velünk.
Hazaárulók, akik amellett kardoskodnak, hogy fokozatosan adjunk fel még egy kis szuverenitást.
A Pál utcai fiúkból Gerébhez tudnám hasonlítani őket, bár a bűnük nagyobb, mint Gerébé, mert ő csak a Pál utcai fiúkat árulta el, a globalisták viszont a hazájukat – jelentette ki a főigazgató.
Fotó: Mirkó István
A sajtó az ellenség, írd fel ezt a táblára százszor, és sose feledd el – idézte Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AK) főigazgatója Richard Nixon volt amerikai elnök baloldali sajtóról szóló gondolatait a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) és az Alapjogokért Központ (AK) által szervezett Igazságháborúk IV. „Szuverenitás & szabadság” című konferencián. A főigazgató kijelentette: a média nem pusztán kulturális, hanem nembiztonsági, biztonságpolitikai és biztonsági kérdés is.
Olyan börtönlázadást indítottunk, hogy beleremegett a civilizációnkat uraló globalista elit. Az ismerős birodalmi lehelet csap az arcunkba, csak ezúttal a szájszag brüsszeli.
A magyarok ösztönösen szeretik a hazájukat és ösztönösen utálják, ha ezt el akarják tőlük vitatni. Erről szól a történelmünk: megvédeni a hazánkat és Európát. A korábbi agresszorainkat elnyelte a történelem süllyesztője, legyen ez figyelmeztető jel Brüsszelnek – jelezte.
Szánthó Miklós rámutatott: a magyar városokat nem tartják rettegésben a migránsok, a béke pedig jobb, mint a háború.
Most egy újfajta hegemónia próbál megfosztani bennünket a szabadságunktól: a maffiahálózatként működő liberális birodalom, ami megfoghatatlan, ezért veszélyes.
Ez a polip még a világ legerősebb országát is eszközként használta, de az ellene zajló lázadásban már nem vagyunk egyedül, hiszen kiszabadult a legerősebb rab. A régi és a neokommunisták jól megágyaztak a hatalmuknak, nem fukarkodtak a guruló dollárokkal és eurókkal. – Sok erőfeszítés lesz megszabadulni tőlük, majd akkor menjünk át a zebrán, ha már odaértünk – vélekedett.
Szerinte a neoliberális birodalom elleni lázadást a magyar jobboldal indította el a világon, Magyarország elmúlt 15 éve maga a lázadás. Az új gyarmatosítók a woke-ideológia egyenruhájába próbálják kényszeríteni az európai nemzeteket, de Donald Trump amerikai elnök most csapolja le a washingtoni mocsarat. Európában még mi vagyunk a kisebbség, ám a magyar jobboldaliak nem másoktól várják a győzelmet, mert az idegenektől kapott szabadság csak addig terjed, amíg a felszabadítók engedik. – Azt kérjük, hogy ne akarjanak minket beolvasztani, hagyjanak minket békén – szólított fel.
Az AK főigazgatója felidézte: a médiában az ellenfél korábban elképesztő erőfölényben volt, mivel azt a korszakot tekintették demokráciának, amikor „hárommillió nézőt ért el a Heti Hetes, és Rytkó Emília szortírozta a szavazólapokat”. A baloldalnak a függetlenség a nemzeti érdekektől való függetlenséget jelenti és azt, amit Brüsszelből diktálnak. – A USAID-források és a Soros-pénzek azt szolgálják, hogy hatalmat vásároljanak felettünk, ami egy korrupt, külső beavatkozás. A saját érdekeiket tűzön-vízen át érvényesíteni akarjuk, addig lázadunk, amíg úgy nem élünk, ahogy mi akarunk.
Ki kell fejlesztenünk a magyar soft power képességét, azaz befolyással kell bírnunk a világban zajló dolgok menetére, amit a politikusoknak, az újságíróknak és az influenszereknek kell véghez vinniük
– fogalmazott Szánthó Miklós.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke hangsúlyozta: támadás alatt áll Magyarország szuverenitása, újabb csataterek nyílnak, és új szereplők léptek elő. A globális hálózatok önállósították magukat, a gólem életre kelt és komoly fenyegetést jelent. Akik a magyar közéletet befolyásolni akarják, azok legalizálták a tevékenységüket, de Donald Trump hadat üzent az amerikai mélyállam hálózatának, ami Magyarországon is aktív tevékenységet fejtett ki. A USAID maga alakított ki konfliktuszónákat a világban, komoly szerepet vállalt többek között az ukrajnai Majdanon történt események szervezésében. Ehhez 53 milliárd dollárt használtak fel 2023-ban, ami négy európai ország GDP-jét is meghaladja – tudatta.
Az SZH elnöke hangsúlyozta:
a magyar médiában a 444, a Telex, a Direkt36, az Átlátszó, a Magyar Hang, a Magyar Narancs, valamint a Klubrádió részesült a USAID-pénzekből, az amerikai szervezet ezzel a magyar kormány és a magyar emberek pozícióját próbálta gyengíteni.
Sorosék 2016-tól kezdték el kiépíteni a hálózatuk európai lábát, a USAID felszámolása után számos uniós parlamenti képviselő várja az elapadt támogatásokat. Most a brüsszeli közpénzeket magánosítják különböző elosztószervezeteken keresztül, melyek közül Magyarországon az egyik legjelentősebb az Ökotárs alapítvány. A külföldről érkező pénz többek között a drogliberalizáció, a háborúpártiság és az LMBTQ-propaganda népszerűsítésére megy – ismertette.
Az SZH az elmúlt egy évben komoly munkát végzett a hálózat feltárásában, eddig 23 milliárd euróról állapították meg, hogy a magyar kormány elleni nyomásgyakorlásra fordították. Lánczi Tamás nyomatékosította:
nem játszható tovább a „független média” és a civil szervezetek színjátéka, amelyben mindent megtesznek a magyar kormány ellen.
– A magyar szuverenitás szúrja a birodalom képviselőinek a szemét, nekünk szilárdan kell őriznünk az értékeinket. Az SZH kötelességes és joga a javaslattétel: nemet kell mondani a civil álca mögött végzett politikai tevékenységre, meg kell tiltani a külföldi finanszírozásokat és be kell zárni a pártfinanszírozás kiskapuit. A jogszabályok kikényszeríthetőségét is meg kell teremteni, ami sok konfliktussal fog járni, de felvesszük a kesztyűt – fogalmazott Lánczi Tamás.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy aki uralja a médiát, az közvetlenül befolyásolja a választásokat és a hatalmat. Az információ és a hírek mindenhol és bármikor elérnek bennünket, gyorsabbak és befolyásosabbak, mint korábban, a kérdés az, hogy kik és milyen céllal állítják elő ezeket. A Meta felületeit több mint hárommilliárd ember használja naponta, ezért nem mindegy, hogy a felhasználók független vagy az egyik politikai oldal által szűrt tartalmakkal találkoznak.
Az államtitkár szerint a USAID az amerikai Demokrata Párt ideológia narratíváját jelenítette meg. Kiemelt témája volt a migráció támogatása, a genderideológia jóemberkedés álcájába bújtatott erőszakos terjesztése, illetve az LMBTQ-propaganda.
Samantha Power, a USAID egykori vezetője arról egyeztetett Gyurcsány Ferenc bukott kormányfővel és baloldali újságírókkal, hogy hová menjen a tőlük érkező pénz.
A USAID korábbi programjainak 83 százalékát függesztették fel, a magyar kormány pedig megkezdte a hazai hálózat felszámolását. A magyarellenes Daniel Freund EU-képviselő kijelentette, hogy az uniónak át kell vennie a USAID szerepét – emlékeztetett.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a média egy csatatér, a nemzeti érdekek és a külföldi befolyás ütközési terepe, ezért kell a magyar sajtónak a magyar emberek érdekét szolgálnia. A magyar kormány elkötelezett, hogy fellépjen minden külföldi befolyásolási kísérlet ellen. – Brüsszel téved, ha azt hiszi, hogy eltántoríthat a szuverenitásunk és magyar emberek védelmétől. Azt szeretnék, ha visszaállna a liberális véleménymonopólium, de a kormány mindent megtesz azért, hogy ezt megakadályozza – szögezte le.
Hozzátette: Magyarországon van nemzeti érzelmű, konzervatív sajtó, nyugaton viszont egyes országokban ez nincs jelen, és így nem tudják elmondani, amit szeretnének. A szuverenitásvédelem és a média sokszínűsége miatt Brüsszelből élénk támadások érik hazánkat, ezért védekezni kell a nyomás ellen. A magyar kormány megadja az állampolgárainak az ahhoz való jogát, hogy tudják, kik és miért támadják hazánkat.
Szigorú büntetésre számíthat az, aki külföldről fogad el pénzt politikai kampányokhoz, ami miatt az Európai Bizottság beperelte Magyarországot az Európai Bíróságon.
– Magyarország jövője akkor biztosított, ha mi magunk dönthetünk a sorsunkról – emelte ki Hidvéghi Balázs.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója leszögezte: a tudat határozza meg a létet, és nem fordítva, mert az egy átverés volt. Mint felidézte, a kommunizmusban egyhangúság volt és csak egy vélemény, fontos szerepet játszott a cenzúra és az öncenzúra, ami 40 éven keresztül határozta meg az életünket. Az első szabad magyarországi választásokon azzal kezdett szembesülni, hogy a kommunista véleményformálók már korábban elrendezték a médiaviszonyokat, ezzel biztosítva a továbbélésüket. A tudatiparral foglalkozó megmondóemberek azt mondták, a szabad piac volt egymillió munkahely megszűnésének az oka. Az átmentett médiaértelmiség mind baloldali volt, és amikor néhányan átálltak a másik térfélre, akkor hirtelen kiderült róluk, hogy tehetségtelen kutyaütők.
Egy építkezés kezdődött el 1998 és 2022 között, a jobboldal is új médiumokat alapított, megszületett a Hír TV és internetes oldalak indultak. Mára 50-50 százalékos arány jött létre a balliberális és a konzervatív jobboldal közötti médiaviszonyokban, ami Európában is egyedülálló eredmény. A főigazgató hangsúlyozta:
most már nincsenek olyan megmondóemberek a baloldalon, akik képesek egy ellenalternatíva vagy ideológia kidolgozására. Az ellenzéki sajtó átállt a woke-kultúrához, de Trump győzelme után tanácstalanok lettek, orientációs válságba kerültek, és talajvesztettekké váltak.
A nyugati országokban azt próbálják meg elhitetni, hogy a jobboldal ciki, ezzel szemben a baloldali megszólalások ájult tiszteletet kapnak – mutatott rá.
Schmidt Mária arról is szólt, hogy a szexuális kisebbségek propagandájának és a migrációnak az a célja, hogy szétrohassza a társadalmi alapstruktúrákat és felszámolja a nemzeti identitást, mindez a birodalomépítés érdekeit szolgálja. Brüsszel szembefordult a béke és a jólét érdekeit képviselő hagyományos uniós politikával, az egykor háborúellenes értelmiség teljesen háborúpártivá maszkírozta magát. A szuverenitást támadják, a nemzeti érzést ellehetetlenítik, kivéve Ukrajna esetében, mert nekik mindent megengednek – vélekedett.
A főigazgató azt állította, hogy lecsökkent a fősodratú médiumok szerepe, már az alternatív média határozza meg a politikai közbeszédet. Nincs központilag irányított médiamonopólium, ezért az értelmiségieknek is a megváltozott körülmények között kell a véleményüket kifejteni. – Ezeket az innovációkat ki kell használnunk.
A minket eddig cenzúrázó platformok felismerték az üzleti érdekeiket, ami segíthet abban, hogy a médiaviszonyok arányát 60-40 százalékra javítsuk fel a mi javunkra
– fogalmazott Schmidt Mária.