Durván akadozik az ukrán béke ügye

Az Egyesült Államok ki fog hátrálni az ukrajnai békefolyamatból, ha úgy látja, hogy a harcoló felek nem akarnak békét kötni – ezt Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelentette be péntek reggel. Közlése szerint ha napokon belül nem történik érdemi fejlemény, akkor nem foglalkoznak többet Ukrajnával. Egy ilyen döntésnek beláthatatlan következményei lennének- írta hirado.hu.

Két napja már írtak arról, hogy eléggé „látványos” rádiócsend állt be az orosz-amerikai, illetve az amerikai-ukrán egyeztetések vonatkozásában. Az utolsó ismert találkozó egy héttel ezelőtt volt ezzel kapcsolatban, és azóta a kommunikációból azt lehetett kiolvasni, hogy a folyamat elakadt.

A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor kedden még azt mondta: Donald Trump továbbra is hisz abban, hogy az oroszok békét akarnak kötni (sőt, az amerikai elnök még csütörtök este, a fehér házi sajtótájékoztatóján is azt állította, hogy sikerült előrelépést elérni az ukrajnai béke vonatkozásában).

Ehhez, valamint a keddi közléshez képest most teljesen más húrokat pengetett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki péntek reggel Párizsban azt mondta a Reuters szerint:

Donald Trump amerikai elnök napokon belül felhagy az orosz-ukrán békemegállapodás közvetítésére tett kísérlettel, hacsak nem lát egyértelmű jeleket arra vonatkozóan, hogy létrejöhet a megállapodás.

„Nem fogjuk hetekig és hónapokig folytatni ezt a törekvést. Tehát most nagyon gyorsan meg kell határoznunk – ez alatt azt értem, hogy napok alatt –, hogy a következő néhány hétben megvalósítható-e vagy sem ”– fogalmazott Marco Rubio, majd azt is hozzátette:

„Ha igen, akkor benne vagyunk. Ha nem, akkor más prioritásokra fogunk összepontosítani.”

Mint Rubio közölte, Trump továbbra is érdekelt az ukrajnai megállapodásban, de hajlandó továbblépni ettől a témától, ha nem lát azonnali jeleket az előrelépés lehetőségéről. „Ha ez nem lehetséges”, ha olyan messze vannak az álláspontok egymástól, „hogy ez nem fog megtörténni, akkor azt hiszem, az elnök valószínűleg eljutott arra a pontra, amikor azt fogja mondani, hogy végeztünk” – tette hozzá (A „más prioritások” alatt, amelyekre még összepontosíthatnak, többek közt az Iránnal folytatott tárgyalásokra is gondolhatott a külügyminiszter).

Órákkal korábban beszélt az európaiakkal és az orosz külügyminiszterrel is

Az amerikai külügyminiszter azt követően nyilatkozott péntek reggel, hogy európai és ukrán tisztviselőkkel találkozott a francia fővárosban. Ezen kívül csütörtök este telefonon tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is. 

Erről a telefonhívásról a Kreml azt közölte: „Lavrov megerősítette Moszkva készségét arra, hogy továbbra is együttműködjön amerikai kollégáival az ukrán válság kiváltó okainak megbízható módon való megszüntetése érdekében”, és hogy a következő hetekben fenntartja az operatív kommunikációt e téren.

A Fehér Ház szóvivője viszont eltérően kommunikált a hívásról. Ő azt közölte: „Marco Rubio külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt ma. A miniszter ugyanazt az üzenetet tolmácsolta orosz kollégájának, amelyet az amerikai csapat Párizsban az ukrán delegációval és európai szövetségeseinkkel is közölt: Trump elnök és az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen, és most minden félnek bemutatták egy fenntartható, tartós béke körvonalait. Az amerikai keretek biztató párizsi fogadtatása azt mutatja, hogy a béke lehetséges, ha minden fél elkötelezi magát a megállapodás mellett”. E sorokból kiolvasható, hogy a kommüniké szerint Párizsban pozitív fogadtatásban részesült az amerikai béketerv, azonban Moszkva részéről egyelőre nem látják ugyanezt a fogadtatást.

„Három évet töltöttünk az ukrán fél támogatásával”, de „ez nem a mi háborúnk”

Az amerikai külügyminiszter arról is beszélt a reggeli sajtótájékoztatón:  „Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok szempontjából három évet töltöttünk az ukrán fél támogatásával, dollármilliárdokkal, de most elértünk egy olyan ponthoz, amikor más dolgokra kell összpontosítanunk. Ezzel összefüggésben mondta azt:  „Készen állunk arra, hogy addig foglalkozzunk ezzel, ameddig csak szükséges, de nem a végtelenségig, és nem haladás nélkül. Ha ez nem lehetséges, akkor tovább kell lépnünk.”

„80 nap alatt többet tettünk, mint Biden valaha is tett azért, hogy ezt a háborút befejezzük. Tehát az elnök első száz hivatali napját szinte teljes egészében annak szenteltük a lehető legmagasabb szinten, hogy megpróbáljuk elérni ezt a békét.”

– fűzte még hozzá Rubio.  Mindeközben azt is hangsúlyozta: „Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük. Az Egyesült Államok az elmúlt három évben segített Ukrajnának, és azt akarjuk, hogy vége legyen, de ez nem a mi háborúnk” (e mondatok abból a szempontból nézve is érdekesek, hogy Marco Rubio másfél hónapja még amerikai-orosz proxyháborúnak nevezte a konfliktust).

A tárcavezető péntek reggeli bejelentésével kapcsolatban a Reuters emlékeztetett: Donald Trump a választási kampánya során azt ígérte, hogy a Fehér Házban töltött első 24 órájában véget vet a háborúnak. Hivatalba lépése után már óvatosabban fogalmazott, és áprilisra vagy májusra jelezte előre a lehetséges megállapodást, mivel egyre több akadály merült fel. Most azonban egyre inkább úgy fest, hogy ezt az ütemtervet sem sikerül tartania.

A hírügynökség azt is hozzátette: az amerikai külügyminiszter péntek reggeli nyilatkozata szintén azt jelzi, hogy az amerikai fél részéről egy nagyobb a frusztráció amiatt, hogy nem sikerül rendezni a különféle geopolitikai problémákat, amelyeknek nemhogy csökkenne, hanem még nő is a listája.

Az amerikai terv szerint már rövid időn belül be kellene következnie a tűzszünetnek

Az Egyesült Államok ukrajnai terveiről csütörtök este a Bloomberg is megosztott egy saját értesülést. A hírügynökségnek több, az ügyre rálátással bíró tisztségviselő azt nyilatkozta:

az amerikai tisztviselők az európaiakkal Párizsban tartott találkozón jelezték, hogy heteken belül teljes tűzszünetet akarnak elérni Ukrajnában.

A csütörtöki megbeszéléseken – amelyeken részt vett Emmanuel Macron francia elnök és Steve Witkoff amerikai különleges megbízott is az ukrán tisztviselők mellett – elsősorban arról volt szó, hogy miként lehetne minél hamarabb eljutni a tűzszünet és a tartós béke felé – mondták a tisztviselők a Bloombergnek. Közlésük szerint az európaiak azt mondták az amerikai tisztviselőknek, hogy teljes mértékben támogatják Donald Trump elnök fő célkitűzését, a háború gyors befejezését.

A békefolyamatról szóló, és a sajtóba korábban kiszivárgott (noha meg nem erősített) tervezetek előzőleg szintén arról szóltak, hogy április végén – május elején kellene bekövetkeznie a fegyvernyugvásnak.

A jelek szerint a szokásosnál is nagyobb ünnepre készülnek idén Moszkvában, az orosz győzelem napja ünnep alkalmából. Hétfőn orosz közlésből kiderült, hogy az eredetileg a második világháborús győzelmet ünneplő eseménynek most még Kína elnöke, Hszi Csin-ping is a vendége lesz. Ráadásul az is felvetődik párhuzamként, hogy a jelek szerint nemcsak a nyolcvan éve aratott győzelmet akarják ünnepelni az oroszok – ugyanis az utóbbi hetekben több olyan béketervezet is kiszivárgott, amelyeknek értelmében még a nyár előtt véget érhet az ukrajnai háború is, és ezek egyike szerint épp május 9-én hirdetnék ki a békét.

Május 9-én a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem évfordulóját ünneplik Oroszországban. Az évről évre megrendezett eseményen ilyenkor nagy katonai felvonulást is tartanak a moszkvai Vörös téren, amelyet rendszerint az orosz elnök is megtekint, és gyakran külföldi vezetőket is vendégül lát az ünnepség alkalmából.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) és Emomali Rahmon tádzsik államfő a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2024. május 9-én, a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Az ukrajnai invázió kezdete óta az ünnep aktuálpolitikai üzenetei is felerősödtek. Ebből a szempontból nézve különösen érdekes az a hétfőn megjelent hír, mely szerint

Kína elnöke, Hszi Csin-ping is ott lesz a 2025. május 9-i, nyolcvanadik évfordulós ünnepségen.

A Meduza nevű orosz híroldal beszámolója szerint ezt a hírt először Igor Morgulov pekingi orosz nagykövet közölte a Rosszíja–24 nevű orosz állami tévécsatornán. Közlése szerint Hszi Csin-ping már elfogadta a Moszkvába szóló meghívást, és (viszonzásképp) Vlagyimir Putyin orosz elnököt meghívta Kínába a Japán feletti győzelem és a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendezett kínai ünnepségekre.

Nem sokkal később az orosz politikai vezetés is megerősítette, hogy a kínai elnök részt vesz a május 9-i moszkvai ünnepségen, és azt is közölték, hogy már szervezik is a látogatást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Az efféle kapcsolatfelvételek és látogatások előkészítése folyamatban van, és kölcsönösen nagy jelentőséget tulajdonítunk ezen dátumok szimbolikájának. Ezek emlékeztetnek a kulcsfontosságú történelmi eseményekre, országaink hozzájárulására a nácizmus elleni küzdelemhez és a kétoldalú kapcsolatok állapotára.” 

Mint a The Moscow Times emlékeztetett, Hszi Csin-ping utoljára 2023. márciusban járt Moszkvában, amikor három napot töltött az orosz fővárosban Vlagyimir Putyin meghívására (a győzelem napján pedig legutóbb 2015-ben, a hetvenedik évfordulón vett részt – akkor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 112 fős díszőrsége is elkísérte őt oda).

Kik lesznek vagy lehetnek még ott?

A kínai fél mostanáig egyelőre nem kommentálta hivatalosan a moszkvai látogatásáról szóló információkat – azonban külföldi hírek szerint nem Kína elnöke az egyetlen, aki meghívott kapott Moszkvába május 9-re.

A május 9-i eseményre nemcsak államfőket hívtak meg, hanem külföldi hadseregek katonáit is. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter még januárban számolt be arról, hogy Oroszország összesen 19, úgynevezett baráti országként számontartott állam katonai egységét hívta meg a május 9-i parádén való részvételre. Akkor azt is közölte, hogy a 19 közül tízen már meg is erősítették a részvételüket (a tárcavezető azt is elárulta, hogy a 10 ország közt hét olyan állam van, amely egykor a Szovjetunió részét képezte).

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy nyitott Aurus limuzinban a győzelem napi katonai díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2024. május 9-én, a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 79. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Arról nincs biztos információ, hogy mind a 19 állam esetében meghívták-e az adott ország vezetőjét is.  Az viszont már ismert, hogy Oroszország nagyon sok államfőt meghívott – ezt szintén Dmitrij Peszkov közölte, még korábban. Ami a konkrét neveket illeti, akkor azt írták, hogy

Moszkvába utazhat Robert Fico szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vagy Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is.

Közülük Robert Fico már tavaly ősszel megerősítette, hogy elfogadta a moszkvai meghívást, és a napokban így tett a brazil elnök, valamint a palesztin vezető is.

Érdemes lehet felidézni ezzel összefüggésben azt is, hogy az előző években, az ukrajnai invázió kezdete óta milyen külföldi vezetők vettek részt ezen az eseményen:

• 2022-ben – a konfliktus kitörése után pár hónappal – egyetlen külföldi állam vezetője sem ment Moszkvába (bár nagyköveti szinten több állam is képviseltette magát az eseményen);
• 2023-ban viszont – mint a The Moscow Times írta – hét egykori szovjet tagállam (Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) – vezetője is részt vett az eseményen;
• 2024-ben pedig a fentiek közül ismét jelen volt hat állam vezetője (Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán), akiken kívül Kuba, Laosz és Bissau-Guinea vezetője is csatlakozott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz Moszkvában. Az örmény államfő a 2024-es eseményre nem ment el, miután az előző ősszel történt hegyi-karabahi konfliktus miatt megromlott az orosz–örmény viszony.

Egy kiszivárgott béketervezet szerint épp május 9-én érhetne véget a háború

A győzelem napi eseményt érdekes kontextusba helyezi két külföldi sajtóhír, amely az utóbbi hetekben jelent meg. Ugyanis először egy ukrán híroldal, a Sztrana, majd a Bloomberg hírügynökség is azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnöknek már van egy olyan béketerve, amelynek értelmében épp május 9-én zárulna le a háború.

A Bloomberg viszonylag kevés részletet árult el a tervről, de azt állította a lap, hogy az amerikai elnök Ukrajna és Oroszország ügyében illetékes megbízottja, Keith Kellogg az e hét végén megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián ismertetni fogja azt (Kellogg valóban ott lesz ezen az eseményen, de azt cáfolta, hogy bármilyen tervet is bemutatna. Korábban viszont azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak tényleg van már terve a háború lezárására).

A Sztrana mindeközben egész részletesen leírta még két hete, január 26-án, hogy mi minden szerepel Donald Trump úgynevezett 100 napos tervében, amely a birtokukba került (bár megjegyezték, hogy a hozzájuk eljutott dokumentum valódiságát nem tudják biztosan megerősíteni). Mindenesetre a közelmúltbeli események egy részét már igazolták az általuk leírtaknak. Ennek értelmében:

• Donald Trump február elején telefonon egyeztet Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről (ez, mint a hétvégén írtuk, meg is történt);
• Ezt követően februárban vagy március magasságában írtak elő egy két- vagy háromoldalú találkozót Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij részvételével (ezzel kapcsolatban egy magas beosztású orosz vezető már azt mondta a múlt héten: 100 százalékig biztos abban, hogy lesz valamilyen kapcsolatfelvétel az orosz és az amerikai elnök között);
• Az ortodox húsvét vasárnapján, április 20-án tűzszünetet léptetnének életbe a frontvonal teljes hosszában (az ukrán félnek azonban ki kellene vonulnia a nyugat-oroszországi Kurszki területről, amelynek egy részét tavaly nyár óta elfoglalták);
• Április végén nemzetközi békekonferenciát rendeznének a világ számos vezetőjének részvételével;
• És ha ott sikerülne szentesíteni a megegyezést, akkor május 9-én lehetne kihirdetni a békekötést a felek között.

Az ukrán nemzeti gárda 13. Hartija dandárjának katonái egy BMP–1 TSz ukrán páncélozott harcjárművel a kelet-ukrajnai Harkiv környékén tartott gyakorlatozáson 2025. január 17-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Azt persze egyelőre nem tudni, hogy ténylegesen sikerül-e a következő hetekben megállapodnia a rendezésről az orosz–ukrán, vagy az orosz–ukrán–amerikai feleknek a rendezés feltételeivel kapcsolatban úgy, ahogy azt jelenleg Donald Trump környezetében elképzelhetik. Mindemellett, akár lesz valamiféle megegyezés május 9-ig, akár nem, az borítékolható, hogy az ukrajnai háború árnyékában, illetve a külföldi vendégek listáját elnézve most nemcsak szimbolikus, történelmi jelentősége lesz az orosz győzelem napjának.