Akár a II. világháború után Németországot, megszállási övezetekre osztanák Ukrajnát?

Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajnáért felelős különmegbízottja a The Times-nak adott interjújában vázolta fel a legújabb, Ukrajnával kapcsolatos elképzeléseit.

Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajnáért felelős különmegbízottja a második világháború utáni Németországhoz és Berlinhez hasonlóan gyakorlatilag megszállási övezetekre osztaná Ukrajnát egy lehetséges békemegállapodás részeként – derült ki a nyugdíjas tábornok The Timesnak adott interjújából.

„Olyan lehetne, mint ami Berlinben történt a második világháború után, amikor volt egy orosz, egy francia, egy brit és egy amerikai övezet”

– fogalmazott Keith Kellog, aki azt javasolta, hogy a brit és a francia csapatok egy „pacifikációs erő” részeként átvehetnék az ország nyugati részén lévő övezetek irányítását, míg az orosz hadsereg a megszállt keleti részen. A kettő között  állomásozna az ukrán hadsereg, amelyet egy demilitarizált övezet választana el a orosz ellenőrzés alatt álló területektől.

Donald Trump különmegbízottja úgy véli, hogy az angol és a francia haderő az Ukrajnát és fővárosát, Kijevet északról délre átszelő Dnyeper folyótól nyugatra „egyáltalán nem lenne provokatív” Moszkva számára. Véleménye szerint Ukrajna elég nagy ország ahhoz, hogy csapatokat telepítsenek a békemegállapodás betartatása érdekében. Az elképzelés szerint azonban az Egyesült Államok nem biztosítana csapatokat.

Annak biztosítására, hogy a „tettrekészek koalíciójának” csapatai által támogatott angol–francia és ukrán erők ne folytassanak tűzváltást az oroszokkal, Kellogg szerint pufferzónát kellene létrehozni az ukrán és az orosz vonalak között. Ennek értelmében azt javasolta, hogy

keleten egy 18 mérföldes (29 kilométeres) demilitarizált övezetet hozzanak létre a meglévő ellenőrzési vonalak mentén.

„Ránézel a térképre, és jobb kifejezés híján létrehozol egy demilitarizált övezetet. Mindkét oldaltól húzol egy 15 kilométert, ami 18 mérföldet jelent” – magyarázta a különmegbízott. Keith Kellogg elismerte azonban, hogy Putyin „nem biztos, hogy elfogadja” az „ellenőrzési övezetekre” vonatkozó javaslatot.

Utólag cáfolta, hogy fel akarná osztani Ukrajnát

A cikk megjelenése után Keith Kellogg az X-en arról írt, hogy a The Times elferdítette az Ukrajna lehetséges felosztásáról szóló szavait.

„A The Times cikke elferdíti azt, amit mondtam. Én egy tűzszünet utáni helyreállító erőről beszéltem, amely Ukrajna szuverenitását támogatja. Amikor a »felosztásról« volt szó, szövetséges erők felelősségi területeire vagy övezeteire utaltam amerikai csapatok nélkül. Nem Ukrajna felosztására gondoltam” – írta Kellogg.

Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg ebben a szörnyű, értelmetlen háborúban – fakadt ki saját közösségi platformján Donald Trump.

Úgy fest, fogytán van az amerikai elnök türelme. Donald Trump az oroszoknak felajánlott tűzszünet kapcsán Moszkvát sürgette a cselekvésre bejegyzésében.

„Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg, minden héten több ezer, egy szörnyű, értelmetlen háborúban. Egy olyan háborúban, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, ami ki sem tört volna, ha én lettem volna akkor az elnök” – fakadt ki  Donald Trump saját közösségi oldalán.

Kijev és Washington majdnem egy hónapja ajánlott 30 napos, általános tűzszünetet Moszkvának, melyet a Kreml még nem utasított el, de nem is fogadott el. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kommunikálja, hogy visszaél a tűzszünettel Ukrajna.

Putyin úgy véli, a békemegállapodásnak majd foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival is: a NATO Oroszország határaihoz közelítő bővítésével illetve az Ukrajna jövőjével kapcsolatban Oroszország és a Nyugat közötti nézeteltérésekkel.

Jelenleg

Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadta Szentpéterváron Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját pénteken

– számolt be az MTI.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen azt közölte a sajtóval, hogy

az ukrajnai rendezés különböző aspektusait vitatják meg.

A találkozó módot ad arra, hogy Oroszország tudassa Washingtonnal álláspontját és aggályait, de a tárgyalástól nem szabad áttörést várni – tette hozzá. Lehetségesnek nevezte, hogy a tárgyaláson szó esik egy orosz–amerikai csúcs lehetőségéről.

Witkoffnak ez a harmadik látogatása Oroszországban. Legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta. Akkor a Kreml szóvivője szerint pótlólagos tájékoztatást adott az orosz félnek Ukrajnával kapcsolatban, az orosz elnök pedig rajta keresztül továbbított információkat és további jelzéseket amerikai hivatali kollégájának.

Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben.

Healy az úgynevezett „tettrekészek koalíciójába” tartozó, Ukrajnát támogató országok védelmi minisztereinek tanácskozását nyitotta meg a NATO brüsszeli székházában. Az Egyesült Királyság és Franciaország által kezdeményezett ülésen mintegy 30 ország védelmi miniszterei vesznek részt – számolt be az MTI.

John Healy hangsúlyozta: „nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról: milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól”.

A miniszter köszönetet mondott annak a 200 katonai tervezőnek, aki 30 különböző európai és azon túli országból érkezett annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel és biztosítsák Ukrajna jövőjét egy esetleges békemegállapodás után.

„Mai tanácskozásunk új lendületet ad ennek a tervezésnek – azért tervezünk, hogy

Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe hozzuk szuverenitásának megvédésére”

– húzta alá.

Mint mondta, az elsődleges cél, hogy biztosítsák a biztonságos légteret, másodszor a biztonságos tengeri közlekedést, harmadszor a szárazföldi béke támogatását, és negyedsorban azt, hogy

az ukrán fegyveres erők saját maguk legyenek a legerősebb elrettentő erő.

 „Az Ukrajnának szánt biztosítóerőnk elkötelezett és hiteles biztonsági megállapodást jelentene, amely garantálná, hogy minden megkötött béke valóban tartós békét hozzon” – tette hozzá.

Healey elmondta, hogy az ülés folyamán a brit és francia védelmi vezérkar vezetői beszámolót tartanak a koalíció katonai tervezésének jelenlegi állásáról. Továbbá arról fognak eszmét cserélni, hogyan működjön a koalíció hadműveleti tervezése, és hogyan lehet teljesen felkészülni arra a pillanatra, amikor a békemegállapodás megszületik.

Szavai szerint harminc ország egységesen vallja: a béke lehetséges, és készen kell állni annak megvédésére. A koalíció munkája ebben kulcsszerepet játszik – egyértelmű üzenetet küldve Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt: a nemzetközi közösség kitart Ukrajna mellett a háborúban és a békében is – tette hozzá.

Pénteken mintegy 50 ország képviselői gyűlnek össze a NATO-nál, hogy további katonai támogatást szerezzenek Ukrajna számára.

Ezt az ülést az Egyesült Királyság és Németország fogja vezetni. Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth részvétele nem várható.

Franciaország és Nagy-Britannia intervencióra készül Odesszában – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Emlékeztetett, hogy Ukrajna, Nagy-Britannia és Franciaország vezérkari főnöke múlt hét csütörtökön és pénteken Kijevben megbeszélést tartott – számol be róla az MTI.

„Lényegében az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkben, elsősorban Odesszában végrehajtandó jövőbeni francia-brit katonai beavatkozás paramétereiről volt szó”

– hangoztatta Zaharova.

A szóvivő szerint ugyanakkor erről még nem született döntés, ami irritálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy bármilyen külföldi katonai jelenlétre Ukrajnában, függetlenül a zászlajától, a cégérétől, a deklarált mandátumától, az Oroszországi Föderáció úgy tekint, mint az országunk biztonságát fenyegető veszélyre, és mint olyanra, amely magában hordozza a közvetlen katonai összeütközés kockázatát az ilyen, egyes NATO-tagokból álló úgynevezett missziók résztvevői és így az egész szövetség részéről hazánkkal” – mondta.

Közölte, hogy Oroszország tiltakozását fejezte ki Franciaországnál amiatt, hogy a párizsi repülőtéren vasárnap feltartóztatták az orosz külügyminisztérium egyik női alkalmazottját, és lefoglalták a telefonját és a számítógépét. A diplomatának, aki az UNESCO egyik rendezvényére tartott, „csaknem hét órán át kellett várnia arra, hogy beengedjék hozzá a hivatalos küldöttség tagjaként Franciaországba érkezett kollégáját”.

A hivatalos vízummal rendelkező érintettet a francia hatóságok végül beengedték az országba.

A francia hatóságok fellépését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elítélte és elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, az incidens tovább súlyosbítja a Párizs által amúgy is elrontott kétoldalú viszony állapotát.

„Megragadva az alkalmat, üdvözletemet szeretném küldeni Annalena Baerbock német külügyminiszternek”

– mondta a tájékoztatón az orosz külügyi szóvivő.